Timber lehet a jolly joker az Arsenal védelmében

Az Arsenal nagyon sokáig vezette a Premier League mezőnyét a 2022–2023-as szezonban, azonban a csapat a március 16-i Sporting CP elleni Európa-liga-visszavágón nem csupán kiesett a sorozatból, de elveszítette sérülés miatt az idény hátralévő részére William Salibát és Tomijaszu Takehirót. Salibát érdemben az addig jobbhátvédként számításba vett Benjamin White tudta volna pótolni, de White helyettese éppen Tomijaszu volt addig, ezért kénytelen volt Arteta Rob Holdingot jobb oldali középhátvédként szerepeltetni, aki hibát hibára halmozott és a támadásépítést sem tudta segíteni, később a ballábas Jakub Kiwior sem jelentett jobb megoldást.

Innentől az Arsenal teljesítménye óriásit változott: az utolsó 11 fordulóban annyi pontot veszítettek Gabriel Jesusék, amennyit addig 27 mérkőzés alatt összesen, az xG differenciájuk 90 percre vetítve a bajnoki hajrába +0,3 volt csupán, a korábbi +0,95-tel szemben. Mellettük az utolsó három fordulóra Olekszandr Zincsenko is harcképtelenné vált, a helyére került Kieran Tierney pedig teljesen más erényekkel rendelkezik, de Mikel Arteta ragaszkodott az addig jól bevált elképzeléseihez. A cserejátékosok azonban éles helyzetben nem tudták megoldani a rájuk bízott feladatokat.

Megfelelő helyettesek hiányában Arteta túlhajszolta az Arsenal védőit

Gabriel Magalhaes és White gyakorlatilag pihenő nélkül játszották végig a bajnoki idényt: előbbi mind a 38 mérkőzésen, míg utóbbi 36 találkozón kezdett. Saliba és Zincsenko is szinte csak akkor nem volt a pályán a kezdő sípszótól, amikor sérültek voltak, így 27, 26 alkalommal kezdtek. Ilyen mértékű terhelés növeli a sérülés veszélyét, valamint a szezon végére kimerülést eredményezhet, az Arsenal esetében mindkettő megtörtént.

Érdemes összevetni ebből a szempontból is az észak-londoniakat a Manchester Cityvel, ahol egyetlen védő sem kezdett 24 mérkőzésnél többször a bajnokságban, ellenben öten legalább 21 alkalommal, valamint Joao Cancelo fél év alatt 16-szor. Ez jól jelzi egyrészt, hogy mennyivel mélyebb volt a City kerete, és lényegesen pihentebbek lehettek a játékosok a szezon végén, ami jól látszódott a pályán is, amikor a maguk javára fordították a bajnoki versenyfutást.

Először fontos tisztázni, hogy milyen erényeknek kell megfelelnie egy középső védőnek ahhoz, hogy jól illeszkedjen az Arsenal rendszerébe. A kiváló passzkészség az egyik legfontosabb, mert sokat birtokolja a labdát az Arsenal, még ha nem is olyan gyakran, mint a Manchester City, de sokszor laposan építkezik. Elvárás, hogy a védő bátran fel tudjon lépni akár labdavezetéssel, akár labda nélkül is az ellenfél térfelére, és ott is magabiztosan tudjon passzolni. Védekezésben a gyorsaságára van nagy szükség, mert magasan kell helyezkednie a támadások során, és amikor egy az egyben vezetik rá a labdát, vagy beívelik mögé a szabad területbe, akkor a csatárral fel kell venni a versenyt akár 25-40 méteres sprintekben is. Fontos, hogy az egy az egy elleni párharcokban ne tudják őt elnyomni, valamint a rest defense-ben jól helyezkedjen, érezze a megfelelő távolságot a hatos és a többi védő viszonylatában.

Univerzális hátvédre volt szüksége az Arsenalnak

Nem is lehetett kérdés, hogy ezek után Edu Gasparék egy hátvédet biztosan fognak szerződtetni. A holland válogatott Jurrien Timbert igazolták át az Ajaxtól 40 millió euróért, aki az imént vázolt kritériumok közül több tekintetben is egészen kiváló. Az Ajax hasonlóan próbálja dominálni a mérkőzéseket a holland bajnokságban, mint az Arsenal a PL-ben.

Timber 13 évesen került az amszterdamiak akadémiájára, tehát már gyermekkorától kezdve azt tanulta, hogy laposan, rövid passzokkal miként kell elkezdeni felépíteni a támadójátékot. 19 éves korától kezdett el játszani az első csapatban, így közel három teljes Eredivisie-szezonnal és két bajnoki címmel a háta mögött érkezik Londonba. Két idényen át volt Erik ten Hag az edzője, ezekben a szezonokban volt bajnok Timber, és akkoriban a pozíciós játékot remekül játszotta a csapat. A fiatal játékos a legtöbbször a jobb oldali belső védő pozíciójában kapott szerepet, de megfordult alkalmanként jobbhátvéd, védekező középpályás és bal oldali belső védő poszton is. Ez nagyon fontos szempont lehetett a kiválasztásnál az Arsenal részéről, mert univerzális futballistáról van szó, a csapatban eddig gyakorlatilag csak White volt az, aki két poszton is tudott magas színvonalon teljesíteni. Ezzel szemben a bajnok, BL-győztes Manchester City védelmét szinte kizárólag olyan játékosok alkotják, akik minimum két pozícióban használhatók, de van, aki még ennél is több helyen.

