Új fejezetet nyitna Kalmár Zsolt és a Fehérvár is
Mint ismert, pénteken hivatalossá vált, hogy a Fehérvár FC szerződtette Kalmár Zsoltot a Dunaszerdahelyi AC eddigi csapatkapitányát, húzóemberét. A harminckétszeres válogatott középpályás a nyári átigazolási időszak egyik legnagyobb fogása lehet, de fennáll a veszélye annak, hogy az ő jelenléte sem képes stabilizálni az évek során egyre mélyebbre sodródó klubot.
Az elmúlt években Kalmár Zsolt több volt, mint futballista. A neve szinte egybeforrt a dunaszerdahelyi futball újkori ragyogásával, az elmúlt hat évben nemcsak csapatából, de a teljes szlovák bajnokságból is kiemelkedett teljesítményével, ha egészséges volt. 148 mérkőzésen képviselte a csallóközi klubot, sokszor csapatkapitányként, ezalatt 47 gólt és 29 gólpasszt jegyzett, ami nagyjából meccsenkénti fél kanadai pontnak felel meg. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy sokat adott a klubnak, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy kapott is tőle: annak idején igencsak kereste a helyét a játékos, miután sem Lipcsében, sem Frankfurtban, sem a dán Bröndbynél nem alkotott maradandót. Jól és jókor jött a sárga-kék mentőöv, Kalmár egy családias közegben, teher nélkül visszanyerhette az önbizalmát a játékidejét és valószínűleg ez terelte újra egyenesbe az egyébként kétségtelenül tehetséges futballista karrierjét. Pont ezért meglepő a mostani váltás, de erre később még visszatérünk.
Miből FC?
A semleges és akár a fehérvári szurkolók leginkább azért csodálkoznak a transzferen, mert egyetlen hírforrás sem számolt be arról, hogy a játékos szerződést bontott volna előző klubjánál, tehát valamilyen – esetleg jelképes – átigazolási díjat fizetnie kellett a magyarországi együttesnek, amelynek háza táján másról sincs szó egész nyáron, mint hogy a korábbi főtámogató MOL távozásával alaposan megcsappantak az anyagi lehetőségek. Ezúton érdemes tisztáznunk egy közkeletű félreértést: a Fehérvár nem száguld a csőd felé, csak racionálisabb gazdálkodást igényel a működtetése ezentúl. Ha más nem, ez az átigazolás is bizonyítja, hogy a csapat anyagilag nincs akkora veszélyben, mint eddig gondoltuk.
A nyár folyamán olyan egykori és jelenlegi válogatottak hagyták el a Fehérvár FC-t, mint Stopira, Nego Loic, Jehven Makarenko, Claudiu Bumba, de úgy hallani, hogy a teljesítménye ellenére kimondottan magas fizetésért volt a csapatnál Artem Sabanov és Alef is, Dárdai Palkót pedig átigazolási díjért vette vissza a berlini Hertha. Ha csak ezeknek a játékosoknak a távozása után megmaradó bértömeget nézzük, máris megérthető, hogy miből futotta a csapatnak egy ennyire látványos és kiemelkedő igazolásra. Ez a húzás akár Juhász Roland sportigazgatónak és stábjának egy kövér piros pont is lehet.
De mi történt Dunaszerdahelyen?
Ez a leghomályosabb része ennek az átigazolásnak. A szlovák, szlovákiai sportsajtóban is meglepetten állnak a történtek előtt, hiszen a bajnokság egyik legjobb csapata, amely évek óta kitartóan – ám hiábavalóan – ostromolja a helyi bajnoki trónt és az európai csoportkörök valamelyikét, némileg váratlanul mondott le emblematikus figurájáról. Az majdnem biztosnak tűnik, hogy a Világi Oszkár tulajdonos, Adrián Gula vezetőedző és Kalmár Zsolt alkotta triumvirátusból legalább ketten nem értettek egyet valamiben, és azt is sejthetjük, hogy a feszültség nem a tulajdonos és a tréner között jelent meg, mert akkor ő lett volna lapátra téve, nem a csapatkapitány. A kommunikáció persze profi, ha hinni lehet Világi úr szavainak, az elválás korrekt, barátságos volt, hosszas és mélyenszántó beszélgetések után vonták le az érintettek a fájó konzekvenciát: együtt ez már nem megy tovább.
Amit még tudunk: Kalmár Zsolt 2021 tavaszán a magyar válogatott andorrai világbajnoki selejtezőjén szenvedett súlyos térdsérülést, egészen pontosan keresztszalagszakadást. Akkoriban olyan formában futballozott, hogy felcsillant előtte egy topligás szereplés lehetősége is, lehetett hallani nagynevű, ám tapintatosan érdeklődő csapatokról a személye kapcsán. Emiatt ki kellett hagynia a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságot, valamint a 2021–22-es idény egészét. 2022 nyarán közel ötszáz nap elteltével újra pályára léphetett a DAC-ban, gólt is lőtt, ám hamarosan újabb sérülés árnyékolta be a folytatást. Ekkor szerencsére csak sérültek a térdében szalagok, de nem szakadtak el. A felépülés után visszanyerte helyét és vezérszerepét a csapatban, elődeihez hasonlóan Adrián Gula is nélkülözhetetlen játékosként tekintett rá. A csapat mindenesetre Kalmárral a soraiban a szezon végén ismét lemaradt a bajnoki címről, de talán ennél is fájóbb volt, hogy ezen a nyáron már júliusban elbúcsúzott Európától. A grúz Dila Glori csapata 3–2-es összesítéssel kiejtette az esélyesebb szlovákiai csapatot az Európa-konferencialiga első selejtezőkörében. A váratlan és valahol meglehetősen kínos pofon után feltűnő volt, hogy az első két bajnoki fordulóban Kalmár már csak epizodista szerepet kapott: összesen 29 perc csereként beállva, meglehetősen méltatlan egy csapatkapitánnyal szemben.
A csapatkapitány hat év után int búcsút Dunaszerdahelynek (Forrás: parameter.sk)Mindenki nyer?
A hivatalos kommunikáció szerint azért szerződött a középpályás a Fehérvár FC-hez, mert ők voltak az egyetlen érdeklődők a remek rúgótechnikájú játékos iránt. Juhász Rolandék ébersége még aranyat érhet, na persze nem a bajnokságban, csak átvitt értelemben, de arra mindenképp jó lehet ez az átigazolás, hogy kreativitást vigyen a Fehérvár játékába. Kalmár akár a csatár(ok) mögött, akár mélységi irányítóként is képes lehet kiemelkedni a magyar mezőnyből, ráadásul a pontrúgások akár gólok, akár gólpasszok tekintetében is extra veszélyforrást jelenthetnek a csapat meccsein.
Nem kell messzire mennünk, a felkészülés során összecsapott a két együttes és akkor a sárga-kékek öt góllal felülmúlták Bartosz Grzelak fiait, ilyen szempontból ellentmondásos helyzetbe kerülhet a középpályás. Persze az is igaz, hogy az előrelépéshez ilyen, minőségi igazolásokra lesz szüksége a klubnak, amely az elmúlt évek lejtmenete után immár a szurkolói bizalmáért is küzd.
Kalmár Zsolt és a Dunaszerdahely kapcsolata valószínűleg elfáradt, egyértelműnek tűnik, hogy a váltásra előbb-utóbb sor került volna a közeljövőben, és ha már így alakult, jobbnak látta a hazatérést, ahelyett, hogy egy ismeretlen külföldi közegben kockáztatta volna meg az alkalmazkodást. Ezt sokan gyávaságnak ítélik majd meg, de ne feledjük, nagyon sűrű a nemzetközi program, ősszel fontos Európa-bajnoki selejtezők várnak a válogatottra, 2024 nyarán pedig következik a németországi torna.
Kalmár a válogatott mezében: még egy Eb-ről már nem maradna le (Forrás: MLSZ Facebook)A játékos szemszögéből, ha ez a fő cél – márpedig fogadjuk el ezt érvként – szintén védhető magyarázat, hogy olyan helyre akart igazolni, ahol nyugodtan játszhat, és a lehető legrövidebb időbe telik számára a beilleszkedés. A Leipziggal, a Bröndbyvel és a DAC-cal ellentétben azonban ez a Fehérvár idén nem lesz élcsapat, és némileg új helyzet lesz a játékosnak, hogy olyan csapatnak legyen a vezéregyénisége, amely időnként vereségeket szenved majd és amely nem érmekért, hanem elsőkörben a biztos bennmaradásért harcol. Mindez persze jellem- és futballista-próbának sem lesz utolsó.
Kiemelt fotó: Fehérvár FC Facebook