Tíz emlékezetes találkozó a PDC-világbajnokságokról

Dave Chisnall – Jeffrey de Zwaan (2020-as világbajnokság, harmadik forduló)

Elsőként egy méltánytalanul elfeledett találkozó a 2020-as világbajnokságról. De Zwaan és Chisnall december 23-án a nagy leállás előtti utolsó sessiont nyitotta Gary Anderson és Peter Wright „előzenekaraként”. Talán a két sztár jelenléte mellett az addigra tetőfokára hágó Sherrock-mánia okolható azért, hogy e mérkőzésről kimondottan kevés szó esik annak ellenére, hogy az adott torna legmagasabb színvonalú találkozóját produkálták a 103,92-es kombinált körátlaggal, a mindkét fél esetén 111 fölötti első kilencnyilas átlaggal. Chizzy az első szettet 86-os átlaggal teljesítette, de ezen kívül egyikük sem csúszott be egy alkalommal sem 97,5 alá. A hollandnak a mai napig ez volt az utolsó diadala az Alexandra Palace-ban és idén sem fogja növelni a sikerei számát, miután nem tudta magát kvalifikálni az év legfontosabb eseményére, sőt 2021 a Black Cobra számára értékelhetetlenre sikeredett, így jövőre kaparnia kell, ha nem akar búcsút inteni a profi státuszának.

https://www.youtube.com/watch?v=0ccxs13ax3I

Michael van Gerwen – Rob Cross (2018-as világbajnokság, elődöntő)

Rob Cross szenzációs újoncévvel a háta mögött érkezett Londonba. A 20. kiemelése a mai napig fennálló rekord az első évesek között, és a fogadóirodáknál elfoglalt ötödik helye is Van Barneveld megjelenése óta nem látott magasságot jelentett. A második fordulóban ugyan túl kellett élnie két mérkőzésnyilat Michael Smith ellen, de végül megvalósult az álomelődöntő. Bár Voltage friss Tour-kártyásnak számított, de így is komoly múlttal rendelkezett a párharcuk. Cross első televíziós meccsét is a hollanddal vívta, mint ahogy az első major döntőjét is. A december 30-i partijukra 8-1-es mérleggel érkezett MvG. Az az este azonban teljesen más volt, mint a korábbiak, mert ezúttal Cross teljesen egyenrangú partner volt, és bár Mighty Mike előtt adódott több kihagyott meccsnyíl, az angol megérdemelten jutott be a döntőbe egy szenzációs találkozón és gyűjtötte be később a világbajnoki címet. Kettejük párharcában viszont ez a siker nem hozott áttörést, sőt minden korábbinál egyoldalúbbá vált a küzdelmük, amin az idei Európa-bajnokságon tudott csak kozmetikázni Cross.

https://www.youtube.com/watch?v=TyCl_DDsLOA

Gary Anderson – Phil Taylor (2015-ös világbajnokság, döntő)

A nap, amikor Gary Anderson a csúcsra ért. A skót friss tornagyőztesként érkezett az év legfontosabb versenyére, és mint az egyik dartsos, aki megállíthatja Mighty Mike-ot a címvédésben. A jóslat be is következett, amikor a 6-3 arányban megnyerte az elődöntőt, majd a zárónapon Taylorral lejátszották máig az utolsó döntőszettes finálét. A mérkőzés forgatókönyve kísértetiesen hasonlított Power utolsó végső sikerére, de ezúttal az összes elé kerülő lehetőséget elszalasztotta (Ando három kipattanó nyila, szettnyilak), így nem tudta megtörni ellenfelét, aki az záró etapban már nem osztott lapot a valaha volt legnagyobbnak.

https://www.youtube.com/watch?v=QzOgiMQTpUA

Michael van Gerwen – Raymond van Barneveld (2016-os világbajnokság, nyolcaddöntő)

Az egyik párosítás, ami többször is helyet követel magának a listán, bár e két aktív legenda találkozásai önmagában elegendők lennének egy tízes lista elkészítésére. Van Barneveld kiváló 2015-ös idényt tudhatott a maga mögött Masters-döntővel és Premier League-, valamint Grand Slam-elődöntővel. Azonban a nyolcaddöntőben honfitársa várt rá, aki a modern darts egyik legdominánsabb évét produkálta, ugyanis két meccsre volt attól, hogy tökéletes esztendőt letudva tegye be a lábát az Ally Pallybe. Ez a két összecsapás elegendő volt Barney-nak, hogy megtalálja az ellenszert a féktelen fenevad ellen, így annak ellenére járt sikerrel, hogy több mint öt ponttal alulmaradt a körátlagok tekintetében. MvG 105,78-a rövid időre, de minden idők legmagasabb vesztes átlagává vált.

https://www.youtube.com/watch?v=3Q6yRIBP2UM

Michael van Gerwen – Raymond van Barneveld (2017-es világbajnokság, elődöntő)

