Cikkek

Tudatos utánpótlás-nevelés: mi hiányzik a magyar képzésből?

Az egyértelmű, hogy a magyar futball jövője a fiatalok nevelésén múlik, de miért van (jelenleg) nagyon kevés világszínvonalú játékosunk? Kun István edző, futballgondolkodó erről a témáról tartott előadást, feltárta az utánpótlás-nevelés gyenge pontjait, és megosztotta, milyen elvek mentén lehetne hatékonyabbá tenni a képzést. A szellemi alapok és a tudatos, közös fogalmi rendszerben gondolkodás kulcsfontosságú szerepet játszanak a képzésben.

Anticipáció a futballban, avagy „látni a jövőt”

Az anticipáció, vagyis az események előrejelzése és az ez alapján hozott villámgyors döntés és reakció óriási különbséget jelenthet a jó és a kiemelkedően jó játékosok között. A modern futballban – és persze más sportágakban is – egyre nagyobb figyelem irányul a játék kognitív oldalára: a futballistáknak nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is a lehető leggyorsabban kell reagálniuk a pályán zajló eseményekre.

„A Magyarországon jelenlévő autokrata szellem kiöli a szeretetet” – interjú Görgényi István olimpiai bajnok edzővel

Ötven éve, 1974-ben jelent meg Végh Antal nagy port kavart könyve Miért beteg a magyar futball? címmel. A komplexnek nem, érzelmekkel telinek annál inkább nevezhető, több problémát is feszegető írásról beszélgettünk a 77 éves Görgényi Istvánnal, az olimpiát nyert vízilabdaedzővel és olimpiai ezüstérmes, világbajnok vízilabda-játékossal, a Hunting Territory (Vadászterület) csoportdinamikai modell megalkotójával.

Tom Starke: a „láthatatlan” kapus, aki előtt a világ legjobbja állt

A német labdarúgókapus, Tom Starke a Bayern Münchennél eltöltött hat éve (2012-2018) alatt mindössze 12 mérkőzésen védett, 1080 percet töltött a pályán, ám ez idő alatt 15(!) trófeát nyert. Egy családcentrikus, csendes ember, akire mindig lehetett számítani, és aki jelenleg a bajor klub kapusedzőinek a koordinátora.

„Próbálok nem gondolni a halálra” – Sven-Göran Eriksson mesél életről, rákról és persze az angol futballközegről

Búcsú a világtól. Az angol férfi labdarúgó-válogatott korábbi menedzsere, Sven-Göran Eriksson hasnyálmirigyrákban szenved, életének végéhez közeledik. Januárban jelentette be, hogy legfeljebb egy éve van hátra. A The Guardian újságírójának, Simon Hattenstone-nak mesélt mindarról, ami élete során megérintette, ami foglalkoztatta, foglalkoztatja. Beszélt életről, halálról, bulvárról és persze a futballról, tette ezt a maga stílusában – nyugodtan, kimérten, dráma nélkül. Ennek a nagy lélegzetvételű anyagnak a fordítását olvashatjátok.

Joselu, a szurkolóból lett Real-hős

Hosszú út vezetett Joselu nagy pillanatához. A Celta Vigóban nevelkedett támadó pályafutása elején mindössze 18 percet kapott a Real Madrid felnőttcsapatában. Németországban és Angliában is futballozott, de csak magasságával emelkedett ki. Közel a 30-hoz visszatért Spanyolországba, hogy megmutassa mindenkinek: olyan, mint a jó bor, a korral nemesedik. A 2023–2024-es szezonban 48 mérkőzésen 17 gólt szerzett, a Bayern München elleni duplájával a Bajnokok Ligája döntőjébe juttatta csapatát, pedig két éve Párizsban még a lelátón szurkolt a Realnak.

„Ne arról beszéljenek, amiről már 15-20 éve is” – interjú a Stats Perform magyar munkatársával, Karpjuk Gáborral

Egyike volt a magyar videóelemzői szakma első képviselőinek, jelenleg pedig a Stats Perform szakértői csapatát erősíti. Rendelkezik UEFA B licenccel, így mind az edzői, mind az adatelemzői világban képben van. Úgy véli, a szurkolók egyre nagyobb része tudja, a labdarúgás több annál, hogy 11 ember 11 ember ellen játszik, és ezt az elemző műsoroknak is figyelembe kellene venniük. Interjú Karpjuk Gáborral.

Letért útjáról a brazil futball?

A már visszavonult brazil labdarúgó, Grafite nemrég úgy nyilatkozott, a jogo bonito ma már nem ismerhető fel. Pelé már tíz éve arról beszélt, nem tudja, mi történt a brazil futball örömével. A témában feldolgoztunk egy tanulmányt, amely a peladába enged betekintést. Szó esik annak társadalmi, kulturális fontosságáról, arról, hogy mit ad a futballistáknak, és arról is, mi történhetett, hogy a brazil futballöröm a felszínen nem (igazán) akar megmutatkozni.

Hogyan érzi magát a kapus, aki 31 gólt kapott?

Háromezer néző látta, ahogy 2001. április 11-én az ausztrál válogatott a labdarúgás történetének legnagyobb arányú győzelmét éri el: 31–0-ra verték meg Amerikai Szamoát. Ám az éremnek mindig két oldala van. Hogyan érzi magát a kapus, aki 31 gólt kapott és mi jelent számára „elégtételt”?

„Keressük az okos megoldásokat, hogy a vetélytársak előtt járjunk” – így működik a PSV akadémiája

Ahogy Eindhoven városát, úgy a PSV akadémiáját is az innováció, a high-tech környezet és a folyamatos fejlődés jellemzi. Az eredmény pénzben mérhető: a holland klub előkelő helyen áll az utánpótláskorú futballisták játékjogának értékesítéséből származó bevételek listáján. A PSV-nél a csoport, a csapat helyett az egyénre fókuszálnak. Keresik az okos megoldásokat, figyelnek a játékosok és az edzők mentális állapotára, és arra is, hogy alkalmazkodó, a profi futball elvárásainak megfelelő futballistákat neveljenek.

„Ha valamit el akarok érni, akkor azért meg kell dolgoznom” – interjú az NB II idénybeli legjobb gólszerzőjével

Gyerekként az egyik edzésről a másikra esett be. Elmondása szerint a némiképp futballidegen mozgáskultúrája miatt régebben Gunnarssonnak vagy gilisztának becézték. És – ahogy ő maga fogalmazott – nem volt mindig profi futballistához méltó a hozzáállása. Interjú az NB II góllövőlistájának vezetőjével, Kirchner Krisztiánnal, aki a karrierje mellett a saját házát is építi.

Levél a testvéremnek – Endrick

Az élet, amit most a legnagyobb brazil tehetség, Endrick él, nem a semmiből jött. A 17 éves labdarúgó családja három generáción keresztül – vagy talán még annál is régebb óta – a futballálmot kergette. De végül elérték azt, amire vágytak. Egy olyan életet, ahol nem kell nélkülözniük, ahol Endrick testvérének már nem kell attól tartania, lesz-e mit ennie. A Palmeirastól a nyáron a Real Madridhoz szerződő támadó a Players Tribune portálon megjelent levelében a testvérének ír küzdelemről, vágyról, célokról, családról és persze Istenről.