Szépreményű olimpia helyett kényszerű visszavonulás? – Kun Anna szomorú és tanulságos története

Az OMS-Tata 28 éves vívója ellen a holléti nyilvántartáshoz kapcsolódó mulasztás miatt zajlott eljárás, miután egy éven belül háromszor is vétett a szabály ellen, azaz az adott napon az általa megadott 60 percben nem tartózkodott ott, ahol azt korábban írásban jelezte, így az ITA (International Testing Agency) munkatársai nem tudták elvégezni rajta a meglepetésszerű doppingvizsgálatot.

Fontos hangsúlyozni, hogy Kun Anna sohasem doppingolt, csak az elmúlt évben nyolc alkalommal tesztelték – valamennyi esetben negatív eredménnyel, ahogyan egész pályafutása során mindig – de ez sajnos egyáltalán nem minősül mentő körülménynek a WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) vasszigorú szabályrendszere szerint.

A szabály, amely alaposan belerondít az élsportolók magánéletébe – persze csakis a fair play szellemében

A „holléti nyilvántartás” szabályának lényege, hogy ne csak kizárólag a versenyeken, hanem voltaképpen bármikor ellenőrizhessék az olimpiára készülő sportolókat. Ennek egy elég világos, szigorú, és egyéni felelősségen alapuló keretrendszere van. A versenyzőknek minden egyes napra (beleértve a hétvégét is) ki kell jelölniük 60 percnyi ún. „ráérési időt”, amikor garantáltan az általuk megjelölt helyen tartózkodnak, hogy adott esetben az ITA ellenőrei mintát tudjanak venni tőlük. Ez a kijelölt időpont 5 és 23 óra között bármikor lehet, és kis túlzással a föld bármelyik pontján. Az információt az erre szolgáló ADAMS rendszerben kell előzetesen rögzíteni, és akár egyetlen perccel a beírt időpont előtt is van lehetőség arra, hogy a sportoló (online) és indoklási kötelezettség nélkül változtatást eszközöljön a hollétében – abban azonban nincs apelláta, hogy akkor és ott kell tartózkodnia, ahol a rendszer szerint is „éppen van”. Ha ugyanis egy naptári éven belül háromszor vét ilyen mulasztást, az már hivatalosan is doppingvétségnek minősül, és kétéves eltiltást von maga után.

Természetesen a szabály nem a versenyzők ellen, hanem a sport tisztaságának üdvéért jött létre, és minden bizonnyal érdemi elrettentő erővel bír, hiszen ezzel a WADA hatékonyan tudja visszaszorítani azon szereknek a használatát is, amelyek egyébként napok vagy hetek alatt ürülnek ki a szervezetből, tehát a felkészülési időszakban „bátrabban” élhetnének velük a sportolók, ha nem ellenőrizhetnék őket az év minden egyes napján.

Ugyanakkor ezzel óhatatlanul megnehezítik az olimpikonok életét, akiknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy abban a bizonyos órában mindig legyenek ott, ahol ígérték. Ez nyilván a hétköznapok döntő többségben praktikusan az edzés helyszíne, esetleg a saját otthonuk a reggeli vagy esti órákban. Hétvégén vagy más pihenőnapokon azonban kevéssé evidens, hogy éppen hol van az ember, és bár az élsportolók az átlagosnál sokkal kiszámíthatóbb, rutinszerűbb életet élnek, az bármilyen vis maior, tragédia, rajtuk kívül álló esemény nélkül sem tűnik főbenjáró bűnnek, ha olykor az ADAMS rendszer adatai nem feleltethetők meg a valóságnak.

Tegyük fel, hogy a sportoló éppen otthon van az ominózus órában, de éppen nincsen tudatában annak, hogy az adott napra érvényes elérési ideje ketyeg, hirtelen úgy dönt, hogy elmegy valahová és máris megnyílt a támadási felület. Ez abszolút életszerű, lássuk be. Valamennyire a szabály is megengedő, hiszen ezt egy évben kétszer büntetlenül meg is teheti – de mint a magyar vívó esete is mutatja, a holléti nyilvántartás szabályát nem lehet félvállról venni, sőt a mindennapok egyik alapvetése kell legyen az erre fordított kellő figyelem. Az élsportolók tehát eszerint élnek, terveznek napról napra.

De mi történt pontosan Kun Annával?

Arról április 4-én érkezett hír, hogy „doppingügybe” keveredett az egyik párizsi indulónk. Egy nappal később Kun maga jelentetett meg egy közleményt a Magyar Vívó Szövetség oldalán, amelyben beismerte, hogy ő az érintett.

