Szexuális zaklatás, családon belüli erőszak – mit tehet ezek ellen egy himnuszénekes lány?
Andy Polo családon belüli erőszak, illetve Paul Riley szexuális zaklatási ügyének eltussolása jól példázza, hogy még 2022-ben is akad olyan klubvezető vagy tulajdonos, aki a szőnyeg alá söpri az ilyen eseteket, mintsem, hogy kiálljon a nyilvánosság elé, és elítélje az elkövető viselkedését. Különösen akkor kínos egy ilyen eset (és valószínűleg hozzá is járul az eltussoláshoz mindez), ha a bűnös a klub egyik legfontosabb alkalmazottja és a tulajdonos jóbarátja.
Portlandben nagy port kavart két, egyazon tulajdonos által működtetett sportklub korábbi két alkalmazottjának botránya, aminek élharcosa érdekes módon egy olyan lány lett, aki csak közvetett módon áll velük kapcsolatban. Abe Asher eredeti cikke a Portland Mercury oldalán jelent meg, ezúttal ennek a kivonatolt fordítását közöljük.
Madison Shanley-t először 2008-ban hallgatta meg a Portland Beavers baseballcsapatának vezetősége, amikor azt keresték, ki énekelje a nemzeti himnuszt a mérkőzések előtt. A lány akkor még középiskolás volt.
Shanley lenyűgöző volt a meghallgatáson. A Merrit Paulson tulajdonában lévő Beavers meccsein ő énekelte tehát a himnuszt, majd 2009-től a szintén Paulson érdekeltségébe tartozó Portland Timbers labdarúgócsapat találkozóit is ő vezette fel a nemzet énekével. És azóta is ő énekli a himnuszt, akkor is ő énekelte, amikor bekerült az MLS-be a Timbers, akkor is, amikor kétszer is felújították a stadiont, illetve akkor is, amikor kétszer is a döntőben járt a gárda.
„Lényegében együtt nőttem fel a szervezettel” – mondta Shanley. – „Nyolcadikos voltam, amikor elmentem a meghallgatásra és most huszonhét éves vagyok.”
Shanley sok szempontból olyan, mint a számtalan többi Timbers-szurkoló. Otthonra lelt a klubnál, amikor az még csak egy alsóbb ligás csapat volt, amely egy baseball-stadionban játszott, és ott volt akkor is, amikor az ország egyik legismertebb klubja lett. De aztán ebből elege lett.

Amikor Shanley megérkezett a Providence Parkba múlt vasárnap, hogy elénekelje a himnuszt a Timbers Los Angeles Galaxy elleni meccse előtt, amit az országos televízió is közvetített, egy világos piros pólóban jelent meg, amin az állt: „Te tudtad” – utalva arra, ahogyan a klub kezelte két alkalmazottjának szabálysértési ügyét.
Szeptemberben a The Athletic számolt be arról, hogy a Portland Thorns női labdarúgó-csapatának vezetőedzője, Paul Riley szexuálisan zaklatta és megfélemlítette a klub egyes játékosait. Miután az egyik női futballista jelentette Riley helytelen viselkedését, a klub elutasította a szerződése meghosszabbítását, azt viszont sosem részletezték, hogy miért tették ezt. Riley ezután más NWSL kluboknál is edzősködött, miközben baráti tweeteket váltott a tulajdonossal, Paulsonnal.
Aztán februárban kiderült, hogy a férfi csapat, azaz a Portland Timbers középpályását, Andy Polót családon belüli erőszak miatt beidézték a rendőrségre. A Timbers felbontotta Polo szerződését, de csak azután, hogy az időközben tőle elvált felesége, Génessis Alarcón nyilvánosságra hozta a vádakat.
A „Te tudtad” szlogen, ami a Providence Parkban először az után jelent meg, hogy fény derült Riley erőszakos viselkedésére, azt az egyszerű üzenetet közvetíti, hogy a klub nem tett meg mindent a saját erejéből, hogy az állítólagos bántalmazókat felelősségre vonja.
