Tévéből a kispadra: a Gabriel-hatás egyszeri és megismételhetetlennek tűnik
Adott egy portugál rádiós-televíziós műsorvezető, aki éveken át a Szerencsekerék vagy a Legyen ön is milliomos országosan ismert arcaként tűnik fel a képernyőn, majd egy hajtűkanyarral egy amatőr, ám feltörekvő klubhoz kerül másodedzőnek. A folytatás focitörténeti kiadványokba való. Ami biztos: az FC Arouca hét év alatt öt osztályt lépett fel, és még az Európa-, illetve a Konferencia-liga selejtezőjéig is eljutott.
null
Idehaza az is ritkaság számba megy, amikor volt élvonalbeli sportolók „beköltöznek” a televízió stúdióba, nemhogy fordítva. Curtis, avagy Széki Attila, az Újpest korábbi csatára befutott rapper és kereskedelmi tévés celeb lett sportkarrierje után. Ugyanezt az utat járta be Kabát Péter, igaz, ő sokkal mélyebb nyomot hagyott maga után a profi futballban, magyar válogatott, bolgár bajnok, Magyar Kupa-győztes, és az év legjobb játékosa is volt a bajnokságban. A tavaly elhunyt Berki Krisztián az FTC-nek volt igazolt kapusa, négy NB I-es meccsen védett a Siófokban és a Diósgyőrben, mielőtt tévés celebnek állt. A magyar edzők viszont nem sorjáznak a valóságshow-k világában.
Portugáliában viszont van egy férfi, aki előbb szerzett országos ismertséget televíziós személyiségként, mint trénerként: Jorge Gabrielnek hívják.
A lisszaboni születésű Gabriel gimibe járt, amikor már gyermekeknek szóló rádióműsort vezetett az RDP Antena 1-en. Több adónál is kipróbálta magát, később eligazolt a bőséges zenei kínálatot nyújtó Rádio Comercialhoz, itt kapott először lehetőséget, hogy sporttal foglalkozzon. Ugyanezt folytatta a TSF-nél majd 1992-ben fejest ugrott a tévés világba: felvették a frissen indult Sociedade Independente de Comunicacao (SIC) televízió sportrovatához. Érdeklődése széles körű volt, kipróbálta a Portugál Katolikus Egyetem filozófia képzését, de végül nem szerzett diplomát, maradt a tévés szakmában.

A sport, azon belül a futball azonban továbbra is közel állt a szívéhez: Owners of the Game néven kapott műsort, ahol a labdarúgásról tehetett fel kérdéseket a versenyzőknek egy vetélkedőben. Kijutott az olimpiára is, Atlantából napi kétszer jelentkezett be tudósítani, majd megkapta a portugál Szerencsekerék műsorvezetését. A Big Show SIC tévés karrierje talán igazi csúcspontja, Portugália egyik kiemelkedően nézett vetélkedőjének lett a házigazdája. Később, a portugál köztévénél vezette a Legyen ön is milliomost, a Soccerstars című, focistának készülő ifjoncokat bemutató műsort, és mellette elkezdett cikkeket írni a Record című lapba. A nyilvánosság számára mindig is ismert volt szurkolói identitása: Jorge a lisszaboni Sporting CP szerelmese.
(Jorge Gabriel itt épp a Szerencsekerékben vigyorog)
Ám idővel már nem elégítették ki a sportos műsorok, cikkek, tudósítások, beiratkozott az edzőképzésre, 2006 nyarán megszerezte az alacsonyabb minősítésű edzői diplomát (Level 2), és munkához látott egy amatőr kiscsapatnál, a Porto vonzáskörzetében fekvő FC Aroucánál. Másodedzőként kezdett dolgozni Rui Correia mellett a 22 000 lakosú kisváros csapatánál. A tévés celebként, országos hírű műsorvezetőként ismert férfi 36 évesen tulajdonképpen belevághatott abba a munkába, amire évtizedek óta vágyott. Ő kacifántosabban fogalmazta meg mindezt.
„Ez egy lappangó függőség nálam, amit többnyire el tudok tenni a fiókba” – mondta 2013-ban a Diário de Notíciasnak adott interjúban.
Gabriel nem titkolta tévés ismertségének jelentőségét a munka kezdetén.
„Túlzás nélkül állíthatom, hogy a média befolyása miatt az FC Arouca nem csak országos, de nemzetközi szinten is ismertté vált amiatt, hogy ide kerültem. Sokan rajtam keresztül ismerték meg a csapat nevét”
– nyilatkozta tíz éve a Lusa hírügynökségnek.
