Unai Emery próféta a saját hazájában

Unai Emery Etxegoien 1971-ben született a baszkföldi Hondarribiában, és mint sok más helyi gyermek, ő is a Real Sociedad utánpótlásánál kezdte rúgni a labdát. Noha ügyes, megbízható középpályásnak számított, nem tűnt kiemelkedő játékosnak, így hamar be kellett látnia, hogy az ő tudása a Primera Divisiónhoz nem elegendő, mindössze néhány mérkőzésen tapasztalhatta meg az élvonal légkörét. Fiatalon jobbára a Sociedad B csapatában szerepelt, majd 1996-ban elhagyta nevelőegyüttesét és a másodosztályú CD Toledo alkalmazásába állt. A másodosztályú együttesnek négy idényen át volt alapembere (az 1999–2000-es szezonban csapattársa volt Korolovszky Gábor) majd amikor a Toledo kiesett, Emery a Racing Ferrol hívására igent mondva maradt a ligában. Két év után a Leganéshez igazolt az akkor már tapasztalt középpályás, de elkezdték gyötörni a sérülések és látszott, hogy a karrierje hamarosan a végéhez ér. A 2003–04-es szezont már a harmadik vonalban szereplő Lorca Deportivo játékosaként kezdte, pályafutását itt is fejezte be, 2004-ben pedig itt kapta meg élete első edzői kinevezését, mindössze 33 évesen.

Emery korszakai... (Fotó: Telegraph)

Középszerű játékosból fiatal sikeredző

A 2002-ben alapított és 2010-re meg is szűnt klub tiszavirág életének legszebb eredményeit épp a fiatal edzővel érte el. A 2004–2005-ös idényben kiharcolta a másodosztályú indulás jogát, majd ott is országos meglepetést keltve az ötödik helyen végzett. A fejlődés lehetőségének hiánya miatt hősünk ezért elfogadta az élvonalbeli szereplésről ábrándozó Almería ajánlatát, amellyel rögtön ezüstérmet és feljutást ért el, míg a hátrahagyott Lorca Deportivo a 21. helyen zuhant alá a harmadik vonalba.

A fiatal szakemberre ekkor már komoly figyelem szegeződött, a játékosai szerint egy igazi megszállott volt, aki képes volt akár több órányi videóelemzéssel terhelni az edzések után egyébként is fáradt, kimerült játékosokat. Minden futballistájáról – épp úgy, mint az ellenfelekről – tartalmas adatbázissal rendelkezett, így az nem fordulhatott elő, hogy egy játékosa nem tudta volna mi a feladata, olyan inkább történt, hogy azt valamiért nem tudta ellátni. A fejlődni vágyó játékosai imádták az analitikus szemléletmódját, a kevésbé motiváltak nagyon unalmasnak és hosszadalmasnak írták le Emery videózásait. Az eredmények mindenesetre őt igazolták, hiszen az Almería a nyolcadik helyen zárt újoncként a legmagasabb osztályban, hiszen a többek között Diego Alvessel, Felipe Melóval és Álvaro Negredóval felálló együttes a Real Madridot is legyőzte (2-0), az FC Barcelonát pedig döntetlent játszott (2-2) hazai pályán.

A spanyol futball legújabb generációs edzőzsenijének ázsiója tovább emelkedett, Valenciában alkalma nyílt egy egészen más polcon lévő klub alkalmazásában dolgozni. Az anyagi gondok persze már akkor is mindennaposok voltak a klub életében, de azért a David Villa, Juan Mata, David Silva fémjelezte csapatért még így is nagyon lehetett rajongani. Emery első szezonja még nem volt kiugróan sikeres, de aztán zsinórban háromszor is harmadik helyig kormányozta a brigádot, amely egyértelműen a harmadik erő volt akkoriban a spanyol futballban.

2010 nyarán elérte az együttest az elkerülhetetlen: kiemelkedő képességű játékosaik közül David Villát az FC Barcelona, David Silvát a Manchester City vásárolta ki szerződéséből – mindketten világbajnokként távoztak a dél-afrikai seregszemle után –, és az értük kapott összeg nagy segítségére volt a klubnak az életben maradáshoz. Emery Roberto Soldado személyében új gólzsákot kapott és első BL-idényében a legjobb 16-ig vezette a Turia-partiakat, ott az akkor még szintén más fényben tündöklő Schalke 04 állta útjukat.

