Szülés után nem volt többé jövője a világ legjobb klubcsapatában

Az izlandi női labdarúgó-válogatott világbajnokságon ugyan még nem szerepelt, ám játékosai közül többen Európa legjobb klubcsapataiban, a Bayern Münchenben, a VfL Wolfsburgban, a Paris Saint-Germainben futballoznak. Kiemelkedik közülük Sara Björk Gunnarsdóttir, a Juventus középpályása, a válogatottsági csúcstartó, aki 144 mérkőzésen lépett pályára eddig a nemzeti csapatban. Sara 16 éves kora óta szerepel a legjobbak között, és az Olympique Lyonnal Bajnokok Ligáját is nyert – első izlandi női futballistaként.

Férjével, a szintén futballista Árni Vilhjálmssonnal úgy döntöttek, gyermeket szeretnének, és Gunnarsdóttir 2021 elején teherbe esett. Innentől indul az a történet, amelyről a Players Tribune-nek megrázó írásban számolt be: „Tudom, hogy ez a sztori sok nagy hatalmú embert fel fog bőszíteni a labdarúgás világában. Ők nem szoktak beszélni a focinak erről az oldaláról. Nekem viszont kötelességem elmondani az igazságot.”

A játékosnak az volt az álma, hogy eljusson Európa legjobb csapatainak egyikébe, a Lyonba vagy a Wolfsburgba. Tehetségét, elhivatottságát mutatja, hogy mindkét csapat leigazolta, Németországban négy évig játszott, majd 2020-ban elcsábította a Lyon, amellyel megnyerte a klub nyolcadik BL-trófeáját. A döntőben (3-1) gólt lőtt korábbi csapatának.

Aztán 2021 márciusában késett a menstruációja, és pár napra rá megjelent a terhességi teszten a két kék csík, teljesült a legnagyobb álma a civil életben is, gyermeket várt.

„Az első pillanat a boldogságé volt, de a másodikban már az a kérdés hasított belém, hogy reagál majd erre a csapatvezetés?”

A középpályás nem tervezte a babát, de biztos volt benne, hogy a párjával lesz majd közös gyermekük. Önfeledten örült a teszteredménynek, azonban a lelke mélyen bűnösnek érezte magát azért, hogy a nem várt fejlemény esetleg nem mindenkinek szerez majd örömet a környezetében.

„Európában nagyon régóta nem számít hétköznapi dolognak, hogy egy játékos teherbe esik. Volt némi előrelépés ebben a kérdésben, de a kultúra nem igazán változott.”

Féltve őrzött titok

Gunnarsdóttir közölte az eredményt a csapatorvossal, és a fizioterapeutákkal, de arra kérte őket, hogy tartsák titokban.

Aztán egy PSG elleni mérkőzés előtt háromszor is hányt, és a vezetőedző, Jean-Luc Vasseur odament hozzá megkérdezni, jól érzi-e magát. Gunnarsdóttir hazudott, azt mondta, minden rendben, ám amikor szünetben pályára küldte volna a tréner, nem tudta vállalni a játékot. Egyre feszültebbé vált, hiszen tisztában volt vele, ebben a csapatban kizárólag százszázalékos edzettségi állapotban tud jól teljesíteni, ez viszont lehetetlen volt. Egy héttel később összehívott mindenkit az öltözőbe, és elmondta féltve őrzött titkát.

„Az első pillanatban érdekesek voltak a reakciók, sokakat egyszerűen sokkoltam. Aztán amikor mindenkinek leesett, hogy mi van velem, nagyon boldogok és izgatottak voltak. És persze sok-sok kérdést kaptam, hiszen én voltam a Lyon történetében az első játékos, aki teherbe esett, és akinek mindent bele kell majd adnia, hogy ugyanolyan játékkal tudjon visszatérni.”

