Sportatlasz (VI. rész): Oxford

A Sportatlasz sorozatunkban olyan városokat mutatunk be, amelyek bár történelmi, kulturális, turisztikai szempontból kiemelten fontosak, világszerte ismertek, jelentős sportéletük nemigen van. Gondolhatjuk legalábbis első körben, a felszín alatt azonban sokszor érdekes történetek rejtőznek. Utazásunk következő állomása Oxford.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

„Az álmodó tornyok városa”– mondta Matthew Arnold költő egyszer Oxfordról, s valóban, talán mindannyiunknak ilyen képek jutnak először eszébe az angol városról. Gótikus stílusú épületek, virágzó kultúra, a világ egyik legpatinásabb egyeteme – hogy csak a legdirektebb asszociációkat említsük. De vajon hogyan alakult ki ez a város, milyen fordulópontok voltak a történelmében, és főként, miképp alakul Oxford és a sport kapcsolata? 

 

Az egyetemi város

A város történelme egészen a nyolcadik századig nyúlik vissza, Szent Frideswide (aki később a város és az egyetem védőszentje is lett) alapított itt apácazárdát, a települést írásban először 912-ben említették az Angolszász Krónikákban. Oxford a 10. században fontos katonai ütközőpont volt, több autonóm angolszász királyság csapott itt össze, de a dánok is megtámadták a várost. A híres egyetemet először a 12. században említette írásos forrás, az intézmény és a település viszonya azonban kezdetben korántsem volt harmonikus, egy lázadás alkalmával több hallgatót is megöltek. Oxford rövid ideig királyi központ is volt, az angol polgárháború idején, 1642-ben I. Károlyt kiűzték Londonból, így rövid ideig innen próbálta meg irányítani az országot, később aztán Oxford is megadta magát a polgári erőkkel szemben.  A következő két évtized főként a közlekedési fejlesztésekről szólt, a 19. században azonban egy fontos vallástörténeti mérföldkőhöz érkeztünk. Az anglikán egyház ebben az időszakban komoly válságba került, erre próbált megoldást találni az oxfordi mozgalom, a helyi egyetemhez köthető papok különböző reformokkal igyekeztek megmenteni a felekezet tekintélyét. A világban bekövetkező változások természetesen Oxfordot sem kerülték el; a huszadik század elején erőteljes iparosodás, ennek nyomán pedig gazdasági átalakulás indult meg.

Az 1920-es években alakul meg a város talán legfontosabb vállalata, a Moris Motor Company, ennek nyomán Oxford két részre szakadt: az egyik városrész az egyetemet öleli körül, a másikban viszont főként az ipar a fontos.

Oxford azért is különleges város, mert gyakorlatilag mindenki megtalálhatja itt a számításait. Illő talán az egyetemmel kezdenünk, hiszen mégis ez az, amely mindannyiunknak elsőként eszébe jut a városról. Az oxfordi egyetem világviszonylatban is a legerősebb intézmények közé tartozik, jelenleg nagyjából 130 intézete, kutatóközpontja van. Az alapítás időpontját nehéz meghatározni, de az biztos, hogy a 11. század végén már folyt oktatás az intézményben. A Cambridge-i Egyetemet is oxfordi diákok és oktatók alapították egy viszály után, az intézmények rivalizálása legendás, ám fontos azt is megjegyezni, hogy működésük rendkívül hasonló.

 

Helyi nevezetességek és hírességek

A Christ Church egyszerre kápolna és katedrális, de a többség minden bizonnyal nem erről ismeri az épületet, hanem arról, hogy itt indult útjára mindannyiunk kedvenc varázslótanoncának története, a Harry Potter-filmek számtalan jelenetének adott otthont. A Tom Tower szintén impozáns gótikus stílusú építmény, egy egykori hallgató tervezte, benne a harang minden este pontosan százegyszer szólal meg, hogy jelezze a kijárási tilalmat. A szám szimbolikus, kezdetben éppen 101 főt számlált a diákság, akiknek a jelzéskor vissza kellett vonulniuk a szobájukba.

A gótikus Ashmolean Múzeum Nagy-Britannia első múzeuma, ahol kezdetben főként az I. Károly kertésze által felhalmozott természettudományi gyűjtemény jelentette a látványosságot, ma már azonban számtalan kultúrát ismerhetünk meg a tárlaton. A Bodleian Library a világ egyik legimpozánsabb könyvtára, igaz ugyan, hogy a látogatók nem tekinthetik meg a teljes gyűjteményt, azonban szerveznek bejáratott útvonalon végighaladó könyvtári sétákat.

Az eddigiek mellett megemlíthető még az 1663-ban épült Sheldonian Theatre, amelyet egy római színház alapján tervezett Christopher Wren. Az épület ma az egyetemhez tartozik, ünnepségeket, rendezvényeket tartanak itt. A botanikus kerteket pedig épp nemrégiben újították fel, a világ legkülönbözőbb pontjain őshonos növényeket csodálhatunk meg ezen a helyen.

