Szalah, Kane és Szon fenomenális szezonjai az xG-modell alapján, avagy kíméletlen gólvágók a PL-ben

AZ XG-RŐL RÖVIDEN

Az expected goals, vagy idehaza „várható gólok” néven ismert jelzőszám egy olyan statisztikai modell, mely megmutatja, hogy egy adott focista egy adott próbálkozásból milyen valószínűséggel szerezhet gólt. Az xG kiszámítására megannyi modell létezik, amelyek különböző változókat és körülményeket vesznek figyelembe, ezek közül a leggyakoribbak az alábbiak: a lövés pontos helye (minél távolabbról vagy minél szűkebb szögből érkezik egy lövés, annál kisebb az esély a gólszerzésre); a testrész, mellyel a játékos megkísérli a gólszerzést (fejjel jóval nehezebb gólt szerezni, mint lábbal bevenni a kaput); a lövést megelőző passz típusa (kiugratás, beadás vagy éppen pontrúgás esetén változik a gólszerzés esélye); a lövést eredményező támadás típusa (cselsorozat, kontratámadás, sokpasszos játék, levágódó labda).

Az iménti tényezők alapján az adott lehetőséget több tízezer korábbi, hasonló paraméterek mellett leadott kapura lövéssel hasonlítják össze, amelyek végkimenetele mintájára egy 0 (esélytelen a gólszerzés) és 1 (biztos gól) közötti számot rendelnek az adott lövéshez. Így egy mérkőzésen a csapatok kísérleteihez társított xG-értékek összeadódnak, amiből pedig kiderül, hogy a 90 perc alatt a lövések mennyiségét és minőségét tekintve mely együttesnek sikerült jobb kvalitású helyzeteket teremteni. A várható gólok modell értelmezhető többek között konkrét mérkőzésre lebontva, lövésenként, vagy éppenséggel egy egész szezonra nézve is.

https://www.youtube.com/watch?v=g9pJwHyRHJ4

Az xG-vel nem csupán a csapatok teljesítményét lehet párhuzamba állítani, hanem a játékosokét is. Egy csatár valós góljainak számát a várható gólmennyiséggel összevetve ráláthatunk arra, hogy az adott játékos mennyire jó a befejezések terén, milyen hatékonyan tud helyzetbe kerülni, vagy éppenséggel milyen balszerencsés a kapu előtt. Az előbbieken túl prognózis céljából is kitűnően használható a modell, mivel választ adhat arra, hogy az adott csatár azért talál be olyan gyakran, mert rendre magas minőségű pozíciókból ad le lövést, vagy éppen csak élete szériáját futja azáltal, hogy kifejezetten nehéz szituációkból – éles szögből leadott lövés, 16-oson kívüli bomba – szerez gól.

Ezen aspektusoknak a részletes megvizsgálásával kísérletet tehetünk annak megállapítására, hogy a szóban forgó játékos szenzációs vagy éppen pocsék formája hosszú távon vajon fenntartható-e. Noha a támadók felül- vagy alulteljesítése egy nagyszerű kiindulási alap lehet a jövőbeli teljesítményük előrejelzésének, természetesen nem támaszkodhatunk kizárólag az xG-re a felvetett kérdések megválaszolása kapcsán.

A DOBOGÓ

A Premier League-es bemutatkozása óta Mohamed Szalah valami egészen bámulatos egyenletességgel termeli a gólokat, ugyanis eddig mindössze egy olyan idénye volt az egyiptominak (2019-20, 19 találat), amikor nem érte el a 20 gólt. A haladó statisztikai paramétereket 2017-18 óta jegyző FBref szerint a ligában eddig 115-ször vette be az ellenfelek kapuját, két aranycipő áll a neve mellett, és komoly sansza van arra, hogy hamarosan megkaparintsa a harmadik gólkirályi címét is. Amiért viszont felkerült erre a listára, az az elképesztő hatékonysága és az a képessége, hogy rendre felül tudta múlni a „kötelezőt”, legalábbis ami a kapu előtti koncentrációt illeti.

