Történelmi mélyponton van a fehérorosz klubfutball

A fehérorosz labdarúgás soha nem számított igazán magas szintűnek, az ezredforduló után az UEFA koefficiens-rangsorában a 33. és a 40. hely környékén mozgott. Csakhogy az évtized közepén átvette az uralmat a helyi bajnokságban a BATE Boriszov és a sorozatban 13 bajnoki címet nyerő együttes az európai színtéren is elkezdte szállítani az eredményeket. Ezzel együtt természetesen a koefficiens pontok is gyarapodtak, ami látványos emelkedést idézett elő a listán az ország számára.

2008-ban a BATE lett az első fehérorosz csapat, amely bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe. Egy évvel később az UEFA-kupa utódjaként megszervezett Európa-liga főtáblájára kerültek fel. A 2010-2011-es kiírásban az utóbbi sorozatban ismét elérték a csoportkört, sőt még a továbbjutás is összejött nekik. Ráadásul ebben az idényben a Dinamo Minszk és a Dnyepr Mogiljev is eljutott a selejtező utolsó fordulójáig. Mindez együttesen pedig azt eredményezte, hogy az ország labdarúgása először lépett a legjobb 25 közé a koefficiens-ranglistán.

Ráadásul a BATE nem lassított, hanem a következő évadra visszatért a BL csoportkörébe, hogy aztán ezt a 2012-2013-as kiírás során megismételje, sőt a harmadik helyen végezve újabb tavaszi meccseket játsszon az Európa-ligában. Ennek köszönhetően a fehérorosz liga már a 20. helyre kúszott fel a rangsorban, a boriszovi együttest pedig az európai labdarúgás egyre meghatározóbb szereplőjeként kellett kezelni.

A sikeres időszak egyik sötét foltja a 2013-2014-es idény volt, amikor a BATE meccset sem tudott nyerni az európai színtéren, és a fehéroroszok számára utolsó reménysugarat jelentő FK Minszk sem tudott túljutni az El-selejtező utolsó fordulóján. Öt év után először nem volt az országnak csoportkörös csapata az európai kupákban, ám ez csak átmeneti év volt. Ugyanis a következő kiírás során a boriszoviak ismét bejutottak a BL főtáblájára, míg ezúttal a Dinamo Minszk is kitett magáért és az El csoportköréig menetelt. Illetve a koefficiensek szempontjából az sem volt elhanyagolható tényező, hogy a Sahtyor Szoligorszk is elment egészen az utolsó fordulóig a második számú európai kupasorozat selejtezőjében.

A 2015-2016-os szezon során ismét két főtáblás csapata volt a fehéroroszoknak, amivel továbbra is tartották a 20. körüli helyezésüket a koefficiens-rangsorban.

Sőt a 2016-os nyári selejtezőknek úgy mehettek neki, mint Európa 19. legerősebb bajnoksága (ez volt a mindenkori legjobb helyezése az országnak), azonban egyik csapat sem érte el a csoportkört. És a bajnoknak egyre kevesebb esélye volt jó eredményt elérni ekkortól kezdve, hiszen az UEFA 2018-tól bevezette a bajnoki ág egységesítését, azaz a BL-ből kieső bajnokok az El-ben is egymás közt folytatták a kvalifikációt. Márpedig a gyenge teljesítmény, illetve az ötéves mintából immár kieső, 2013-as magas pontszám miatt a 25. helyezés alá csúsztak be.

Ezen még valamelyest kozmetikázott a 2017-2018-as és a 2018-2019-es szezon, melyek során a BATE ismét kivívta az Európa-liga csoportkörében való szereplés jogát, sőt utóbbi idényben ismét megélték a boriszoviak a tavaszt. Aztán a szezon végén már nem ők lettek odahaza a bajnokok, és a lezárult dicsőségsorozat az ország európai futballban elért eredményeit is negatívan befolyásolta.

A 2019-2020-as kiírásban egy csapatnak sem sikerült eljutni a főtábláig, sőt a BATE és a Sahtyor Szoligorszk néhány nyertes meccsét leszámítva nagy zakók szegélyezték a fehérorosz csapatok útját. A következő idényben a Dinamo Breszt próbálkozhatott a BL-ben, és bár két kört is sikerrel vett az egymérkőzéses párharcok során, végül sem itt, sem az El-ben nem jutottak a főtáblára, míg a másik három fehérorosz csapat az első párharcát elbukta.

Az eredményeket illetően a mélypontot a 2021-2022-es idény selejtezői hozták el, a négy csapat tíz összecsapása közül kilenc zárult vereséggel...

A bajnok Sahtyor Szoligorszk a BL és az újonnan bevezetett Konferencia-ligában is elbukott, és a másik három belorusz csapat is az első párharcában búcsúzott, a BATE mentette a becsületet egy győzelemmel. Aztán a folytatás sem alakult jobban, mert a 2022-2023-as idényben egyedül a koefficiensek miatt már az EKl első körében becsatlakozó Dinamo Minszk tudott egy meccset és ezzel egy párharcot nyerni. Ezután viszont már csak a szoligorszkiak két döntetlenje jelentett a pozitívumot, már amennyire annak számít ez lőtt gól nélkül, a BL-ből és a Konferencia-ligából való kieséssel.