A pályán Shanley először egy Thorns-mérkőzésen viselte a szurkolók által készített „Te tudtad” pólót, még tavaly októberben. Azóta a Thorns szurkolói csoportja, a Rose City Riveters elkezdte a piros, ilyen feliratú pólókat nyomtatni, és ennek a bevételét a portlandi Rose Haven hajléktalanszállónak és közösségi központnak adományozzák.
Shanley is vett egy új pólót és tudta, mit kell tennie.
„Felvetődött bennem, hogy itt van az én lehetőségem” – mondta a lány a Mercurynak. „Mint olyasvalaki, aki megtapasztalta a családon belüli erőszakot, a szexuális bántalmazást és az ezekkel foglalkozó bírósági rendszert, nem tudtam csöndben maradni, és hallgatni a történtekről, és arról, hogyan kezelik ezt a helyzetet.”
Amikor Shanley besétált a stadionba vasárnap, fel volt készülve arra, hogy esetleg leállítják, és nem engedik neki így elénekelni a himnuszt. De aztán, ami történt – az elmondása szerint – bizonyos értelemben még jobban jellemzi, hogyan is működik a klub Paulson vezetése alatt.
Amikor [Paulson] tudomást szerzett Shanley tervéről, a Timbers egyik felsővezetője, Mike Golub felhívta Shanley édesapját, Terry-t, aki a barátja volt annak idején, amikor együtt szolgáltak az oregoni sporthatóságnál, és megkérte, hogy szóljon a felnőtt lányának, hogy öltözzön át.
Golub, aki a Timbers szóvivőjén keresztül nem volt hajlandó nyilatkozni a Mercurynak az ügyről, az ESPN-nek elmondta, hogy azért vette fel a kapcsolatot Shanley édesapjával, mert nem volt meg neki a lány telefonszáma.
Shanley szerint azonban ezek üres szavak. „A klubnál mindenkinek megvan a módja arra, hogy kapcsolatba lépjen velem. Több embernek is megvan a számom. Ha valóban kapcsolatba akart volna lépni velem mobilon, megtehette volna.”
Ehelyett Terry Shanley felhívta, illetve üzenetet is küldött a lányának, továbbítva Golub üzenetét, miszerint a Shanley által viselt póló egy „középső ujj a klub felé”. Shanley ezek után elmondta, hogy tiszteletlenségnek érezte azt, hogy Golub az apján keresztül próbált kommunikálni vele.
„Először velem kellett volna beszélnie, és beszélhetett is volna velem minden további nélkül. De ő úgy döntött, hogy az apámat éri el előbb, aki az egyik legfontosabb és legbefolyásosabb személy az életemben. És ez plusz nyomást tett rám… Nagyon nehéz volt azt megélnem, hogy az apám legyen a szócsöve Mike Golubnak.”
Golub végül személyesen kereste meg Shanley-t, hogy közölje vele a kockázatait annak, ha a himnusz éneklése közben ezt a pólót viseli. Azt is megkérdezte tőle, hogy olvasta-e az MLS által indított vizsgálatot, ami a Polo-ügyet tisztázta, és megállapította, hogy a klub nem gyakorolt nyomást Alarcónra, hogy ne emeljen vádat.
Shanley azt válaszolta, hogy igen.
„Sok mindent tudok már” – felelte Shanley Golubnak. – „Szörnyen érzem magam attól, amit tapasztaltam. Amiről eddig azt hittem, hogy szerető és egymást támogató emberek közössége, az valójában csak üzlet, ahol nem igazán számítanak azok az emberek, akik részesei ennek az egésznek.”
Shanley elmondta, hogy érzelmileg összetört, majd összeszedte magát, kiment a pályára, elénekelte a himnuszt, aztán hazament.
Órákkal később, amikor a tiltakozására már az egész ország felfigyelt, megkereste telefonon a klub egyik képviselője, és közölte vele, hogy a klub vissza szeretné hívni énekelni, és felajánlotta, hogy üljenek le a jövőben átbeszélni a problémákat.
