Tanzániában is kérik az edzőtől az önéletrajzot, itthon viszont soha – szeptemberi interjúink

Sós Bence

Ha valami, a mentális erő hiányzott belőle ahhoz, hogy még előrébb tartson karrierjében, de a Hódmezővásárhelyről induló pályafutás miatt így sem kell szégyenkeznie. A Topolyára igazolt Sós Bencétől azt kérdeztük, érez-e ellenséges hangulatot a szerb bajnokikon a magyar többségű város csapatával szemben, illetve, hogy milyen erősségű a szerb bajnokság.

A Debrecenből Szerbiába igazoló játékos elmondta, kisfia fürdetése közben jött a telefon, hogy csomagolhat. Dicsérte a szerb edzésmorált, és mesélt arról a fél óráról, amelyet a pályán töltött a Braga elleni Európa-liga-mérkőzésen.

Kenan Kodro

Az egyetlen Magyarországon játszó futballista, aki három LaLiga-csapatban, illetve a Bundesligában is játszott. Kenan Kodrót faggattuk a Real Sociedad utánpótlásrendszeréről, melyet végigjárt, illetve arról is, mi az alapvető különbség a pályán egy magyar és egy spanyol edzés, illetve mérkőzés között.

Dániában és Németországban játszva teljesen más stílussal találkozott, mint amihez Spanyolországban szokott, és úgy látja, az NB I-ben jó dolog csatárnak lenni. Saját játékstílusáról is kérdeztük, elmagyarázta nekünk, milyen pozíciót hívnak Spanyolországban kilenc és felesnek.

Matija Ljujics

A szerb Matija Ljujicsot tavaly kölcsönadta az Újpest Azerbajdzsánba, idén viszont középpályásként a csapat leggólerősebb játékosa, hét meccsen öt gólnál jár. Érdekes dolgot mesélt a szerb válogatottról, illetve a nemzeti csapat szurkolótáboráról, mely nem lelkesedik túlzottan a válogatottért.

„Azt várják, hogy döntőt játsszunk a világbajnokságon, U21-es Eb-t nyerjünk, a Crvena zvezda BL-győztes legyen… Plusz teherként nyugszik a futballisták vállán, hogy Horvátország eközben rendre sikeres a világbajnokságokon, pedig hasonlóan kis ország. A frusztrációból fakad ez a fajta neheztelés, mert mégiscsak a futballt szeretik odahaza a legjobban, erre abban nem tudunk eredményesek lenni.”

Azt vallja, ha tízszeres fizetést ajánlanának neki Szaúd-Arábiából, tüstént csomagolna, de ha „csak” két-háromszorosat, maradna az Újpestben. Mesélt izraeli, azeri, litvániai, új-zélandi kalandjairól, és arról is, hogy ma már egészen másképp állna a futballhoz, mint fiatalon.

Mészáros Sándor

A Formula–1 világa nagyon távolinak és megközelíthetetlennek tűnhet, Mészáros Sándor számára viszont megszokott tevékenység, hogy a paddockban sétál, Lewis Hamilton és Charles Leclerc pedig a része a mindennapjainak.

A Formula.hu, az Autósport és Formula Magazin újságírójának első és második szava az anya és apa voltak babaként, a harmadik pedig Lauda. Édesapja rajongott az F1-ért, őt is megfertőzte. Interjúnkban beszámolt arról, amikor 2003-ban Baumgartner Zsolt debütálásakor először járt a paddockban, és hogy Valtteri Bottas milyen kellemes beszélgető alany.

Megpendítette, miért fontos a rendíthetetlen akarat és kitartás, mely egy kis szabolcsi faluból az F1 belső köreibe képes eljuttatni egy embert.

Szendrei Norbert

A Zalaegerszeg futballistája, Szendrei Norbert Szoboszlai Dominik évfolyamtársa volt, 23 évesen kétszeres kupagyőztes és U21-es Eb-n csapatkapitányként vezette a magyar válogatottat.

Bár külföldre még nem jutott el, tiszta a lelkiismerete a munkamorálját illetően, a sok sérülés eddig nagyban hátráltatta. Klasszikus nyolcasnak tartja magát, és állítja, ma már sokkal jobban kezeli a negatív kritikát. A magyar utánpótlásnevelésről nem beszélt külön, de tett az interjúban egy erős állítást:

„A miénk azért elég erős korosztálynak számított, ehhez az évfolyamhoz tartozik ugyebár Dominik mellett Csoboth Kevin, Schön Szabolcs vagy Mocsi Attila, szóval egészen az U21-ig eléggé pariban tudtunk lenni szinte mindenkivel, vagy legalábbis többször, mint az U21-ben, amikor már valóban azt éreztem, egyénileg és csapatként is jobbak az ellenfelek, gyorsabbak, gyorsabban gondolkodnak.”

Szabó István

A Kecskeméti TE vezetőedzőjének alaposan megnőtt az ázsiója, volt iránta érdeklődés, miután az NB I-be frissen feljutó csapatával óriási meglepetésre második lett a bajnokságban. Mint mondja, ma már taktikailag is készülnek rájuk az ellenfelek, de a sikerek ellenére a Kecskemét még biztosan nem nevezhető élcsapatnak.