„A média megkeresésére és nyomására, illetve a valótlanságok állításának elkerülése végett az alábbi nyilatkozatot teszem – a Magyar Vívó Szövetség tudtával és támogatásával – az ügyemben történő tisztánlátás érdekében. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség által meghatározott szabályok szerint nyilvántartott, vizsgálati csoportba tartozó sportolóként köteles vagyok holléti információk szolgáltatására. Minden negyedévre, minden egyes napra kötelező megadnom a rendszeres tevékenységeken és az éjszakai szálláshelyem mellett egy 60 perces idősávot, amikor elérhető vagyok tesztelésre. Ha egy nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó sportoló 12 hónapon belül megvalósítja három elmulasztott teszt és/vagy elmulasztott bejelentés bármely kombinációját, akkor doppingvétséget követ el. Bár ennek semmi köze a tiltott anyag vagy módszer használatához, mégis súlyos, (és néhány esetben) akár igazságtalan következményekkel járhat ez az adminisztrációs hiba. Sajnos, az én esetemben is ez történt, külső körülmények miatt. Ezért jelenleg holléti mulasztással kapcsolatos doppingvétség gyanúja miatt eljárás van folyamatban ellenem. A jogi képviselőm és csapata folyamatosan azon dolgozik, hogy bizonyítsák, az ellenem regisztrált mulasztások nem önhiba miatt történtek. Kijelentem, hogy elkötelezett híve vagyok a tiszta sportnak és sosem használtam semmilyen tiltott anyagot. Kemény munkával és kitartással vívtam ki magamnak az olimpiai indulást érő kvótát, valamint a helyemet a nemzetközi elitben. Erre bizonyítékként szolgálnak a rendszeres laborvizsgálatok eredményei, illetve az összes mintavételem, amiket versenyeken, otthon, edzésen és edzőtáborokban adtam egész pályafutásom alatt. Az elmúlt 12 hónapban nyolc alkalommal teszteltek, kivétel nélkül mindegyik eredményem negatív lett. A holléti információval kapcsolatban minden sportolónak, így nekem is figyelmesen kell eljárni. A vélelmezett holléti mulasztások ellenére nem hibáztam abban, amiért a nemzetközi doppingellenes program létrejött és működik. A folyamatban levő eljárás és a jogi védekezés sikere érdekében a történtekkel kapcsolatban nem kívánok további nyilatkozatot tenni” – szól a közlemény.

A magyar vívónak nem sok oka volt a bizakodásra, a WADA ugyanis roppant szigorúan kezeli a holléti nyilvántartással kapcsolatos vétségeket, elrettentő példának pedig ott volt Christian Coleman esete: a világbajnok amerikai futó hasonló okokból maradt le a tokiói olimpiáról.

Úgy tudni, Kun az első figyelmeztetést azért kapta, mert tavaly év elején az aktuális világkupa egyik versenyét egyetlen nappal előbbre hozták, és a nagy kapkodásban elfelejtette átírni a „hollétijét” és már a repülőn ült, amikor az ellenőrök keresték, így a telefonját sem tudta felvenni.

Tavaly májusban kapta a második figyelmeztetést, de elvileg ez csak októberben derült ki a számára, mert akkor érkezett meg az értesítés arról, hogy ezt a hibáját hivatalosan is vétségként könyvelték el. Ezt megelőzően azonban augusztusban is kapott egy sárga lapot, amiről emiatt akkor azt hitte, hogy még csak a második hibája volt.

Egy 24 órával hamarabb rendezett verseny, egy megkésett értesítés – néhány teljességgel ártalmatlannak tűnő, szerencsétlen véletlen – és 22 év állhatatos munkája dől romba.

Természetesen Kun egyéni felelőssége sem vitatható, a büntetése azonban módfelett aránytalan – és ha ez tényleg a pályafutása végét eredményezi, az különösen szívfacsaró lesz, és nem csupán neki, hanem az egész honi vívósportnak.

Anna 2020-ban és 2022-ben is megnyerte az országos bajnokságot, és bár immár harmadik éve a legjobb négy között van a világranglistán, az igazi áttörést a tavalyi esztendő hozta meg a számára: 2023 messze pályafutása legeredményesebb éve volt.