Shanley a tervek szerint legközelebb a Thorns április 17-i, San Diego elleni mérkőzésén énekelheti el a himnuszt. Még nem tudja, meg szeretne-e jelenni a klub „arcaként”, de ha igen, azt csak a piros „Te tudtad” pólóban teszi majd meg.
„A régi bérlettulajdonosok lemondanak a jegyeikről. Vannak emberek, akik nem járnak meccsekre, mert nem akarnak asszisztálni ehhez… Én csak egy himnuszénekes vagyok, nem is gondoltam, hogy a jelenlétem egy még nagyobb mozgalmat indít el.”
Ami Shanley számára továbbra is aggasztó, az a klub tagadó magatartása azokkal szemben, akik felelősségre vonást követelnek a Riley- és a Polo-ügyben. Shanley szerint például Golub úgy gondolja, a Polo-vizsgálat eredménye tulajdonképpen felmentette a klubot. Ő azonban nem biztos abban, hogy ez így is volt.
Azt a nyomozást, ami a Polo-ügy klub általi kezelését vizsgálta, az a Proskauer Rose nevű cég végezte, amelynek évtizedes üzleti kapcsolata van az MLS-szel és a leányvállalataival, és azzal büszkélkednek, hogy a Paulson család bevonásával segítettek a ligának a portlandi bővítést elintézni.
Az MLS végül 25 ezer dollárra büntette a klubot, amiért elmulasztotta jelenteni a Polo-incidenst a ligának, kiemelve, mindez a Timbers vezérigazgatója, Gavin Wilkinson és az ügyvédek téves szabályértelmezéséből adódott, nem pedig szándékos eltussolásról volt szó.

Tekintettel arra, hogy Paulsont korábban már 100 ezer dollárra büntette a liga, miután kritizálta a játékvezetőket, a 25 ezer dolláros büntetés igen csekély összegnek tűnik – különösen annak fényében, hogy a Timbers megbízott egy ügyvédet, akiről kiszivárgott egy felvétel, ahol arról beszél, hogy Polo anyagilag támogatja Alarcónt, és reméli, hogy a lány úgy dönt, hogy végül nem emel vádat ellene. A jelentés nem tért ki arra sem, hogy a Timbers úgy döntött, meghosszabbítja Polo szerződését annak ellenére, hogy teljes mértékben tudott a klub a családon belüli erőszakoskodásairól.
„A bocsánatkérés csak bocsánatkérés” – mondta Shanley. „Semmi nem indokolhatja ezt a viselkedést. Az én szememben a klubvezetés nem csinált semmi mást, csak annyit mondott, hogy »sajnáljuk, és itt van néhány kezdeményezés, amivel kilépünk a nyilvánosság elé.« Nekem ez nem tűnik őszintének, hiszen közben lényegében még mindig megpróbálják elhallgattatni az embereket.”
Shanley azt mondja, megbeszéléseket tervez a klub képviselőivel, ahol kérdéseket tenne fel a Riley-, illetve a Polo-ügyről. Ennél a megbeszélésnél azonban jobban várja a Mana Shimmel való találkozását – a Thorns középpályása volt az, aki jelentette Riley zaklatását a klubnak még 2015-ben.
„Kaptam egy üzenetet az Instagramon Mana Shimtől, miután elénekeltem a himnuszt. Azt írta, hogy »Szia, Madison, szerettelek volna elérni téged és megköszönni mindazt, amit tettél. Sokat jelent nekem«.”
Shim megadta a telefonszámát, és jelezte Shanley-nek, hogy bármikor beszélhet vele vagy írhat neki. Az énekes lány számára ez egy jel volt, hogy helyesen cselekedett, amikor felszólalt, illetve hogy a felelősségre vonásért, illetve az előrelépésért folytatott küzdelemnek a Providence Parkban még messze nincs vége.
„Van remény” – mondta Shanley. – „Rengeteg rossz dolog van ebben a rendszerben, amiben élünk, de bőven van miben reménykednünk. Az emberek mindig ki fognak állni azért, ami helyénvaló.”