Az alul- és felülteljesítést lényegében három aspektusból vizsgálhatjuk, a várható lőtt gólok (xG), a várható kapott gólok (xGA), valamint ezek különbsége szerint. Az xG-differencia átfogóbb képet ad, de érdemes mélyebbre ásni, és külön vizsgálni a rúgott és kapott gólokat, majd ezek alapján kalkulálni a várható xG-különbséggel. Természetesen a modell nem azt írja le, hogy mi fog történni, sem azt, hogy minek kell történnie, szimplán a múlt eseményeiből levonhatunk bizonyos következtetéseket, amelyek vagy beválnak, vagy nem. De az utóbbi évek tapasztalatai szerint nyugodt szívvel kijelenthető, hogy többségében a fenti modellre támaszkodva megtippelhető, hogy melyik csapat kezd lejtmenetbe vagy sikerszériába. Ezek alapján vonunk mérleget az NB I 2023–24-es idényének első felét követően, és vázoljuk fel, hogy a haladó statisztikai mutatók szerint tavasszal milyen folytatásra számíthatnak a honi futball szerelmesei.

Túlteljesítő csapatok

Fehérvár FC

Az NB I számos meglepetéssel szolgált már az őszi szezonban is. Gondolhatunk a Paks első és a Ferencváros második helyére, de a székesfehérvári csapat feltámadása még ennél is misztikusabb. Az évet borzasztó formában kezdő Fejér vármegyei klubnál az ESMTK elleni Magyar Kupa kiesést követően már a vezetőedző Bartosz Grzelak menesztése volt napirenden, azonban csak a sportigazgató Juhász Roland hagyta el az egyesületet.

A pesterzsébeti fiaskó után a svéd-lengyel szakember szerkezeti módosítást hajtott végre, négy védős szisztémáról a három/ötvédős rendszerre váltott, ami hozzájárult ahhoz, hogy a csapat védekezése némileg rendeződött. A folytatásban lejátszott 11 bajnoki mérkőzésükön átlagosan 0,4 xG-vel kevesebbet engedélyeztek ellenfeleiknek, ami szép javulás, de még így is 1,5 xGA felett járnak, ami abszolút nem tekinthető kevésnek. Az ősz eleji változtatásnak köszönhetően ugyan némi javulás mutatkozik a Fehérvár játékában, de az őszi szezon egészét megvizsgálva így is övék a második legrosszabb védelem. A helyzetek mennyisége és minősége szerint az ellenfeleknek több mint 31 góllal kellett volna megterhelnie piros-kékek hálóját, de csak 24-szer zörrent a háló. Ebben elévülhetetlen érdemei voltak az új kapusigazolásnak, a Puskás Akadémiától érkező Tóth Balázsnak, aki 7 gólnál is többtől mentette meg társait. De nem csak hátul, elöl is akadtak túlteljesítők, ezért sikerült közel 7 találattal felül is lőni a várható góljaik számát, ami egészen döbbenetes eltérést eredményezett a gólkülönbségük és az xG-differenciájuk között (14,17 gólnyi eltérés mutatkozik a két mutató között).

A jelenlegi bronzérmes pozíció helyett könnyen előfordulhat, hogy az idény végére betagozódnak a középmezőnybe, de ez még függ a téli átigazolási piacon mutatott aktivitásuktól is. Annyi biztos, hogy a Diósgyőr és a Debrecen már erősített, míg a Fehérvár egyelőre súlyos veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni, Kenan Kodro és Deybi Flores személyében két rendkívül fontos kezdőjátékosát veszítette el.

Paksi FC

A másik erőn felül teljesítő együttes, a Paks szintén sokat köszönhetőn kapusának Szappanos Péternek, aki ugyancsak nyáron érkezett új csapatához. A válogatott kapus hathatós hozzájárulásának köszönhetően a tolnaiak több mint 6 góllal kaptak kevesebbet, mint azt az xG-modell diktálná. Náluk a túlteljesítés lényegében a védekezésre, azon belül is a kapusteljesítményre korlátozódik, de az majd kiderül, hogy a tavaszi folytatás után mennyire lesz ez fenntartható. A támadójáték azonban üzembiztosan működik, a Ferencváros mögött – igaz jócskán lemaradva – övék a legmagasabb xG-érték, és ennek megfelelő gólszámot is produkáltak (32). Délibáb, hogy Bognár György pragmatikusabb futballjának köszönhetően feljavult a Paks védekezése, a várható kapott gólértékük nagyjából ugyanannyi, mint az előző két idényben, annyi különbséggel, hogy ezúttal az NB I egyik legjobb portása védi a kapujukat. A bajnoki arany inkább csak álom, de a nemzetközi kupaszereplésért minden bizonnyal az utolsó fordulóig harcban lesznek.