 

„A képesség, hogy azt lássa az ember, amit a többiek nem látnak, sokkal fontosabb, mint nem látni azt, amit mindenki lát”

 

– írja az egykori oxfordi diák, Lewis Carroll az Alice csodaországban című művében. Ez a mondat pedig át is vezet minket Oxford híres szülötteinek sorravételéhez, hiszen számtalan olyan ember látta meg itt a napvilágot, aki jelentősen hozzájárult kultúránkhoz. John Kendrew 1962-ben – Max Perutczallal közösen – Nobel-díjat kapott a hemoglobin atomi szerkezetének meghatározásáért. Hugh Laurie színész, legtöbben a Doktor House című sorozatból ismerhetik, Emma Watson pedig a Harry Potter-filmek Hermionéjaként tett szert világhírnévre. Bár nem itt született, de az egyetemhez erőteljesen kötődik többek között az előbb említett Lewis Carroll, T. E. Lawrence (az „Arábiai Lawrence”), C. S. Lewis, vagy a fantasy műfajának talán legikonikusabb alakja, J. R. R. Tolkien.

 

Oxford sportélete

Oxfordban jelentős szerepet játszik a futball, az Oxford United FC-t 1893-ban alapították. A klub jelenleg az angol harmadosztályban szerepel, s mivel hatodik helyen végeztek a bajnokságban, a rájátszásban kiharcolhatják a másodosztályba való feljutást – ehhez két párharcot kell megnyerniük. A meccseiket korábban a Manor Groundon játszották, ma a több mint 12 ezer néző befogadására alkalmas Kassam Stadion az otthonuk.

 


(X) Bejut az Oxford United a League One rájátszásának döntőjébe? Az Unibet a cikk megjelenésekor 1,93-as oddsot kínál arra, hogy a sárga-kékek legyőzik a Blackpoolt az elődöntőben!


 

A város másik futballklubja, az Oxford City az angol hatodosztályban szerepel, ezek mellett női futballcsapatot is találunk a városban. A vitorlásklubot még a 19. században alapították, a klubhelyiség egyébiránt 1999-ben leégett, sok értékes relikvia vált a tűz áldozatává. Az egyesület minden évben összecsap a cambridge-i csapattal Londonban. A különböző sportágakban rendezett Oxford-Cambridge derbik (The Varsity Series) története a 19. században kezdődött egy kétnapos krikettrangadóval, ma majdnem minden versenyszámban megmérkőzik a két intézmény.

A sportolók számára elérhető legnívósabb elismerés a felsőoktatási intézményben a Blue díj, amelyett a tanév legjobb sportolóinak ítélnek oda. Ennek a díjnak az története az Oxfordi- és a Cambridge-i Egyetemhez köthető, de mára már a kanadai, új-zélandi és ausztráliai intézmények sportéletének is szerves része.

Az egyetemen egyébként a sportágak elképesztően széles választéka áll rendelkezésre, az egyik legkülönlegesebb ezek közül a Harry Potter című filmből is jól ismert kviddics, illetve az Eton Fives. Az Eton Fivesban a meccseket négy kesztyűt viselő játékos játssza, akiknek a kezükkel kell a labdát úgy a főfalra juttatni, hogy az ellenfél a visszapattanóval ne tudja ugyanezt szabályosan megtenni.  

Az Oxford Cavaliers felel a városban a rögbiért, amit még semmiképpen sem szabad szó nélkül hagynunk, az a jégkorong, hiszen több hokiklub is van Oxfordban, az Oxford Canadians története pedig kifejezetten érdekes. A csapatot külföldi diákok alapították a városban, ez volt az első egyesület, amely vörös juharlevéllel a mezén szimbolizálta a Kanadához való tartozást.

 

Az Eton Fives gyökerei a 19. századig nyúlnak vissza, és igen népszerű Nagy Britanniában:

 

Bár a város szülötteiről már ejtettünk szót, térjünk ki külön a sportolókra is, hiszen néhány világklasszis erősen kötődik Oxfordhoz. Alison Brownless evezésben lett világbajnok, Hannah England a 2011-es atlétikai vb-n nyert ezüstérmet 1500 méteres síkfutásban. Tim Henman a teniszrajongók számára lehet ismerős, a brit sportoló a világranglista negyedik helyéig jutott, többször járt Grand Slam-elődöntőben. Iain MacDonald-Smith az 1968-as olimpián nyert aranyérmet vitorlázásban, míg a technikai sportok terén Michael Meadows Porsche Carrera Kupa-bajnok, Bradley Smith motorversenyző és Alice Powell említhető meg, utóbbi volt a Formula Renault sorozat első női győztese, illetve az első hölgy, aki pontot szerzett GP3-ban.

Oxford tehát különleges és érdekes város, mely nemcsak a kultúrában vagy az oktatásban, de a sportban is jelentős szerepet játszik. Még akkor is, ha mintha a sportélet sem önmagáért, sokkal inkább a presztízsért létezne.

 

A sorozat korábbi részei:

Velence

Koppenhága

Kairó

Split

Karlovy Vary


Kiemelt fotó: Pinterest

 

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x