Sportatlasz (III. rész): Kairó
A Sportatlasz sorozatunkban olyan városokat mutatunk be, amelyek bár történelmi, kulturális, turisztikai szempontból kiemelten fontosak, világszerte ismertek, jelentős sportéletük nemigen van. Gondolhatjuk legalábbis első körben, a felszín alatt azonban sokszor érdekes történetek rejtőznek. Utazásunk során először hagyjuk el Európát, ezúttal Kairóba látogatunk.
Egyiptom kedvelt üdülőhely a magyar utazók körében is, épp ezért lehet érdekes áttekinteni az ország fővárosának, Kairónak a történetét. Egyiptomról mindannyiunknak a lélegzetelállító piramisok, az ókor hatalmas birodalma juthat eszünkbe, története azonban még több érdekes részletet rejt.
A város területén először a Kr. e. 6. században regisztrálnak települést. Kambúdzsija perzsa király akkor a térség ura, akire egyébként később valódi türannoszként hivatkoznak. A város rövid ideig római fennhatóság alatt áll, majd az arabok foglalják el, akik 641-ben egész Egyiptomot meghódítják. A seregek vezetője, Amr ibn al-Ász hozza létre Fusztát, amelyet később Ó-Kairóként is emlegetnek, és már ekkor fontos szerepet tölt be a környék gazdasági életében. A mai város 969-ben alakul meg, az idő tájt a Fátimida-dinasztia a terület ura. A város neve a győzelemre, esetleg egy diadalmas hadvezérre utalhat. 1517-től az Oszmán Birodalom vilajetszékhelye, később többek között Napóleon is elfoglalja a várost, a török csapatok azonban hamar visszaszerzik a települést. Egyiptom hosszú ideig brit gyarmat, majd az első világháború után részleges, a második után pedig teljes függetlenséget kap, Kairó pedig a független ország fővárosa lesz.
Kairó a Nílus jobb partján fekszik, 214 négyzetkilométeren, Gízához, a történelmileg is fontos városhoz közel. A városban élesen különül el a tradicionális óváros és a modern metropolisz. Előbbi főként a klasszikus iszlám hit gyakorlásának a helye, több mecsettel, míg utóbbit főleg gazdasági, üzleti szempontból fontos épületek jellemzik.
(X) Játssz a Nyerő Széria tippjátékkal, és vedd ki a részed a 8 millió forint összdíjazásból!
Az óvárosi rész turisztikai szempontból is érdekes. A terület magját, ahogy korábban említettük, 969-ben a Fatimidák alapítják, a legfontosabb épületeket magas fal veszi körül. Különleges látványt nyújtanak a bazárok és sikátorok, kiemelten fontos az al-Azhar mecset és egyetem. A felsőoktatási intézmény épületét a 10. század végére építik meg. Magyar vonatkozása is van azonban a történetnek, az egyetem első magyar – és egyben nem muszlim – hallgatója Goldziher Ignác volt. Ottjártunkkor a Citadellát, és az Iszlám Művészetek Múzeumát is érdemes megtekintenünk, de a város monumentális kapui is emlékezetes látványt nyújtanak. Ha nemcsak az óvárost nézzük meg, mindenképpen meg kell említenünk az Abu-Szerge-templomot, amely az ötödik században épült. A Kairó-toronyból az egész városra pompás kilátás nyílik. A Haszán-szultán mecsetet a város legszebb templomaként tartják számon, a 11. században építették. A Szűz templomát korábban, a hetedik században emelték, Szűz Mária, Jézus és Szent Márk ikonjait találjuk itt. Talán nem meglepő módon az Egyiptomi Múzeum rendelkezik a világ egyik legjelentősebb egyiptológiai gyűjteményével: jelenleg nagyjából 150 ezer tárgyat tekinthetünk meg itt. A 2011-es forradalmi konfliktusok idején a múzeumot fosztogatók támadták meg, a kiállított műemlékeket civilek védték. A városban emellett számtalan színházat, mozit, operaházat látogathatunk.