Alulteljesítő csapatok

Debreceni VSC

Csalódást keltő, ötödik helyen tanyázik a Szrdjan Blagojevics vezette Debreceni VSC. Ennek oka elsősorban az, hogy sokkal több gólt kapnak, mint amennyi várható lenne. Az egész NB I-ben nekik van a legalacsonyabb xGA-mutatójuk (16,82), de ez mit sem ért az első 17 fordulóban. A 22 kapott gól ennyi mérkőzés után nem számít soknak, viszont gátját szabta a csapat előretörésének. Ennek oka részint a kapusaik gyengébb szereplése, Megyeri Balázs és Marko Milosevics megközelítőleg 3,5 góltól menthette volna meg a hajdúságiakat, azonban ezzel még adósak. Megyeri rosszabb teljesítménye azért is meglepő, mert a tavalyi idényben közel hét góltól mentette meg a Debrecent. Ha ősszel csak a kötelezőt hozta volna a védelem és a kapusok, a csapat már lényegesen közelebb pozícionálhatná magát a második-harmadik helyhez, ami továbbra is teljesen reális célkitűzés lehet.

A Paks előnye már kilenc pont, ami egy esetleges tavaszi bezuhanással kalkulálva is tetemes, a Ferencváros papíron más dimenziót képvisel, de ott lohol a Loki nyakán Hornyák Zsolt csapata is, így egy kiegyenesedő Debrecennek sem garantált a dobogó, de ha egyensúlyba kerülnek a számok, jó eséllyel elcsípik legalább a bronzérmet.

Újpest FC

Remekül kezdték a szezont, sokáig a dobogó közelében voltak, azonban ez inkább a kifutott eredményeknek volt köszönhető, semmint a csapat valós erejének. Ehhez képest a félidőhöz közeledve hatalmas zuhanórepülésbe kezdtek, ami megint nem feltétlenül volt indokolt. A kezdeti felülteljesítés átcsapott alulteljesítésbe, ami legjobban az xGA és a kapott gólok relációjában figyelhető meg. A 28,87 várható bekapott gólra összehozott 35 találat azt eredményezte, hogy az UTE a 9. helyen telel. Érdekesség, hogy az előző idényekben is rendre jóval több gólt kaptak, mint az indokolt lett volna. Ez visszavezethető arra is, hogy egyénileg az Újpest védelme és kapusai az OTP Bank Liga gyengébb kvalitású játékosai közé tartoznak, míg a támadósort így vagy úgy, de mindig sikerül olyan kaliberű játékosokkal megerősíteni Beridzétől, Csobothon és Croizet-n át egészen Zivzivadzéig, akik képesek legalább nagyjából a megtermelt lehetőségeket gólra váltani. Komoly érkezők nélkül nem lehetnek vérmes reményeik a IV. kerületi drukkereknek, de a kiesés rémétől sem kell tartaniuk, a középmezőny valamelyik helyére minden bizonnyal oda fognak érni.

Zalaegerszegi TE

A legrosszabb védelemmel rendelkező Zalaegerszeg sorsát tovább rontja, hogy kapusaik nem megmentik őket a beszedett góloktól, hanem még össze is hoznak párat. Régen látott kapuskálvária zajlott Zalában az elmúlt hónapokban. Három kapus is megkapta a bizalmat és megfordulhatott hosszabb-rövidebb időre az első számú hálóvédő pozíciójában, de igazándiból egyik sem vált be. Senkó Zsombor, Gyurján Márton és Dombó Dávid összesen 10 góllal kaptak többet, mint kellett volna. Ehhez képest a ZTE csak 4,5 góllal kapott többet, mint az xGA-értéke. Ha csak nullára hozták volna egy közepesen rossz kapusteljesítménnyel ezt a mutatót, most egy fokkal biztonságosabb helyzetből készülődhetnének a folytatásra. Számaik alapján nagyjából a Kisvárda és a Mezőkövesd szintjén állnak. Amennyivel a támadójátékuk jobb, a védelmük voltaképp annyival rosszabb, így megjósolhatatlan, hogy ebből a hármasból melyik két csapat fog az NB II-be süllyedni. Annyi viszont kijelenthető, hogy egy átlagos kapusteljesítménnyel komoly fórra tehetnének szert északkeleti riválisaikkal szemben.