Sprinthétvége csavarral

Első alkalommal Bakuban bonyolították le az innovatív sprinthétvégét, melyen a dupla verseny mellett kettő kvalifikációt is láthattunk. Az újítás lényege, hogy a sprint teljesen függetlenül működik a főfutamtól, külön időmérővel, ami a szombati napon tud jelentős különbségeket okozni. Pénteken van a szabadedzés – ez az egyetlen a hétvége során – melyet az időmérő követ, hogy kialakítsa a vasárnapi főfutam rajtrácssorrendjét.

Mivel ezeken a nagydíjakon a csapatoknak többször kell eredményt felmutatniuk, a szabadedzésen is aktívabban vesznek részt, így több történést követhetünk nyomon, ami mellett a beállítások tökéletesítésére, finomítására, a papíron működő koncepciók tesztelésére is rövidebb idő áll rendelkezésre.

„Ez a formátum számos előnnyel jár: minél kevesebb idő jut a szabadedzésekre, annál több akció zajlik a pályán” – nyilatkozta Stefano Domenicali, a Formula–1 vezérigazgatója.

(Forrás: The New York Times)

Átalakulás, szabálymódosítás

Szombaton a megszokott második szabadedzést felváltja a sprintkvalifikáció, amely a sprintfutam időmérője, azonban rövidebb, mint azt megszokhattuk.

– hacsak a sárga és piros zászlók fel nem borítják az események menetrendjét.

„A szombat délelőtti edzés pokolian unalmas volt. Unalmas volt számomra, a szurkolóknak még unalmasabb, szóval ehelyett egy időmérőn részt venni jobb” – mondta Günther Steiner, a Haas csapatfőnöke. Ahogy már megszokhattuk, a sprint délután kerül megrendezésre, azonban most már az első nyolc helyezett között osztanak pontokat. Vasárnapra nem eszközöltek változtatásokat, így a pénteken megfutott idők alapján sorakoznak majd fel a pilóták a rajtrácson.

Ami fontos változtatás még, hogy a pole pozíciót az szerzi meg, aki az időmérőn a leggyorsabb kört futotta és nem az, aki a sprintet megnyerte. Ráadásul gumihasználat terén is lényeges módosításokat vezettek be, eddig hétvégenként 13 gumiszett jutott minden autóra, amit most 12-re csökkentettek. Az SQ1-ben és az SQ2-ben kötelezően előírják a közepes abroncsok használatát, az SQ3-ban pedig a lágy keverékek felrakását. Új szabályozási rendszert állítottak fel a kihágások kezelésére is, így pénteken és a sprinten kiosztott büntetések a vasárnapi főfutamon fogják hátráltatni a pilótákat, míg a sprintkvalifikációs szabálysértéseket a sprinten szankcionálják. A megengedett motorelem felhasználás átlépését csak a vasárnapi felállásnál veszik figyelemben, míg a parc fermé-protokollal szembeni kihágásokat mindkét versenyen büntetik.

(Forrás: Sky Sports)

Valóban a sprint a kulcs?

A sprinthétvégéket az izgalom növelésének céljából vezette be a FIA és a FOM, amellyel mind a három napra akciódús programokkal próbálnak szolgálni a rajongóknak. Ennek ellenére mind a pilótákat, mind a versenyzőket tekintve vitatott a szükségessége, főként a 2023-as felállásban. Vannak, akik kifejezetten élvezik és a lehetőséget látják benne, azonban vannak, akik fölöslegesnek és zavarónak tartják. Az Azeri Nagydíj után többen is túlzónak érezték az események mennyiségét, azzal indokolták ezt, hogy épp a vasárnapi verseny varázsa tűnt el.

Sokan szívesebben látnának egy olyan sprintkvalifikációt, ahol mindenkinek mindössze egy próbálkozás állna rendelkezésére a gyorskör megfutásához, a pilóták pedig egyesével hajtanának a pályára, így mindenkitől egy teljes kört követhetnénk nyomon. Ezáltal szemmel látható és nem csak időben érzékelhető különbség is kialakulna az időmérőhöz képest.