Egy évvel járunk a korábban tárgyalt derbi után, Van Gerwen minden korábbinál éhesebb a sikerre, de ami igazán a legemlékezetesebb találkozók közé emelte ezt az elődöntőt, az Barney erőfeszítései. Az ötszörös világbajnok 2-2-ig tartotta a lépést, de a négy szetten át mutatott 82%-os kiszállózás tarthatatlannak bizonyult, ezért egy egyoldalú, ugyanakkor rekordokban gazdag mérkőzéssé vált. MvG 114,05-ös átlaga mai napig rekord, míg Van Barneveld 109,34-os átlaga a legmagasabb vesztes átlag és valaha volt negyedik legnagyobb.

https://www.youtube.com/watch?v=d3DGDHipWbc

Michael van Gerwen – Gary Anderson (2017-es világbajnokság, döntő)

44 leg alatt 42 darab 180. Már ez az egy adat is sokat elárul arról a dartsfesztiválról, amit a két versenyző rendezett azon az estén. Az adott pillanatban kétségtelenül a két legjobb játékos találkozott, de még közöttük is fellelhető volt egy óriási szakadék. Anderson is (mint Van Barneveld az elődöntőben) csak négy szettig bírta MvG tempóját, majd már csak nézője volt, annak a varászlatnak, amivel a holland feltette az egész éves teljesítményére a pontot.

https://www.youtube.com/watch?v=R1tpSCFI-Dg

Adrian Lewis – James Wade (2012-es világbajnokság, elődöntő)

Az este, amikor James Wade elszalasztotta a legnagyobb esélyét a világbajnoki címre. A 2012-es világbajnokságon hullottak a sztárok, 11 kiemelt az első körben búcsúzott (többek között Van Barneveld), de Taylor is szokatlanul korán kiesett, így a Lewis–Wade tandem vált a serleg első számú várományosává. A felső ágon zajló eseményeket követően egyértelmű lett, hogy a két gigász találkozójának győztese örülhet, majd a végén. Machine 2-0-ra vezetett, amikor a teljesen szétesett Jackpot a szünetről visszajőve újra levonult huzatra panaszkodva. A balkezes angol belement a játékba és a szünet, ha nem is törte meg teljesen a lendületét, de riválisát valamelyest megnyugtatta, majd az 5-3-as vezetésnél kihagyott meccsnyíl után összeeső Wade-et felőrölte a regnáló világbajnok.

https://www.youtube.com/watch?v=zyrtLG6U0F8

Phil Taylor – Raymond van Barneveld (2007-es világbajnokság, döntő)

Minden idők legnagyobb mérkőzése. Természetesen volt ennél magasabb átlagot, jobb kiszállózást hozó, sőt még talán ennél drámaibb találkozó is, de ilyen történettel egyik sem bírt. Raymond 2006-ban csatlakozott a profikhoz és egészen a 32. helyig kapaszkodott fel a világranglistán, de ez legtöbbször azt vonta volna maga után, hogy már a második körben összejön az álommeccs, azonban akkor Taylor könnyelműen vette a kisebb tornákat, ami miatt letaszították a trónról, ennek köszönhetően külön ágra kerültek. Nem is lehetett kérdés, hogy a két legjobb találkozik, ugyanis a holland három, az angol két szettet vesztve masírozott el újévig. A Circus Tavern akkor volt utolsó alkalommal helyszíne a tornának, így a létesítmény búcsúja ikonikusabbra nem is sikerülhetett volna.

https://www.youtube.com/watch?v=D5u6ii_TWs4

Phil Taylor – Raymond van Barneveld (2009-es világbajnokság, döntő)

Amikor először részesült óriási verésben Barney reváns gyanánt. Taylor a 2007-es, 2008-as kudarcai után a következő világbajnokságra szinte tökéletes éremkollekcióval érkezett, egyedül a UK Opent nem sikerült megnyernie, miután legfőbb riválisa búcsúztatta a negyeddöntőben. Talán ez a vereség is kellett, ahhoz hogy így átrobogjon decemberben a mezőnyön és nagy ellenfelének se kegyelmezzen. A holland átlagánál (101,18) csak négy ezüstérmes dobott jobbat a torna történetében, mégis az elmúlt 15 év legegyoldalúbb döntőjének volt részese, amiről Taylor és az ő máig élő finálérekordja (110,94) tehet.

https://www.youtube.com/watch?v=JIHzvtUfPPQ

Phil Taylor – Wayne Mardle (2008-as világbajnokság, negyeddöntő)

A legszűkebb elit minden tornára a végső győzelemre esélyesként utazik, azonban a mögöttük lévő első és második hullámba tartozó dartsosoknál ez sokkal inkább úgy működik, hogy egy-két évente van egy verseny, ahol vagy a sorsolás kedvező számukra, vagy kirobbanó formának örvendenek. és ekkor nyílik reális lehetőségük valami nagy sikert elérni. Az ilyen alkalmakkor mutatott mentális erő dönti el, hogy valaki egy vagy több, esetleg nulla major sikerrel vonul vissza. Wayne Mardle az utóbbiak közé sorolandó. Hawaii 501 hiába múlta felül egy majdnem hirtelen halálba torkolló találkozón mumusát, amikor tényleg felcsillant a remény a trófeára nem tudta begyűjteni azt.

https://www.youtube.com/watch?v=jrS_EnHh5rI

Nektek melyik az a mérkőzés, amire örökre emlékezni fogtok, vagy ami révén megszerettétek ezt a sportágat? Írjátok meg kommentben!