A sikersorozat márciusban vette kezdetét Nankingban, ahol megnyerte élete első egyéni világkupáját. Júniusban először ötödik lett a plovdivi egyéni Európa-bajnokságon, majd a krakkói Európa Játékokon egyéniben bronz-, csapatban pedig ezüstérmet nyert (a csapatverseny hivatalosan Eb-nek számított). Egy hónappal később, a milánói olimpiai kvalifikációs világbajnokságon is ihletett formában vívott, hajszálra volt a négy közé jutástól, a negyeddöntőben csak ráadástussal kapott ki a végső győztes Marie-Florence Candassamytól – végül a hatodik helyen zárt.

Kun Anna a 2023-as milánói világbajnokság negyeddöntőjének elvesztése után (Forrás: MTI Illyés Tibor)

Idén márciusban pedig sorozatban harmadszor jutott be a patinás Budapest GP fináléjába, és ezúttal meg is nyerte a rekordindulóval zajló, kiemelt szorzójú olimpiai kvalifikációs versenyt. Kun imponáló magabiztossággal vívott, három világbajnokot, Rossella Fiamingót, Erika Kirput és Candassamyt is kiejtette a döntő felé vezető útján, ahol Muhari Esztert győzte le.



Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy csúcsformában és igazán nagy reményekkel várhatta a párizsi játékokat.„Ebben a kislányban benne van az olimpiai érem. Ha valakit példaként kellene állítanom, az Kun Anna. 22 éve dolgozunk együtt, világbajnoki hatodik, Európa-bajnoki ötödik, Európa Játékok harmadik helye is van már, idén márciusban úgy nyerte meg a világ legerősebb versenyét, a budapesti Grand Prix-t, hogy a novemberi kartörése okán még mindig fém van a kezében”

– mondta róla a korábbi edzője, Plásztán Attila még április elején.

Akkor még egy ország bizakodott, hogy Szalay Gyöngyi (1996 – bronz), Nagy Tímea (2000, 2004 – arany) Mincza-Nébald Ildikó (2008 – bronz) és Szász Emese (2016 – arany) után Kun lehet a következő magyar hölgy, aki ötkarikás érmet szerez párbajtőrben – ez az álom azonban immár szertefoszlott.

„Borzasztóan dühös vagyok magamra és a rendszerre, és csalódott vagyok a döntés miatt. Ameddig a lehetőségeim engedték, keményen küzdöttem magamért és az igazamért. Bíztam benne, hogy sikerülhet még akkor is, amikor voltak, akik már lemondtak rólam a kevés esély miatt. Nem akartam veszni hagyni azt a rengeteg munkát, kitartást és áldozatot, amelyet ebbe a 22 évbe belefektettem. Harcoltam és hittem az utolsó pillanatig, azonban sajnos ezúttal nem sikerült nyernem. Holléti mulasztásokkal kapcsolatos doppingvétséget állapítottak meg nálam, ami két év eltiltással jár. Egyáltalán nem érzem igazságosnak ezt a döntést, és úgy gondolom, hogy a figyelmetlenség miatt elkövetett hibám nem egyenlő a büntetés mértékével. Sosem használtam semmilyen tiltott anyagot vagy módszert, rengeteg teszt és laboreredmény van rá bizonyítékként. A döntéshozó testület sem a tisztaságomat kérdőjelezte meg, de sajnos a szigorú szabályok miatt így döntött. Elképesztően sajnálom, hogy csalódást okoztam mindenkinek, aki segített és támogatott egész karrierem alatt. Sosem gondoltam volna, hogy így érhet véget a pályafutásom, hiszen egy ekkora törés után nem biztos, hogy valaha fogok még pengét a kezemben. Hosszú folyamat lesz ennek a feldolgozása. Új fejezet kezdődik az életemben, tele bizonytalansággal, időre és nyugalomra van szükségem. A történtekkel kapcsolatban szeretnék időt kérni a sajtó képviselőitől, ezért további nyilatkozatot az ügyben egyelőre nem adok” – fogalmazott Kun a Nemzeti Sportnak elküldött sajtónyilatkozatában.

Ugyan az eltiltással szemben jogi úton fellebbezhetne még, a 28 esztendős, a világkupa- és Grand Prix-versenyeken győztes magyar ezzel aligha fog élni, hiszen halasztó hatálya nem volna, vagyis semmi esetre sem vehetne részt az olimpián, miután megszületett az elsőfokú döntés. Fontos azt is leszögezni, hogy Anna élete legnehezebb és legkiszolgáltatottabb helyzetében rendkívül készségesen és sportszerűen viselkedett, ugyanis hozzájárult a gyorsított eljáráshoz (ami nélkül talán ott lehetett volna Párizsban, ám az eredményeit minden bizonnyal visszamenőlegesen törölték volna), ami lehetővé tette, hogy az egyéni kvótaszerzők listáján őt követő európai párbajtőröző indulhasson helyette az olimpián. Öröm az ürömben, hogy az illetékes hölgy egy másik magyar, Muhari Eszter, a világranglista 13. helyezettje.

Muhari Eszter a 2019-es kadét-világbajnokságon aratott győzelme után (Forrás: Inside The Games)

A 21 éves kadét-világbajnok László István tanítványa, és ő is oszlopos tagja volt a tavalyi Európa Játékokon ezüstérmes női párbajtőr-válogatottnak.

A Kun ellen zajló eljárás miatt a szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság már korábban gondoskodott róla, hogy az április végi határidőig Muhari neve felkerüljön arra az akkreditációs listára, amelyből a végső nevezettek kerülhetnek ki. Most a nemzetközi szövetség (FIE) hivatalos értesítőjét kell megvárni arról, hogy a 21 éves vívó valóban jogosult lett a kvótára, amely puszta formalitásnak tűnik. Erre eddig azért nem kerülhetett sor, mert a Kunnak járó kvótát „függőben lévő” státuszban tartotta a FIE.

A vívás szerelmesei egyébként örülhetnek, ugyanis amióta mindkét nemnél három-három fegyvernem szerepel az olimpiai programban (2004, Athén), most először lehet valamennyi szakágban magyar induló. Férfi és női kardban, valamint férfi párbajtőrben a sikeres csapat-kvalifikációknak köszönhetően három-három egyéni versenyzőnk lesz (a négyfős csapatok három tagja automatikus résztvevője a 64-es egyéni főtáblák küzdelmeinek); rajtuk kívül férfi tőrben Dósa Dániel, női tőrben pedig Pásztor Flóra szerzett egyéni, névre szóló kvótát, Kun helyett pedig Muhari vehet részt élete első olimpiáján.

Magyarország tehát nem marad női párbajtőröző nélkül az olimpián, és bár ennek bizonyára Kun is örül, azért aligha vigasztalja, hiszen ahelyett, hogy ő képviselné a női szakágat Párizsban, élete legnagyobb kudarcának feldolgozása vár rá.

Egy olimpiáról lemaradni mindig nagyon fájdalmas, azt is nehéz megemészteni, ha nem sikerül a kvalifikáció. Ha a kvóta már megvan, de közbejön egy sérülés, az még rosszabb, de úgy lecsúszni a részvételről, hogy valakit doppingvétség miatt tiltanak el úgy, hogy valójában sohasem élt tiltott szerekkel, miközben makkegészséges, kirobbanó formában is van, arra tényleg nincsenek szavak. Ráadásul a vívás egyáltalán nem doppingérzékeny sportág, az olimpiára kijutni viszont iszonyú nehéz, hiszen aki körül nincs egy a világ élvonalába tartozó válogatott (mindössze kilenc ország indulhat a csapatversenyeken), annak a saját kontinentális elitjében kell lennie, és kiemelkedően kell teljesítenie szinte az összes pontszerző versenyen. Sokaknak legfeljebb egyszer adatik meg az életben, hogy részt vegyenek az ötkarikás játékokon, Annának is ez lett volna az első olimpiája, hiszen Tokióról kevés híján, de lemaradt.

Anna azonban óriási küzdő, és szívből reméljük, hogy ezen az elképzelhetetlenül nehéz helyzeten is úgy kerekedik felül, ahogyan az ellenfelei felett a páston. Ehhez vélhetően minden lehetséges külső segítséget meg fog kapni. Boczkó Gábor szövetségi kapitány az M1-nek elmondta, támogatni fogják Annát lelkileg és abban is, hogy segítsék edzésben maradni úgy, hogy az ne sértse a WADA kódexét, hiszen az eltiltása alatt edzésre sem járhat, mert akkor a mesterét és a vívópartnereit is eltilthatnák.

Kun Anna legkorábban 2026. május 10-én térhet vissza, akkor 30 éves lesz. Az vívásban nem kor, Nagy Tímea 34 évesen olimpiát, 36 évesen világbajnokságot nyert párbajtőr egyéniben, Imre Géza pedig 40 évesen lett egyéni világbajnok, majd egy évvel később Rióban olimpiai ezüstérmes – 20 évvel az atlantai bronza után. Anna most a világ egyik legjobbja, de ezt 2026-ig nem lesz lehetősége bebizonyítani. Ha azonban elszánja magát, és beleáll abba, hogy két évig a vívóvilág perifériáján készül, erősebbé válhat, mint valaha. Rajta áll, akarja-e.

Kiemelt fotó: hunfencing.hu