A nagyon gyenge évek után az előző szezonban ismét a BATE indult a BL selejtezőjében és egy párharc megnyerése után az első fehérorosz csapatként kihasználhatta az UEFA „védőhálós” rendszerét. A második körös kiesés után a harmadik fordulóban az El-ben, a play-off során pedig az EKl-ben szerepelhetett, de a főtáblára ezúttal sem sikerült bejutnia. Eközben a Nyeman Grodno két párharcot megnyert a Konferencia-ligában, ami némi szépségtapasz volt az előző évekre nézve, azonban a koefficiens-ranglistán ez sem állította meg a zuhanást, hiszen kezdtek kipörögni a csoportkörös évek és jöttek a helyükre a gyenge szezonok.

A 2024-2025-ös kiírásnak a fehérorosz élvonal Európa 49. bajnokságaként vágott neki – mindössze hét évvel azután, hogy az első 20-ban voltak... 

Ráadásul most a 2019-2020-as idény 2,500 koefficiens pontját kell „megvédeni”, ami egyelőre nem nagyon sikerül. A BL-ben induló Dinamo Minszk ugyan megnyerte a párharcát és ezzel egy megnyert párharcra került attól, hogy biztosan csoportkörös legyen, azonban a Torpedo Zsodino egy andorrai, míg az FK Iszlocs egy San Marinó-i együttessel szemben búcsúzott. A folytatásban a minszkiek mellett a Nyeman Grodno bizonyíthat még, hogy kikerüljenek a jelenlegi helyzetből, ami azt jelentené, hogy a teljes lista utolsó előtti helyére csúsznának vissza.

Azt gondolhatnánk, hogy a lejtmenet hátterében a koronavírus-járvány állhat, de valójában a beloruszok voltak az egyetlenek Európában, akik 2020 márciusában is futballoztak. Akkor a szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy mivel az országban „csak” 51 koronavírusos esetet regisztráltak, ezért nem volt okuk a szezonkezdet elhalasztására.

„Nem lett volna szabad elkezdenünk? Rendkívüli állapotot hirdettek? Nem. Nincs kritikus helyzet, tehát úgy döntöttünk, hogy időben elrajtolhat a bajnokság.”

Kérdés, hogy az orosz–ukrán háborús helyzet milyen hatással van a belorusz csapatok szereplésére, amelyek azóta nem játszhatnak hazai pályás meccseket a nemzetközi kupaporondon. Ám ez is már jóval az után alakult így, hogy a fehérorosz klubfutball mélyrepülése megkezdődött. Az igazságot nagy valószínűséggel Boriszovban kell keresni, ugyanis ahogy a BATE elveszítette a dominanciáját, onnantól minden rosszabb lett az európai színtéren belorusz szempontból.

A felemelkedés Viktor Goncsarenko nevéhez volt köthető. A sikeredző a sérülései miatt fiatalon befejezte a játékos-pályafutását és abban a különleges helyzetben találta magát, hogy nem csak a szükséges infrastruktúrát kapta meg egy „saját” csapat felépítéséhez, hanem szabad kezet is biztosítottak neki. A posztszovjet oligarchák tesztoszteron által vezérelt környezetében meglehetősen ritka az olyan tulajdonos, aki a vezetőség számára pénzügyi forrásokat biztosít anélkül, hogy befolyásolná az edzői stáb döntéseit. A BATE-nál azonban mindez adott volt, és kiváló lehetőséget adott Goncsarenkónak arra, hogy a kevés tapasztalata ellenére olyat építsen fel, amivel felrakja a BATE-t és a helyi futballt is az európai labdarúgás térképére.

Aztán a tréner 2013-as távozása után a klub útját hosszú ideje egyengető tulajdonos-elnök, Anatolij Kapszki kicsit nagyobb szerepet vállalt. Az addig jól működő szisztéma, azaz a saját nevelésű játékosokra való építkezés, illetve a környékbeli tehetségek felkarolása mellett előtérbe kerültek az olyan igazolások, mint Alekszandr Hleb harmadszori visszatérése. Aztán vele együtt érkeztek még a korábbiakhoz képest magasabb fizetési igénnyel jelentkező futballisták. Ez eltolta a klubot a rossz irányba, végül elfogyott a pénz és ezzel megindultak a lejtőn lefelé. Az előző évek dobogós helyezései után a 2023-as szezonban (Fehéroroszországban tavaszi-őszi rendszerű a bajnokság lebonyolítása) már csak ötödik lett a csapat a bajnokságban, így 2006 után maradt érem nélkül, illetve 1999 óta először nem szerepel az európai kupaporondon. A 2024-es szezonban pedig már a középmezőnybe süllyedtek a boriszoviak és mára már a nemzetközi sikerek épp úgy csak szép emlékek, mint a fehérorosz klubfutball legszebb évei.

Kiemelt kép: abff.by