Szalah a bajnokságban mindent egybevetve 102,4-es xG mutatót termelt, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag majdnem 13 találattal többet tett be a közösbe, mint amire egy átlagos kvalitású csatár képes lett volna.

A 32 góllal abszolvált első idényével végleg beírta magát az angol futball históriás könyvébe, ugyanis korábban senki nem érte el ezt a határt. Mindezt úgy vitte véghez, hogy 2907 pályán töltött perc alatt 24,4-es xG-nyi helyzete adódott, vagyis 7,6 gólnyi extrát jelentett az ő klasszisa. Harry Kane után övé a 2. legtöbb lövés (178 vs. 142) és kaput találó kísérlet (72 vs. 65), a 0,16-os NPxG/Shot értéke viszont csak a 19. helyre volt elég, vagyis 18 játékos is magasabb minőségű helyzetekből gazdálkodhatott.

https://public.flourish.studio/visualisation/9206818/

Kane nem sokkal maradt le a dobogó legfelső fokáról, a 2019-20-as kiírásban szinte majdnem ugyanolyan bravúrt hajtott végre, mint néhány évvel korábban a Liverpool első számú gólfelelőse. 10,5-es xG-re ekkor nem kevesebb, mint 18 gólt vágott a Tottenham legendája. Az egyiptomihoz képest kevésbé ígéretes, mondhatni átlagos potenciállal bíró pozíciókból próbálta meg bevenni az ellenfelek kapuját, amit az egy lövésre kalkulált 0,12-es xG érték is jól mutat. Mérkőzésenként csupán 2,71 lövéssel, valamint 1,18 kaput találó próbálkozással sáfárkodott, ami egy ilyen szintű támadó esetében kifejezetten kevésnek számít. Ekkor még javarészt vérbeli kilencesként segítette csapatát az angol csatár, a rá következő szezonban azonban az előkészítés terén is sikerült szintet lépnie (amolyan 9,5-es szerepkörben brillírozott), és 23 góllal, illetve 14 assziszttal mindkét kategóriában a legjobbnak bizonyult. Összességében 85,4-es várható gól mutatójához 100 találat párosul, ami alátámasztja Kane kivételes képességeit a befejezések kapcsán.

A listán a bronzérmes szintén Spurs-játékos, innen már nem is olyan nehéz kitalálni, hogy vajon kiről lehet szó. Ha Szon Hung Min neve elhangzik, akkor bizonyára sokaknak a lendületes labdavezetései, illetve a villámgyors elfutásai ugranak be, de nem is kérdés, hogy az előbbieken túl a befejezésekben is abszolúte kiemelkedik a dél-koreai.

A rendkívül agilis szélső finoman szólva sem jön zavarba, ha a kapu előtt találja magát, mivel a helyzetei alapján 47,6 gólt várhattak volna tőle a Tottenham szurkolói, ehhez képest 65-ször (!) ünnepelhették őt a társai.

Más szavakkal mondva: az xG-modell szerint 37%-kal többször köszönt be, mint ahányszor egy átlagos adottságokkal bíró játékos tette volna. A 2020-21-es szezonban 17 strigulát szerzett, így 6,7 góllal teljesítette felül a várható találatainak számát. Nem csak az akciók lezárásában jeleskedik egyébként a júliusban 30. születésnapját ünneplő játékos, ugyanis elmúlt évekbeli mérkőzésenkénti 0,23-as xA rátája egyaránt megsüvegelendő. A Kane és Szon közötti kémia bámulatos, tudniillik kettejük szinergiájából 39 olyan találat született, amikor is egyikük szolgálta ki a másikat, és ez a PL történetében egyedülálló tett.