Timber a hátvédek között szinte minden progresszív mutatóban a liga egyik legjobbja volt. Neki volt a legtöbb labdaérintése, ő vezette a legtöbbet a labdát, két szezonban is ő passzolt a legpontosabban (91 százalék felett), a legtöbbször passzolta fel a támadóharmadba a labdát. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ezeket a számokat a csapata játékstílusa is segíti, mert az Ajax nem ívelte fel a labdát, a védőkön folytak át a támadások, illetve az Ajax ellen a kiscsapatok nem vállalták fel a presszinget, ezért nagyon sokszor zavartalanul passzolhatott, ettől függetlenül a képességei vitathatatlanok e téren. Hasonló lesz a helyzet az Arsenalnál is, mert az alsóházi csapatok zöme mély vagy középső blokkban fog csupán védekezni a londoniak ellen.

Támadásépítésben jobb, mint saját kapuja előtti védekezésben

A védekező mutatói kevésbé impozánsak, de ezt szintén torzítja az Ajax játékstílusa, mert nagyon keveset védekeznek az amszterdamiak, ebből adódóan kevés szerelésük, labdaszerzésük, blokkolt lövésük van a védőiknek. Emiatt inkább Timber megnyert párharcainak az arányát érdemes figyelni. A vele szemben kezdeményezett cselek csupán 26 százaléka sikerül, ez az egyik legjobb mutató az Eredivisie-ben és ez rendkívül fontos erény lesz az Arsenalban is, mert gyakran lesz terület az ellenfelek támadói előtt, akik megpróbálják majd egy az egyben átjátszani. Ellenben a fejpárbajainak csupán a 47,4 százalékát nyerte meg, ami egy védő esetében nagyon rossz mutató. Az Arsenal nem a kapuja előtt mélyen fog helyezkedni, nem lesznek folyamatos beadások, ezért ez a hiányosság talán kevésbé lesz feltűnő, de a szögleteknél, oldalszabadrúgásoknál ez egy veszélyforrás lehet.

Timber tehát egy univerzális játékos, akinek nagy hasznát veheti az Arsenal. Az Ajaxban jobb oldali belső védőként szerepelt legtöbbször, ezen a poszton Saliba első számú váltótársának számíthat. Jobbhátvédként valószínűleg White lesz az alapember a következő évadban is, de ebben a pozícióban Timber képes lehet az angol hátvédhez képest pluszt is hozzátenni a játékhoz, mert ha három védővel és két hatossal szeretne építkezni az Arsenal, akkor a támadások során hatos pozícióba behúzódva sokkal magasabb színvonalon képes átvenni a labdát az ellenfél kapujának háttal és irányítani, építeni tovább az akciót. White az overlapet és az underlapet futotta meg remekül az előző idényben és teremtett ezzel passz opciót Bukayo Sakának és próbálta megosztani a Sakával szemben védekező játékos figyelmét. Bal oldali belső védőként a Timberhez hasonlóan nagyon agresszívan védekező Gabriel Magalhaes jobb megoldásnak tűnik, különösen, hogy ballábas, ezáltal jobb szögeket tud megnyitni passzolásnál.

Balhátvédként szinte sosem szerepelt az Ajaxban, de Manuel Akanjihoz hasonlóan ő is egy Premier League topcsapatban kezdhet beletanulni ebbe a szerepkörbe. Az FC Barcelona és az AS Monaco elleni felkészülési mérkőzéseken, de ami ennél sokkal lényegesebb, hogy a Community Shielden a Manchester City ellen is ő volt a balhátvéd. Ebben közrejátszott természetesen, hogy Zincsenko sérült, de a rangadókon többször szerepet kaphat ebben a pozícióban, mert az ukrán játékost nagyon sokszor átjátszották az előző szezonban, a párharcok során elnyomták az ellenfelek. Josep Guardiola egyik nagy újítása volt az előző idény második felében, hogy a labdaügyes szélsővédők helyett, fizikailag erős és egyben gyors, egy az egyben jól védekező hátvédeket játszatott mind a négy pozícióban.

Könnyen elképzelhető, hogy Arteta is ebbe az irányba szeretne haladni, ehhez pedig tökéletes opciót nyújt Timber, aki támadásban képes behúzódni harmadik belső védőnek, illetve akár fellép a dupla hatos pozícióba. Egyelőre a 4-2-4-es felállásban építkeztek az eddigi találkozóikon, így Timber a bal oldalt játszotta be, illetve a jobb oldal túltöltésekor lett harmadik belső védő, de biztosan nagyon sok felállást fog alkalmazni Arteta a szezon során.

Kiemelt kép: Premier League