Mesélt a Büntetőnek a kecskeméti nevelőmunkáról, a bizalomról, és hogy milyen szűrőn kell átmenniük a labdarúgóknak, hogy a klubban játszhassanak. Önkritikusan azt is elismerte, „edzői hibák és a nemzetközi rutin hiánya miatt” esett ki csapata a Konferencia-ligából.

A háttérmunkáról és a kiválasztás filozófiájáról így fogalmazott:

„Számottevő adatbázisból dolgozunk, megvan minden mérhető adatunk, a szemünket is használjuk persze, és van még valami, amire ügyelünk: az érkezőnek jobbnak kell lenni a már itt lévőnél.”

Szalai Péter

A megyei másodosztályban játszó Taliándörögd azzal keltette fel érdeklődésünket, hogy az U19-es csapatában egy 52 éves játékos is pályára lépett. Az elnök rögtön fel is világosított bennünket: „Talál ugyanebben a bajnokságban olyan együttest – ráadásul a 680 fős Taliándörögdnél nagyobb település csapatát –, ahol 57 éves játékos játszik a másodosztályú U19-es bajnokságában.”

Szalai Péter gondolkodása tiszteletreméltó, szeretne sportolási lehetőséget nyújtani fiataloknak, középkorúaknak és időseknek egyaránt, és hisz benne, hogy a megyei futballnak a közösségformálás a lényege. A csapatot sokszor óriási erőfeszítés összegyűjteni, a távolmaradók kifogásaiból Dunát lehet rekeszteni.

„Olyan üzenetek jönnek, hogy valaki azért nem tud jönni, mert fodrászhoz megy, vagy hirtelen disznóvágás van a családjában, ez a személyes kedvencem. Gyűjtöm ezeket az indokokat, a karácsonyi bankettünkön különálló program, hogy kitaláljuk, melyik idézet kitől származik.”

Goran Kopunovics

Mintha csak egy Rejtő-regénybe csöppent volna, úgy igazolt edzőként Ruandába a volt FTC-játékos, Goran Kopunovics több mint 10 évvel ezelőtt.

„A reptéren testőrök fogadtak, elvittek egy elég grandiózus épületbe, annak az egyik irodájában egy úriember fogadott. Kiderült, a katonaság főparancsnoka, az ország harmadik embere az elnök és a miniszterelnök után, és hogy ő telefonált nekem négyszer… A parancsnok barátja volt a rendőrfőnök, a belügy csapata, a Police FC keresett ugyanis trénert.”

Azóta dolgozott Tanzániában, Ázsiában és az NB II-ben is, foglalkozott gyerekekkel is, ám mint mondja egyszerűen elege lett abból, hogy sok magyar futballistának nem volt megfelelő a munkamorálja. Most úgy véli, több nem vállal edzői feladatot a felnőtt futballban Magyarországon.

„Belefáradtam abba, hogy állandóan meg kell magyaráznom, miért kell annyit edzenünk. 2006 óta edzősködöm, jártam Kínában, Ománban, Vietnámban Afrika előtt, és soha sehol nem kellett megindokolnom, miért kell sokat melóznunk, csak Magyarországon. Meguntam.”

Kopunovics azt is furcsállja, hogy még Afrikában is mindenhol kértek tőle önéletrajzot, Magyarországon viszont soha, itt egészen más szempontok alapján dől el, kiből lehet vezetőedző.

Késedi Gábor, Pap Marcelo

A videóelemzők a magyar futballban mindössze néhány éve vannak jelen, tíz éve két-három klub alkalmazott elemzőket. A csapat edzéseitől távol vágták a videókat, amelyekből a stáb aztán tapasztalatokat meríthetett. A nemzetközi trend afelé halad, hogy ezek a szakemberek bekapcsolódnak az edzésmunkába, ott ülnek a kispadon, félig-meddig már ők meccselnek. Egyszóval a vezetőedzők, menedzserek munkája elképzelhetetlen nélkülük.

A válogatott volt videóelemzőjével, Késedi Gáborral, és a portugál Braga videóelemzőjével, Pap Marcelóval beszélgettünk a szakemberek átalakuló szerepéről, és hogy a nemzetközi trend egyelőre nagyon lassan gyűrűzik be Magyarországra.

Kata Mihály

Élete közel felét az MTK-ban töltötte Kata Mihály, aki a válogatott meghívó miatt az akadémia dicsőségfalán is helyet kapott. Övé a 28. név a felsorolásban.

Beszélgettünk vele a csapatkapitányi szerepről, amelyre Stieber Zoltán, Németh Krisztián és Futács Márkó kérte fel, illetve arról is, ki lehet az MTK következő válogatott futballistája. A középpályás beszámolt a válogatott együttes támadó és védekező mozgásairól, amelyet rengeteget gyakoroltat Marco Rossi.

Szívesen vállal felelősséget, önbizalom nélkül pedig szerinte a profi futballban nem lehet nagyot alkotni.

„A mentális képesség az egyik legfontosabb összetevő a mai futballban, mert nemritkán előfordul, hogy az adottságai meglennének egy játékosnak, fejben azonban nem elég erős. Nem csak itthon van ez így, hanem a legnívósabb bajnokságokban is.”