A klub felívelő időszakában csatlakozott a sárga-kékekhez: abban az évben adták át a ráncfelvarráson átesett stadiont. A 2006–2007-es szezonban, amikor a Gabriel–Rui Correira páros dolgozott az Aroucánál, a csapat egészen meggyőző fölénnyel nyerte meg az Aveiro I bajnokságát: 34 mérkőzésen 25-ször győzött, mindössze háromszor kapott ki, a gólkülönbsége 67–18 volt. Lendületben maradtak, a III Divisaót is megnyerték újoncként, akkor már Jorge Gabriel volt a vezetőedző.
Vonjunk párhuzamot, és képzeljük magunk elé, hogy Klausmann Viktor, Friderikusz Sándor vagy épp Csiszár Jenő hirtelen rádöbben 17 évvel ezelőtt, hogy ő valójában a pálya szélén szeretne csodát tenni. Leül a Kiskőrös vagy a Dunaföldvár kispadjára, és egyre-másra éri el jó eredményeket, s végül azon kapja magát, hogy őt bízzák meg a csapat irányításával. Szürreális fantáziálás, nem igaz? Pedig Gabriellel éppen ezt történt.
A weboldalán fellelhető feljegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy a felkészülés bizonyos szakaszaiban gyermeteg, amatőr hibákat vélt felfedezni, de ez nem lehet az egyedüli ok a távozásra. Valószínűleg arról lehet szó, hogy az edzői szakmában nem lelte meg a hivatását, az mindvégig a televíziós munka maradt. Azonban akad figyelemre méltó bejegyzés is a memoárjában: a teljesen amatőr alapon szerveződő Aroucánál a pénteki edzésen a reakcióidőt fejlesztették és a párharcokat gyakorolta a csapat, majd elvonult, és videóelemzéssel (!) készült vasárnapi ellenfele ellen. Rögzítsük: a magyar focipiramissal összevetve az idő tájt ez egy megye I-es csapat volt.
Gabriel távozása nem vetett gátat a csapat fejlődésének, két év alatt másodszor is osztályt váltott, és 2008-ban már a harmadosztályban kezdte az idényt. Ez a klub történetének egyedülálló időszaka volt. Az 1951-ben alapított FC Arouca első 57 évét a regionális bajnokságokban töltötte, 2008 előtt a negyedik vonal volt számára a legmagasabb szint.
„A klub akkor már önmaga révén kezdett emelkedni, az én személyem ismertsége már teljesen másodlagos volt” – mondta később a volt tréner utolsó ottani idényéről.
A csapat 2010-ben a harmadosztályt is megnyerte, a 2012–2013-as idényben pedig mindenki legnagyobb ámulatára feljutott az élvonalba, sőt, abban a kiírásban az országos kupában is a legjobb nyolc közé került.
Persze, ahogy korábban, tisztán portugál születésű játékosokkal ez már nem ment volna, akadt a keretben szenegáli, szerb, brazil, elefántcsontparti légiós és több honosított futballista a volt portugál gyarmatokról.
Az önkormányzatnak új feladata támadt, újjá kellett varázsolnia az első osztályban támasztott feltételek szerint a tulajdonában lévő, 5600 férőhelyes Estádio Municipalt.
A 2016–2017-es szezonban már a nemzetközi kupahangulatba is belekóstolhatott a kiscsapat és szurkolótábora: az Európa-liga selejtezőjében a holland Heracles Almelót búcsúztatta két döntetlennel, majd a rájátszásban az Olympiakosz állította meg.
Aztán viszont újra a harmadik vonalig süllyedt az Arouca, majd 2020-tól számított két éven belül megint a legjobbak között játszott, és azóta is a Liga Portugal tagja. Az előző szezonbeli ötödik helye Konferencia-liga selejtezőt jelentett, ahol az elődöntőben a norvég SK Brann 4–3-as összesítéssel múlta felül.
Az FC Arouca jelenleg is az egyik legkisebb költségvetéssel dolgozik a Liga Portugalban, a fizetési rangsorban hátulról a harmadik. Mára hétre csökkent a portugál játékosok száma a keretben. A klubnak nincs komoly utánpótlásnevelő bázisa: egyetlen saját nevelésű futballista sincs az első csapatnál.
Az egyesület jelenleg rettenetes formát mutat, kiesett a ligakupából és a tabella utolsó helyét foglalja el egy győzelemmel, három döntetlennel és hét vereséggel.

A ma 55 éves Jorge Gabriel 2008-as távozása után visszatért az RTP-hez – valójában edzői karrierje idején is vállalt munkát a köztévénél – és bőszen gyártotta a kulturális, illetve szórakoztató, időnként sportos műsorokat. „Nem jelentem ki, hogy soha nem fogok visszatérni a futballba, de nincs rá sok esély” – mondta még egy 2013-as interjúban.
Úgy tűnik, emlékezetes szerepvállalása egyszeri csoda marad.
Kiemelt fotó: Sabado