Kifejezetten izgalmas lenne egy fordított rajtrácsos sprintformátum is – csakúgy, mint Formula–2-ben – azonban az F1 vezetősége hangsúlyozta, hogy nem tervezik ennek bevezetését. A négyszeres világbajnok, Alain Prost támogatja az újításokat, azonban kijelentette, ő inkább elviseli egy csapat dominanciáját, mint hogy beleegyezzen a fordított rajtrácsos felállásba. Ha bevezetésre kerül ez az innovatív koncepció, ő valószínűleg távozni fog a sportból. Ross Brawn nem zárkózik el ennyire az elképzeléstől:

„Pozitívan állunk a koncepcióhoz, de óvatosak vagyunk, nem akarunk túl radikális lépéseket tenni.”

Nem minden csapat nyugodt a sprinthétvégékre készülve, hiszen a futamok számának növelésével megnőtt a kockázatvállalás, a gyors vonalvezetésű pályán pedig a balesetek, hibák lehetőségei. Ha egy autó összetörik, a szerelőknek mindössze három-négy órájuk van a javításra, hiszen a sprint után egyből letakarják a járműveket és csak másnap reggel kezdhetnek neki a további szerelésnek. Ez a felállás megnehezíti a költségsapka betartását, valamint a felkészülést a következő nagydíjra.

A McLaren csapatfőnöke, Andrea Stella pozitív és negatív oldalról is értékelte az új felállást: „Idegesek vagyunk, de közben támogatjuk is a látványosság növelését a sprintfutamok segítségével. Alkalmazkodnunk kell, valamint még folynak nyílt egyeztetések a FIA-val és a Formula–1-gyel. Meg kell találnunk az optimális egyensúlyt a látvány és a csapatok alkatrészekkel való gazdálkodása, valamint a költségvetési plafon között.”

A versenyzők közül se rajong mindenki a sprintekért, például Max Verstappen is fenntartásokkal kezeli az újítást, jobban szereti a hagyományos, folyamatos építkezési lehetőségű futamokat. Lando Norris azonban ettől a formátumtól javulást vár és optimista nyilatkozatot adott:

„Tetszik, hogy az első szabadedzésről egyenesen valami komolyabb, nagyobb téttel bíróra váltunk. Az FP1-ről rögtön az időmérőre ugrani az, amit természeténél fogva imádok. Ez nyomást gyakorol rám, a versenyzőkre egy kicsit komolyabb terhet rak és a mérnökök felelőssége is nagyobb. Azonnal akcióba lendülünk egy embert próbáló forgatókönyv alapján.”

Hogy miért is jó az új sprinthétvége koncepciója, Kevin Magnussen brazíliai esete tökéletesen szemlélteti. A dán tavaly megszerezte a pole pozíciót a Brazil Nagydíj időmérőjén, amellyel az új formátum szerint vasárnap az első helyről indulhatott volna. Mivel azonban tavaly a régi menetrend volt használatban, a nyolcadik helyről kezdte a versenyt, a sprintversenyen való visszaesését követően.

(Forrás: motorsport.com)

Sprinten innen és túl

A Formula–1 már korábban is próbálkozott figyelemfelkeltő és pezsdítő változtatásokkal az Abu-Dzabi Nagydíjon. 2014-ben egy dupla pontrendszeres futamot rendeztek, 2016-ban pedig egy kieséses kvalifikációs felépítést teszteltek, azonban egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így nem láthattuk őket további helyszíneken.

Idén a sprintek számának megduplázásával hat hétvégén láthatjuk a különleges menetrendet. Baku után Ausztriában, Belgiumban, Katarban, az Egyesült Államokban és Brazíliában rendeznek még rendhagyó versenyhétvégét. Az pedig, hogy a 2024-es szezonban hogyan alakulni a sprintversenyek sorsa, kizárólag a következő futamok sikerességén múlik.

Kiemelt fotó: gpblog.com