Az orvosok azt javasolták, hogy azonnal hagyja abba a játékot, a vezetőkkel pedig megegyezett, hogy a szülésig hátralévő időre hazaköltözik Izlandra, hogy a saját nyelvén beszélhessen a nőgyógyászával, és körülötte lehessen a családja. Viszont jelezte, a szülés után rögtön szeretne visszatérni Lyonba, és fokozatosan újra edzésbe állni.

Nehezen fedte fel a titkát a csapatának (Forrás: Eurosport)

„Három hónap után nem tartozunk neked”

Április elején utazott haza, és minden rendben ment, amíg meg nem kapta a havi bérjegyzékét. Sokkolóan alacsony összeget tartalmazott, a társadalombiztosítási járulékának mindössze néhány százalékát. „Biztos csak adminisztrációs hiba. Aztán megkérdeztem a csapattársaimat, ők rendesen kaptak-e fizetést. Azt mondták, kaptak. Na várjunk csak… Szóltam az ügynökömnek, ő a klubigazgatónak, Vincent Ponsot-nak. Nem jött válasz. Aztán hivatalos leveleket is írtunk. Végül két hónap után Vincent válaszolt, elnézést kért a hosszú várakozásért, és jelezte, megkapom az elmaradt két hónapnyi béremet. A harmadik hónaptól viszont a francia jogszabály alapján már nem tartoznak nekem.”

A középpályás viszont pontosan emlékezett rá, amikor a játékostársaival hónapokkal korábban, még a terhessége előtt arról beszéltek, hogy a női futballisták semmilyen jogi, anyagi védettséget nem illeti meg, ha teherbe esnek.

Egyikük, Jodie Taylor viszont közbe vetette, hogy a profi futballisták érdekvédelmi szervezete, a FIFPro épp ennek a rossz helyzetnek a megoldásán dolgozik. A FIFPro egyik célja volt, hogy a többi szakma munkajogi szabályozásához hasonlóan a női futballisták se kerüljenek rossz anyagi helyzetbe, ha gyermeket szeretnének vállalni pályafutásuk idején. Sikerrel jártak:

„Abban a pillanatban szöget ütött a fejemben: mi van a jogaimmal? Egyáltalán nem voltam felkészülve erre az egész helyzetre, főleg egy ilyen nagy klubbal szemben. A francia játékosok szakszervezetét is bevontuk, és a FIFPro munkatársai is segítettek. Hetek teltek el, aztán hónapok, de egyik hónapban sem jött fizetés.”

Aztán a lyoni sportigazgató közölte a futballista ügynökével: ha a játékos a FIFA-hoz fordul az ügyével, nincs jövője Lyonban.

Gunnarsdóttir bevallása szerint sokkot kapott, és összetört a válasz hallatán. Miközben terhesen saját költségén lázasan edzett, futott és úszott Izlandon, hogy a szülés után a lehető legjobb állapotban térhessen vissza a pályára, a klub tárgyalni sem akart arról, hogy a jogosan neki járó pénzt megkapja. Azok után, hogy a terhessége bejelentése után még együtt örültek vele, és azt mondták neki, mindenben támogatni fogják. Eközben olyan kérdések kínozták, hogy képes lesz-e majd egyszerre szoptatni a babáját, és közben eleget tréningezni, egyáltalán megférnek-e egymás mellett az anyai és a sportolói kötelességek?

„Kétségek gyötörtek. Egy darab sz.rnak éreztem magam. Egyik éjszaka odafordultam Árnihoz, és azt mondtam neki, hogy talán abba kéne hagynom a futballt.”

Miközben a csapattársaival, az orvosi stábbal nem hivatalosan folyamatosan tartotta a kapcsolatot, a klubvezetésből senki sem érdeklődött felőle.

