Topligás kispadot kapott az egykori kapusedző

Alighanem sokakat meglepett Franciaországban, hogy az OGC Nice labdarúgócsapata olasz vezetőedzőt nevezett ki, ráadásul egy érdemi játékos múltat felmutatni nem tudó, fiatal, kevés rutinnal rendelkező szakembert, akit már most sokan elkönyvelnek biztos bukásként. Igaz, Francesco Fariolinak alig van még vezetőedzői tapasztalata, hiszen 2021-ig kapusedzőként dolgozott, ám olyan, az utóbbi években felkapott szakember mellett dolgozott és élt meg sikereket, mint Roberto De Zerbi.

Toszkánától Nizzáig

Francesco Farioli 1989. április 10-én született a toszkánai Barga városában. Amatőr szinten kapusként futballozott, de már 2008-ban felhagyott vele, és egészen fiatalon egy teljesen más irányban kezdett el gondolkodni a sportágról. Elment a Firenzei Egyetemre, ahol filozófia szakon diplomázott, ráadásul a futballról szóló, Játékfilozófia, a futball esztétikája és a kapus szerepe című diplomamunkája az olasz szövetség covercianói székházának könyvtárába is bekerült.

Tréneri pályafutása kapusedzőként indult el és jutott el magas szintre. Először a negyedik vonalban a Margine Coperta csapatánál Vitaliano Bonuccelli mellett tanult, majd következett a Fortis Juventus, ahol Giuseppe Galderisi és Guido Pagliuca munkáját is segítette. A Lucchesében töltött egy éve kiemelten fontos volt az életében, mert itt találkozott Jarkko Tuomistóval, aki hozzásegítette, hogy Katarba költözzön, ahol csatlakozott az Aspire Akadémiához. Két évet húzott le a Közel-Keleten, ahol rengeteget tanult az elmondása szerint, és ekkor kérte fel az olasz szövetség is tanácsadónak.

2017-ben Roberto De Zerbi megkereste, hogy térjen vissza Olaszországba. A Benevento kapusedzője lett, majd követte Sassuolóba is az innovatív szakembert. Összesen három évet dolgozott De Zerbi mellett, aki elképesztő hatást gyakorolt Fariolira, aki manapság nagyon hasonló felfogásban edzősködik, mint a honfitársa. Farioli ezek után tartott továbbképzéseket a barcelonai La Masia edzőinek a kapusok felkészítése témakörében, majd 2020-ban a Cagdas Atan felkérésére mondott igent, és Törökország felé vette az irányt. Az Alanyaspor edzői stábjának lett a tagja, és a kapusok felkészítésén keresztül a labdakihozatalok megtervezéséig sok mindenben nyújtott nagy segítséget a csapatnak.

Roberto De Zerbi egyik legfontosabb segítője volt Olaszországban (Forrás: Serie A)

2021 márciusában jött el az ideje annak, hogy „a saját lábára álljon” és elfogadta a Fatih Karagümrük vezetőedzői ajánlatát. Azt túlzás lenne állítani, hogy kimagasló munkát végzett, de az alapanyag sem volt igazán minőségi. Az elnök-tulajdonos Süleyman Hurma két rosszabbul sikerült mérkőzés után már mindenbe bele akart szólni, így a téli szünet során közös megegyezéssel szerződést bontottak. Nem kellett sok idő, és az Alanyaspor máris lecsapott Fariolira. A tavasz remekül sikerült, ám az új idény már kevésbé alakult jól, így a török szokásokhoz híven rövid idő után eltávolították a kispadról, hogy egy másik edző hozhasson új lendületet a csapat életébe.

Az elmúlt négy hónapban nem vállalt munkát, inkább kivárt a nyárig, ami egyrészt jó ötlet volt, hiszen Nizzában kapott állást, másrészt ezen idő alatt volt lehetősége néhány tanulmányutat is leszervezni Európa haladó szellemiségű futballklubjaihoz.