Néhány híres szülöttet is meg kell említenünk, ez ugyanis átvezet majd minket a sport témakörére. Itt született Jasszer Arafat, aki nyolc éven keresztül volt Palesztina elnöke. Dorothy Hodgkin, egyiptomi vegyész, kémikus is Kairóban látta meg a napvilágot, ő 1964-ben Nobel-díjat kapott a B12-vitamin szerkezetének meghatározásáért. Nagíb Mahfúz Nobel-díjas író is kairói, leghíresebb művei közé tartoznak a Kairó-trilógia kötetei (erőteljesen önéletrajzi ihletésű művek, pszichológiai igényű lélekábrázolással), a Fecsegő a Níluson, a Gebelavi gyermekei és a Midak sétány. Utóbbiból egyébként filmadaptáció is készült Salma Hayek főszereplésével. Mahfúz a Nobel-díjat 1988-ban kapta meg. De a városban született Mido (Ahmed Hossam Hussein Abdelhamid) is, a neves egyetemi labdarúgó, aki többek között az Ajaxban, az Olympique Marseille-ben és az AS Romában is megfordult.
Kairó a sportban
Térjünk is rá a sportra, ugyanis Kairó ezen a téren is igen jelentős. Az al-Ahlit (Al Ahly SC) a 20. század elején, 1907-ben alapítják. A klubot kezdetben Alfred Mitchell-Innes igazgatja, aki főállásban egyébként a pénzügyminisztériumban dolgozott. Az al-Ahlit nem sokkal később az egyiptomi futball és teniszszövetség megalapításában is kulcsszerepet játszik. A csapat nagyon hamar megszerzi első kupáit, majd 1928 nyarán több európai ellenféllel is megküzd.
1948-től rendezik meg a hivatalos egyiptomi bajnokságot, a következő két évtizedben a csapat dominálja mind a ligát, mind pedig a nemzeti kupát. A sikersorozat 1967-ben szakad meg, ekkor ugyanis a háborús események következtében több futballista is visszavonul.
A csapat hosszú évekre válságba került, azonban a klubvezetés remek döntést hozott, amikor Hidegkuti Nándort nevezte ki a csapat edzőjévé. Hidegkuti 1973-től 1980-ig volt a csapat edzője, egy új sikergenerációt megalapozva.
Az al-Ahli 1981-ben az afrikai BL elődöntőjébe is bejutott, azonban az egyiptomi elnök meggyilkolása miatt visszalépett a sorozattól. A következő évben azonban már megnyerte a sorozatot, a Cairo Stadiumban több mint 60 ezer ember tekintette meg a döntő első mérkőzését. A klub a következő évtizedekben is a térség egyik legerősebb alakulata maradt, hazai porondon és az afrikai BL-ben is sok szép sikert ért el. Két alkalommal pedig a klubvilágbajnokságon is dobogóra állhatott, legutóbb épp tavaly. Az al-Ahli név nagyjából azt jelenti, hogy nemzeti, korábban a 75 ezer férőhelyes nemzeti stadionban játszották mérkőzéseiket, jelenleg a 30 ezer néző befogadására alkalmas al-Szalam az otthonuk.
A kairói derbi másik résztvevője a Zamalek SC. Ezt az egyesületet 1911-ben alapították, a jelenlegi nevet 1952 óta használja. Az 1960-as években felépült a csapat stadionja, jelentős esemény volt egy bemutató mérkőzés, amelyen a Real Madrid ellen is pályára lépett 1961-ben. A Zamalek abban az évtizedben háromszor is megnyerte az egyiptomi bajnoki címet, kétszer a hazai kupát is elhódította. A következő néhány évtizedben a csapat már a kontinensen is meghatározónak számít, 1984-ben, 1986-ban, 1993-ban és 1996-ban is az afrikai Bajnokok Ligáját. A 2000-es években tapasztalható némi visszaesés (csak egy kontinentális siker, 2000-ben), az utóbbi esztendők azonban ismét a sikerekről szólnak.
Népszerű sport továbbá a krikett, az úszás, számos golfklubbot látogathatunk. Kairóban igyekeznek minél többet parkot létrehozni, hogy a szabadidős sport is teret kapjon.
Kairóra a kettősség jellemző tehát. Egyszerre modern metropolisz és történelmi mementó, kulturális központ és virágzó sportélettel rendelkező város. A két kairói csapat derbije pedig egész Afrika egyik legizgalmasabb párharca.
Az egyiptomi szurkolás világszínvonalú:
A sorozat további részei: