Történelmi tett kapujában az AFC Ajax

1901-02, HFC Haarlem – Egy kapott gól belefér

A kupa negyedik kiírásakor még közel sem azok a csapatok voltak a meghatározóak a Holland Kupában, mint manapság. Az amatőr együttesek ekkor még épp úgy területi szinten meccseltek, mint most is, csak akkoriban még jóval kevesebb csapat volt, a kiscsapatok manapság természetesen már az előselejtezőben érdekeltek, és ritkán jutnak a főtáblára. Kivételek persze vannak.

Az 1899-ben alapított HFC Haarlem menetelése az asseni Achilles 1894 ellen kezdődött meg, őket 2-0-ra győzték le az északi zónában. Aztán következett a hivatalos ligához még csak akkor csatlakozó amszterdami Quick (3-0), majd a legjobb nyolc között a nijmegeni Quick 1888 idegenben (0-1). Ők voltak az egyetlen gárda, akik az otthonuktól távol ki tudták vívni a továbbjutást, pedig nagy távolságot kellett megtenniük (minden párosításban északi csapat nézett szembe délivel). Az elődöntőben odahaza az amszterdami AC Volharding 6-0 arányú kiütése már a negyedik kapott gól nélküli sikere volt Piet Charbon legénységének. A finálénak ők adhattak otthont, ami hozzá is járult a sikerükhöz, 2-1-re győzték le a címvédő HBS Den Haagot.

A hágaiak szereztek vezetést a mérkőzés korai szakaszában, azonban még a szünet előtt Penning kapufáról kipattanó lövését Van de Berg pofozta a kapuba. A fordulás után a hazaiak nyomása nőtt, Penning pedig betalált, ami végül a győzelmet is jelentette a haarlemieknek.

1908-09, VOC – Amikor kifogy a puskapor

Miközben a holland labdarúgás elindult a félprofi irányba, a kupában szerették volna az amatőr szintet megtartani, és ez azt jelentette, hogy az élvonalbeli együttesek akkoriban nem szerepelhettek a sorozatban. Az 1908-09-es szezonban a Volharding Olympia Combinatie szerette volna a harmadik sikerét is abszolválni 1905 és 1907 után,  különösen annak fényében, hogy 1908-ban a döntőt bukták el a rotterdamiak.

Az első körben odahaza 9-0-ra intézték el az egy osztállyal alacsonyabban szereplő városi riválist, az SC Neptunust. A második fordulóban az élvonalbeli HBS tartalékjai elleni 5-0 arányban diadalmaskodtak Hágában, a legjobb tizenhat között pedig a harmadosztályú, amszterdami székhelyű AV Blauw Wit gárdáját szórták meg (5-0). Aztán jöhetett az akkori szabályok adta egyik legkülönlegesebb összecsapás, amikor is a saját tartalékcsapatukkal játszottak a négybe kerülésért. Nem meglepő módon sima győzelem lett a vége (7-0), és ezzel kvalifikálták magukat a VFC Vlaardingen elleni elődöntőbe, Itt még tovább javult a mutatójuk, 8-0-ra nyertek, ám a sikerszéria ekkor elérte a csúcspontját. A fináléban a hágai Quick tartalékjai vártak rájuk.

A dordrechti összecsapáson nem voltak elkápráztatva a nézők, mert a VOC képtelen volt megbirkózni a kőkeményen védekező hágai együttessel, és ez végül a vesztüket jelentette. Goedhart egy távoli bombával szerezte meg a vezetést a tartalékcsapatnak, majd Schaaf egy kontra végén eldöntötte a trófea sorsát (2-0). A Quick ekkor megkezdte a hármas sikersorozatát az akkor még Holdert néven futó kupasorozatban.

1972-73, NEC Nijmegen – A zenés döntő vesztese

Jókora ugrást teszünk az időben, mire a harmadik, kritériumainknak megfelelő együttest megtaláljuk. A hetvenes évekre már egészen más lett a futball világszerte, mint az évszázad elején. Ekkor már a profi csapatok is szerepelhettek a KNVB Beker névre hallgató kupában, ráadásul bizonyos gárdák kiemelést is kaptak az első kör során. Ilyen volt a nijmegeni NEC is, amelynek nem kellett részt vennie az első fordulóban. 

Aztán azonnal egy közvetlen riválist fogadtak, a Go Ahead Eaglest, és ellenük 1-0-ra nyertek. A harmadik fordulóban az SV Schiedamse VV csapatával mérkőztek – ez a klub mára a szomszédos FC Dordrecht gárdájával összeolvadt – és győzték le őket 2-0 arányban. A negyeddöntőben a Feyenoord következett, akik ellen 1-0-ra, majd az elődöntőben az AZ ’67 (ma már AZ Alkmaar) ellen 2-0-ra nyertek, kivívva a fináléba jutást, ahol a NAC Breda várt rájuk.

A Wiel Coerver irányította nijmegeni együttes favoritként utazhatott a rotterdami találkozóra, ám ekkor még nem tudták megmutatni magukat kellőképpen. A bredai kapus, Jan de Jong mindent megfogott, eközben pedig a társak kétszer is gólt tudtak szerezni. Stanley Bish már a találkozó elején, egy szöglet után eredményes volt a kapus hibája után, majd a második játékrészben Ad Brouwers lövése is utat talált a kapuba egy kavarodást követően.

https://www.youtube.com/watch?v=zi1W54wOx4o

1999-2000, Roda JC – Négy meccsen öt gól trófeát ért

A millenniumi kiírás egyike volt azon különleges időszakra eső évadoknak, amikor az előző Eredivisie-idény legjobb hat együttese csak a legjobb tizenhat közt kapcsolódott be a kupa küzdelmeibe. Ezen csapatok közé tartozott a kerkradei alakulat is, amely ötödik lett az előző szezonban.

A Roda JC első ellenfele az az AFC Ajax volt, amely szintén a negyedik fordulóban csatlakozott (az amszterdamiak a hatodik helyen zártak az előző szezonban). Egy nem túl izgalmas meccsen Bob Peeters utolsó perces gólja döntött (1-0). A legjobb nyolc közt a forgatókönyv nagyon hasonló volt, csak annyi különbséggel, hogy Eric van der Luer néhány minutummal korábban vette be az FC Utrecht kapuját, amivel kivívta a 0-1 arányú idegenbeli sikert csapatának. A döntőbe jutásért Arnhembe kellett utazniuk, és a Vitesse ellen is a stabil védekezés volt az alap. A rendes játékidő nem hozott döntést, majd Davy Zafarin gólja eldöntötte a mérkőzés sorsát (0-1).

A rotterdami fináléban a NEC Nijmegen együttese várt rájuk a De Kuip közönsége előtt. Bob Peeters korai fejes gólja mindenkit meglepett, mert ez nem volt jellemző a Rodára. És ezzel el is dőlt a trófea sorsa, mert ezután képtelenségnek tűnt bevenni Zeljko Kalac kapuját. A kegyelemdöfést a kerkradei csapatkapitány, Eric van der Luer adta meg, amivel először szerzett két gólt a torna során Sef Vergoossen csapata, és kapott gól nélkül nyerte meg a sorozatot. (Bár a szezon eleji sérülése miatt a sorozatban nem játszott, a győztes klub keretének ebben az időben tagja volt a magyar válogatott támadó, Torma Gábor is.)

2021-22, Ajax – Eddig sima volt az út

A második körben becsatlakozó címvédő először a negyedosztályú BVV Barendrecht csapatát fogadta, ahol 4-0 lett a végeredmény – a fiatalokkal felálló hazaiaknak. A folytatásban a harmadik vonalbeli Excelsior Maassluis volt az áldozat (9-0), majd a legjobb nyolc közt a Vitesse Arnhem sem tudott mit kezdeni az amszterdami „hengerrel”, akik 4-0-ra nyertek. Az elődöntőben aztán idegenben kellett bizonyítani az AZ Alkmaar ellen, de a gyengébb meccs ellenére is egy 2-0-s győzelemmel abszolválták a továbbjutást.

A fentiek fényében az alábbiakra keressük majd a választ a PSV elleni fináléban.

• Vajon történelmet ír-e az amszterdami együttes öt kapott gól nélküli meccsel?


• A kapott gól nélküli együttesek kategóriájában a két győztes (Roda, Haarlem) és két vesztes (VOC, NEC) finálé után ezúttal merre billen el a mérleg?


• A Szuperkupában látottak (a nyáron a PSV 4-0-ra győzött Amszterdamban) vagy a bajnoki minta (két Ajax-győzelem a futó szezonban, 3-0 és 2-1) ismétlődik meg a döntőben?

A válaszra április 17-éig kell várni, ekkor Eindhovenben, a PSV otthonában csapnak össze a felek 18 órakor, és minden kiderül.