[embed]http://legacy.bunteto.com/labdarugas/kane-es-szon-a-nyero-paros/[/embed]

AKIK NEM SOKKAL MARADTAK LE

A fentebb bemutatott klasszisokon túl további három olyan játékos akad, aki a közelmúltban minimum hat góllal teljesítette túl a várhatót egy kiíráson belül, és közülük mindegyikről elmondható, hogy a liga élvonalába tartozó csapatok valamelyikét erősíti.

Mason Greenwood PL-ben történő bemutatkozása meglehetősen emlékezetesre sikeredett, merthogy első teljes idényében (2019-20) pusztán 3,6 várható gólra elegendő helyzet kellett neki ahhoz, hogy tízszer is túljárjon a védők és a kapus eszén (+6,4-es ráta).

A mérkőzésenkénti 2,59 kísérlet csak a 29., az 1,36 kaput találó lövés ellenben a 8. legjobb volt a teljes mezőnyben. Jellemzően a pálya kevésbé ígéretes pontjairól próbálkozott, ezt mi sem adja jobban vissza, mint a lövésenkénti 0,1-es xG. A hatékonyságot tekintve egyedül a Matej Vydra (55,6%), Kelechi Iheanacho (52,9%) duó előzte meg, hisz kísérletei több mint fele, azaz 52,6%-a talált kaput, ami az átlagos vagy annál még talán valamivel alacsonyabb minőségű lövések mellett kiemelkedőnek minősíthető.

A jelenleg már a Barcelonát erősítő Pierre-Emerick Aubameyang is joggal lehet büszke a 2019-20-as szezonban produkált teljesítményére. A gaboni csatár ebben az évadban hihetetlen arányban volt képes a helyzeteit gólra váltani: 15,8-as xG-ből 22 találatot jegyzett, amit az „ágyúsoknál” később már nem igazán tudott megismételni, a katalánoknál viszont úgy fest, ismét kezd magára találni. 40 kaput találó kísérlete a 3. legtöbb volt Szalah és Gabriel Jesus mögött, 0,16-os NPxG/shot indexénél pedig mindössze Danny Ings, Sadio Mané és Jamie Vardy nyújtott jobbat.

Végezetül mindenképpen meg kell említeni Rijad Mahrez nevét, aki a 2017-18-as idényben a Leicester City színeiben konkrétan dupla annyiszor mattolta a kapusokat (5,9-es xG, 12 találat), mint ahányszor az egy átlagos játékostól várható lett volna. A 0,08-as lövésenkénti xG érték tökéletesen mutatja, hogy a pálya olyan szegleteiből vállalkozott az algériai szélső, ahonnan nem sokan képesek ilyen arányban révbe érni.

Ha a City kiválóságának az összesített mérlegét vesszük górcső alá, akkor nehéz szavakkal leírni, hogy milyen elképesztő produktumot tette le az elmúlt években az asztalra: 32,7-es várható gól mellett 49(!) ízben ünnepelték a szurkolók, így a hatékonyság futballban használatos jelentését gyakorlatilag új szintre emelte.

A felsoroltakon kívül akad még néhány olyan spíler, aki egy-egy szezon erejéig mit sem törődött azzal, hogy az xG alapján mennyi találattal kellett volna büszkélkednie. Gareth Bale a 2020-21-es kiírásban alkotott nagyot azzal, hogy 920 perc alatt 5,7-tel lőtte túl a várható góljait, a 2018-19-es szezonban pedig Mané 4,8-al, Eden Hazard és Richarlison 4,6-tal, míg a Szon, Anthony Martial, Lucas Moura trió 4,4-el több szerzett több találatot, mint amire egy átlagos nívójú csatár hivatott lett volna. A most zajló évadban 32 kört követően Kevin De Bruyne (+6,3), Szon (+4,9), Emile Smith Rowe (+3,9), valamint Zaha és Vardy (+3,4) vezetik a listát.

Képek forrása: Getty Images