A kedvelt játékstílusa

Eddig csupán 74 mérkőzésen ült a kispadon vezetőedzőként, ami nem nagy minta, de akadnak jól megfigyelhető dolgok, amelyek sokat elárulnak számunkra Farioli edzői hitvallásáról. A taktikát tekintve nagyon alkalmazkodó típus, akinek a kedvenc formációja a 4–2–3–1, de gyakran előfordult, hogy 4–1–4–1-et vagy 3–4–2–1-et játszatott a csapatával.

Filozófiájának az alapvető eleme az, hogy legyen a labda náluk. Hosszú labdabirtoklási fázisokra épít, ezek során hátulról, rövid passzokkal építkeznek. A labdatartás így egyszerre védekezés is, mert amíg náluk van, addig nem lehet baj. Ebből adódik, hogy nagyon labdabiztos védőket küld a pályára, olyanokat, akik magas hatékonysággal passzolnak. Azonban elvárja tőlük azt is, hogy ne csak oldalra, hanem olykor előrefelé is játszanak, és képesek legyenek azokra a jelentős előrehaladást biztosító passzokra, amelyek segítségével akár egyetlen átadásból el tudnak jutni a támadó harmadig.

Ha náluk van a játékszer, akkor az ellenfél sok futásra van késztetve, ami előbb-utóbb helyezkedési, illetve tolódási hibákhoz vezet. Ez megteremti az esélyt arra, hogy egy nagyon direkt játékra váltson a Farioli-csapat. A játékosai rengeteget mozognak a labdás körül, igyekeznek ezzel is hibát kicsikarni az ellenfélből, és ha sikerül veszélyes területre juttatni a labdát, akkor az egyéni képességeket kamatoztatva igyekszik gólhelyzetet kialakítani az együttese.

A török szurkolók nagyon szerették Farioli „receptjét” (Forrás: Frarncesco Farioli / Twitter)

A labdás játék kulcsfigurája a „hatos” poszton szereplő „tempót diktáló” játékos, aki mindig megjátszható, aki tulajdonképpen a csapat középpontja. Már csak a helyezkedésével is szabályozni, alakítani tudja az együttes felállását, és ha nála a labda, akkor egyetlen passzal vagy megiramodással képes a játék sebességét befolyásolni, legyen az a játék felgyorsítása vagy épp lelassítása. A mélységi játékszervező a centrális területekben történő háromszögelések egyik fontos szereplője, mert hozzá tudnak igazolni a társak. Ha középen tudnak passzolgatni, akkor a szélességet tartó szélsők némi területet kapnak maguk előtt, így aztán egyetlen hosszú labdával azonnal jöhet a támadásépítés direkt formája. Itt egy az egyben kell jó eséllyel párharcot nyerni, majd jöhetnek is a labdák a kapu közvetlen előterébe, ahová érkezik a csatár és a másik oldali szélső.

Labda nélkül az agresszív letámadás, a területek lezárása és a hibák kikényszerítése Farioli célja, hogy az ellenfél kapujának közelében meg tudják szerezni a labdát, illetve vissza tudják azt szerezni minél hamarabb. A mélyebb területeken mid blockban, zárt rendszerként, kompakt módon próbálják meg alacsony minőségű lövésekre kényszeríteni az ellenfeleket, hiszen így egy jobb kapus ezek nagy részét könnyedén hatástalanítani tudja.

Összegzés

Kétségtelen, hogy kockázatos döntés volt Farioli kinevezése a nizzai vezetőség részéről azok után, hogy az előző szezonban Didier Digard remek munkát végzett a csapattal, és a szurkolók is kedvelték őt. A nemzetközi kupaszereplés esélye már a szezon első felében elúszott, ekkor a szintén igen fiatal, 37 éves Digard még Lucien Favre asszisztenseként dolgozott, majd január elején átvette a csapatot megbízott vezetőedzőként.

Szép tavasza volt a Nice-nek, a tréner 21 mérkőzésen 1,76-os pontátlagot tudott felmutatni, és ezek után az elküldése abszolút beleillett abba a sorozatba, hogy a klubnál az edzőválasztások során rendszeresen kapkodtak a közelmúltban.

Farioli kinevezése végre nem a konzervatív vonalat erősíti, hanem bátor húzás, és az ő érkezésével remélt innovatív, látványos futball a francia ligában akár még dobogós álmokat is jelenthet.

Kiemelt kép: OOGC Nice