Sportélet az ókori Egyiptomban II. – a kézi- és a gyeplabdához hasonló játékokat is játszottak
Egy korábbi cikkünkben már ismertettük, miért alakult ki pezsgő sportélet a történelem egyik legmeghatározóbb birodalmában, valamint bemutattuk a legnépszerűbb egyéni sportokat. Ezúttal pedig a leggyakrabban űzött csapatsportokat, és a sporttal színesített fontos társadalmi eseményeket vettük górcső alá.
A csapatsportok egyik legfőbb célja a közösségi szellem fejlesztése volt, és a csatákra, háborúkra való felkészítést is szolgálta. Leginkább az alábbi sportágakhoz alakultak kisebb-nagyobb csapatok.
„Gyeplabda”: az ókori Egyiptomban az ütőket pálmaágból készítették, amelyek végét meggörbítették. A labdák külső része bőrből, a belső pedig papiruszból készült, a felszínük pedig különböző színekre volt festve.
A „kötélhúzás elődje”: a két résztvevő csapat sor elején levő játékosa egymás karját húzta, a többiek pedig az előttük levők derekát fogták. A cél az volt, hogy az egyik csapat áthúzza a másikat a saját oldalára.
Csapatos evezés: a sportág akkori változata hasonlatos volt a mai formájához, abban a tekintetben is, hogy a hajó vezetője verbálisan is irányította a csapat többi tagját.
„Kézilabda”: arról, hogy ezt a sportágat is űzték a birodalomban, ötezer éves rajzok tanúskodnak. A labdát bőrből készítették, és növényi rostokkal vagy szénával töltötték ki, esetleg papirusznövényből készítették, hogy könnyű és tartós legyen. Egy játékszert ritkán használtak több mérkőzésre.
Ami pedig a sporttal kapcsolatos társadalmi eseményeket illeti, nem léteztek olyan nagy tornák, mint például az olimpiai játékok az ókori Görögországban, az emberek többnyire csak saját maguk szórakoztatására sportoltak. A régészeti feltárások során talált alkotások sem ábrázoltak nézőkkel teli helyszíneket.
Voltak azonban olyan, sporttal színesített rendezvények, amelyek embertömegeket vonzottak – az esemény jellegének köszönhetően. Például a következő alkalmak mozgattak meg sok sportolót és nézőt.
Parádék: néhány sportot a fáraók által rendezett parádékon is játszottak. Ezeket előszeretettel nézték az uralkodói családok, és az alattvalók is rendszeresen vettek részt rajtuk. Többek között futóversenyeket is rendeztek ekkor a templomok körül.
Vallási ünnepek: a sport a része volt az istenek tiszteletére rendezett eseményeknek is. Az ókori egyiptomiak hitvilágát a politeizmus, vagyis a többistenhit jellemezte, a két legfőbb istenséget pedig a legfontosabb elemekhez, a naphoz és a vízhez kötötték. Ré (vagy Amon) volt a napisten, Ozirisz pedig a gabona és a víz istene, egyben a halálé és a túlvilágé is. Hiszen csakúgy, mint a természet, ő maga is hol meghalt, hol feltámadott a hiedelem szerint.
Heb-Sed fesztivál: Ezeket az eseményeket akkor tartották, amikor a fáraó már harminc évet töltött a trónon, célja a birodalom vezetőjének „megfiatalítása” volt. Ekkor az uralkodónak meg kellett mutatnia, hogyan teljesít bizonyos ügyességi és állóképességi próbákon, például az íjászaton – ezzel bizonyítva azt, hogy még birtokában van a kormányzáshoz és a hadsereg vezetéséhez szükséges képességeknek.
Kiemelt fotó: inviacdn.net
Szerző