(Forrás: Today 90)

Képtelen kérések

A szülést a legnagyobb boldogságban élte meg, és 2022 januárjában férjével, illetve kisfiával, Ragnarral visszatértek Lyonba. Bár legszívesebben a vezetők képébe vágta volna az elmúlt hónapok összes keserűségét, elhatározta, hogy 110 százalékon fog pörögni, és mindent belead, hogy visszakerüljön a csapatba. Ám olyan kérésekkel fordultak hozzá, amelyeket képtelen volt elfogadni. Az idegenbeli buszos és repülős túrákra nem vihette volna például magával a babáját, hogy a kicsi ne zavarja a csapattársakat pihenés közben. Végül nagy nehezen felajánlották, hogy az első két idegenbeli meccsre elviheti magával a gyermekét, és megnézik, működik-e a dolog. A középpályás nemet mondott, eszébe sem jutott, hogy bármilyen „teszt” alá vesse a fiát, akinek azokban a hónapokban rá volt a legnagyobb szüksége.

„Egyszerűen nem találtuk meg a közös hangot a klubbal. Folyamatosan azt éreztették velem, hogy az anyaságom negatív dolog. Amikor egy alkalommal megbeszélésem volt a klubigazgatóval, azt mondta, minden jogom megvolt hozzá, hogy azt tegyem, amit akarok, nekik pedig minden joguk megvolt hozzá, hogy megvédjék magukat, és ez kizárólag az üzletről szól, a francia jogszabály alapján jártak el. Amikor megkérdeztem miért mondta az ügynökömnek, hogy nincs jövőm a klubnál, ha a FIFA-hoz fordulok, letagadta, hogy ilyet állított volna. És neki az új edző, Sonia mondta, hogy nem tart rám igényt az új keretben. Az egyik pillanatban belépett a szobába az elnök, aki azóta nem látott, hogy visszajöttem Izlandról. Nem is köszönt, rá se nézett Ragnarra. Vincent, a klubigazgató azt mondta később, ez nem a személyemnek szólt. Pedig pontosan tudom, hogy nekem szólt. Kimerültem ebben a viaskodásban. Teljesen világos volt, állítsanak bármit is, hogy édesanyaként nem volt jövőm ennél a klubnál.”

Az ítéletben leírták, hogy a Lyon a terhesség ideje alatt nem követte és segítette a felkészülését a visszatérésre, tulajdonképpen emberszámba se vették. A klub nem nyújtott be fellebbezést.

Bizonyosan ők is rájöttek, hogy maguk alatt vágnák a fát, hiszen egy olyan ügyben ütköznének meg egy játékossal, amelyben a közvélemény elsöprő erővel sorakozna fel mögé. Nők sokasága érzi át azt a helyzetet, amikor a jogi előírások, és az anyagi lehetőségek miatt szinte választaniuk kell karrier és gyermekvállalás között, illetve a munkaadók a legváltozatosabb eszközökkel tesznek kísérletet arra, hogy csökkentsék a bérüket, esetleg megszüntessék a pozíciójukat.

De már késő volt, a média és az üzleti világ megneszelte a konfliktusban rejlő lehetőséget: a Puma például Do both (Csináld mindkettőt) mottóval csakhamar összerakott egy kampányt és dokumentumfilmet is Gunnarsdóttir megpróbáltatásairól, kiállva a női sportolók, futballisták gyermekvállalása mellett.

A Juventusnál indította újra karrierjét (Forrás: Juventus.com)

„Jogosan járt nekem a pénz, ezért írtam ezt a cikket. Ez az ítélet túlmutat az én ügyemen. Garantálja az anyagi biztonságot azoknak a nőknek, akik gyermeket szeretnének vállalni pályafutásuk során. Most már mindenki tudja, hogy többé nem szükséges átélnie azokat a nehézségeket, amelyeken én keresztülmentem. A Lyonnak pedig tudnia kell, hogy amit tett, az nincs jól. Ez nem pusztán az üzletről szól, hanem a munkavállalói jogokról – nőként, emberi lényként. Jobbat érdemlünk.”

Kiemelt fotó: L Football