Szenvedély a pályán, szenvedély a szerelemben – Baseball bikák (filmajánló)
Az 1988-as alkotás (az angol címe: Bull Durham) egy hamisítatlan romantikus vígjáték, egyben sportfilm. A cselekménye egyáltalán nem bonyolult, inkább az érzelmek és a poénok – amelyek gyakran szókimondók –, valamint a remek színészi alakítások adják meg a savát-borsát. Nem véletlen, hogy Ron Shelton filmjét többnyire pozitívan fogadták a kritikusok.
A Minor League-ban szereplő baseballcsapat, a Durham Bulls derűlátóan tekint a szezonra. A Bikák úgy vélik, az egyik új igazolásuk, az erős, tehetséges, de képességeit a pályán kamatoztatni nem tudó dobó, Ebby Calvin LaLoosh lehet a felemelkedés kulcsa – aki viszont eleinte nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A csapat úgy gondolja, az új srác nem használja az eszét a pályán. „Millió dolláros kar, ötcentes fej” – így vélekednek róla. A Bikák másik új játékosa a veterán elkapó, a Kevin Costner által alakított Lawrence „Crash” Davis lesz, akit nem titkoltan azzal a céllal szereztek meg, hogy szárnyai alá vegye Ebbyt.
A klub életét nemcsak a vezetők, a játékosok és a szakmai stáb tagjai alakítják, hanem a Susan Sarandon által játszott dögös szurkoló, Annie Savoy is, aki minden évben kiválaszt valakit a csapatból, akinek a szeretője és a lelki mentora lesz. Az intelligens, széles műveltséggel rendelkező, irodalomkedvelő nő a sportág fanatikusa.
„Vallásomat tekintve baseballhívő vagyok. Végigpróbáltam minden nagy vallást, és a kisebbek közül is a legtöbbet”
– vallja. Annie úgy gondolja, win-win helyzet alakul ki közte és a játékosok között. Igaz, amit ő ad, az egy egész életre szól, amit pedig kap, az csak az idény végéig. De neki így is megéri.
„Ha egy baseball-játékossal lefeküdtem, a pályán az volt a legjobb éve. Ezek a fiúk nem kevés életbölcsességet kaphatnak tőlem. Kitágítom a látókörüket. Néha, amikor kettesben maradok egy baseballossal, felolvasok neki – meséli. – Bizalmat kapnak tőlem, én meg tőlük biztonságérzetet, és azt a hitet, hogy jó nő vagyok.”
Annie Crash-t és Ebbyt is kiszemeli magának, de végül a fiatal tehetség mellett dönt. A rendszeres légyottok mellett – csakúgy, mint a korábbi kiválasztottjainak – irodalmi műveket olvas fel neki, megpróbálja lelkileg megerősíteni; emellett a gondolkodásán és a dobótechnikáján is szeretne változtatni.
Ami pedig Crasht illeti, ő ugyan először rangon alulinak érzi, de végül mégis beleáll a rábízott feladatba: tanácsok sokaságával látja el Ebbyt, és motiváló céllal elmeséli neki, milyen fantasztikus dolog a legmagasabb ligában játszani.
A gondoskodás meghozza a gyümölcsét: Ebby egyre jobb teljesítményt nyújt. Szerelme, Annie viszont nemcsak iránta érez erős vonzalmat, Crash is mindig ott motoszkál a gondolataiban.
Annie és Crash (Forrás: Epix)A rendező és a férfi főszereplő korábban baseballozott
Keresve sem lehetett volna alkalmasabb, eltökéltebb stábot találni a film megalkotásához: az előkészítés, a forgatás és az utómunka legfontosabb szereplői rajonganak a baseballért, és teljes mértékben magukénak érezték a filmet.
A Pesti Műsor 1990. augusztus 22-én megjelent számának ajánlójából kiderül, az Annie-t játszó Susan Sarandon el volt ragadtatva a forgatókönyvtől.
„Az egyik legjobb női szerep, amellyel találkoztam”
– nyilatkozta. Ron Shelton rendező úgy vélte, a színésznő amellett, hogy drámai tehetségét korábban már többször bizonyította – például az Atlantic City-ben, amelyért Oscar-díjra is jelölték –, a vígjáték műfajában is képes lehet kiemelkedő alakításra, ezért végül rá esett a választása. Sarandon nem is okozott csalódást neki.
A Lawrence „Crash” Davist játszó Kevin Costnertől egyáltalán nem állt távol a szerep, mivel ifjúkorában baseballozott – viszont akkor még nem érdekelte a filmek világa.
„Nem akartam színész lenni. De ha visszagondolok, azt hiszem, minden jel megvolt erre a jövőképre, hiszen énekeltem a kórusban, verseket írtam, szóval állandó ösztönzést kaptam”
– nyilatkozta egyszer a fényes karrierhez vezető első lépésekről.
A rendező is a sportág bűvöletében nőtt fel. Miután végzett a középfokú tanulmányaival, elnyerte a Westmont College baseball-ösztöndíját. Később pedig – többek között – a Bluefield Orioles és a Stockton Ports csapataiban is megfordult. Úgy érezte, hogy nem eléggé tehetséges ahhoz, hogy sokra vigye a baseballban, ezért pályát módosított. Először forgatókönyvíróként próbálkozott, majd segédrendező lett. A nagy álma – egy saját rendezésű film – végül a Baseball bikák által teljesült, nem is akárhogyan. Az alkotás számos elismerést nyert, és Golden Globe-jelölést is kapott.
Egy kiscsapat adta az ihletet
Érdekes, hogy a készítők nem a Major League Baseball valamelyik élcsapatáról készítették a filmet, hanem egy alsóbb osztályban szereplő együttesről. A Durham Bullst 1902-ben alapították Durham Tobacconists néven, egy évtizeddel később kapta meg a ma is használatos nevét. Története során többször is feloszlott, majd újjáalakult, jelenleg – csakúgy, mint a filmben – a Minor League-ban szerepel.
Csapattársak a pályán, riválisok a szerelemben (Forrás: Epix)Világhírű színészek és világslágerek
A film értékén annak zenéje is emel, amelyhez Shelton több örökzöldet kölcsönzött: például az első rock and roll slágerek egyikét, Bill Haley Rock Around the Clock című számát; a francia sanzon csillagától, Edith Piaftól pedig a La vie en rose és a Non, je ne regrette rien című dalokat.
A Baseball bikákat tehát több szempontból is érdemes megnézni. Na meg azért is, hogy megtudjuk, mi lett a csapat két ásza, Crash és Ebby későbbi sorsa, és az is kiderül belőle, összejön-e végül a veterán dobó és a baseball-fanatikus nő, Annie – aki ugye egy évig Ebbynek ígérte magát.