A baszk szakember szabadidejében a padelnek hódol (Forrás: foottheball.com)

Emery a Valenciánál töltött ideje alatt sem engedett a védjegyévé vált hosszadalmas videós elemzésekből. Ha nem közösen, a csapattal videózott, akkor pendrive-on adta ki a játékosoknak a házi feladatot, akiknek otthon kellett tanulmányozniuk a következő ellenfél játékát. Az egyik ilyen alkalommal – amikor már régóta gyanakodott, hogy az egyik játékosa nem a kellő elkötelezettséggel készül a mérkőzésekre – egy üres adathordozót adott át a feltételezett renitensnek, majd a játékos a következő edzésen arról számolt be, hogy megnézte és megértette a látottakat. Emery megbüntette a játékost, aki attól kezdve minden klipet megnézett, amit a szakmai stáb készített a számára.

A 2011–12-es idényben a klub ismét harmadikként zárt Spanyolországban, a BL-ben csoportharmadik lett a Chelsea és a Bayer Leverkusen mögött, ez viszont esélyt adott az Európa-ligában való szereplésre. A Valencia az angol Stoke City, a holland PSV Eindhoven és AZ Alkmaar kiejtésével egészen az elődöntőig menetelt, ám ott szembejött az Atlético Madrid és 5-2-re nyerte a spanyol házielődöntőt. Apró mentség lehet, hogy az Atlético ezután megnyerte a sorozatot a Gera Zoltánnal felálló Fulham ellen.

Gyors hazatéréssel zárult az első külföldi próbatétel

Az akkor 40 éves Emery ezután új kihívást keresett és bár topligás középcsapatok is keresték, elfogadta a Szpartak Moszkva ajánlatát. Karrierje során először Oroszországban rúgták ki, alig öt hónap után, miután novemberben csapata 5-1-re elveszítette a Dinamo elleni városi derbit. A Szpartak addig is meglehetősen kiegyensúlyozatlanul szerepelt, így az a meccs inkább már csak szög volt a koporsóba. 2012 augusztusában egyébként meccselt a ma már a Ferencvárost irányító Sztanyiszlav Csercseszov ellen is, és akkor az orosz szakember örülhetett, miután a Terek Groznijjal 2-1-re legyőzte a moszkvai nagycsapatot.

Moszkvában nem találta meg a számításait, az orosz kaland nagyon gyorsan véget ért (Forrás: uefa.com)

A balul sikerült moszkvai kaland után szinte azonnal mentőövet dobott számára a Sevilla FC, amely két hónappal később kinevezte őt az addig szenvedő Míchel helyére. Az idényt még a kilencedik helyen zárta az andalúziai együttes, de sikerült kialakítani egy később nagyon sikeres csapat alapjait. A 2013–2014-es szezontól kezdve a Sevilla ismét tényező lett az európai futballban, bár ehhez a csillagok egészen valószerűtlen együttállása is szükségeltetett.

 Ha már így alakult, Emeryék éltek a kínálkozó lehetőséggel és miután könnyedén nyerték a csoportjukat, a tavaszi menetelés során a városi rivális Real Betist, az FC Portót, a baszk mester korábbi csapatát, a Valenciát is legyőzve egészen a fináléig jutottak. Ott egy másik luzitán sztárcsapat, az SL Benfica várt rájuk, és 0-0 után tizenegyesekkel az andalúzok hódították el a trófeát.

Emery először nyert európai kupasorozatot, és annyira ízlett neki a siker, hogy rögtön további két alkalommal, 2015-ben és 2016-ban is megnyerte a második számú európai klubvetélkedést, ilyet pedig egy csapat, illetve egy edző sem tudott korábban megtenni. Előbb az ukrán Dnipro Dnipropetrovszk, majd a már Jürgen Klopp által irányított, ám még a maihoz nem mérhető Liverpoolt múlták felül a finálékban, ezekhez pedig társult két ötödik és egy hetedik hely a bajnokságban.

Az együttes 2015-től az UEFA szabályváltoztatásának köszönhetően az Európa-liga győzteseként a Bajnokok Ligájában is indulhatott, de épp a BL-csoportban elért harmadik hely irányította az El-be a harmadik kupagyőzelem előtt.

A Sevilla mestereként háromszor csókolhatta meg az Európa-liga győztesének járó trófeát (Forrás: uefa.com)

Újra külföldön

2015 nyarán hiába hívta a West Ham United és az SSC Napoli is, elhárította az érdeklődőket, mondván a Sevillával van esélye serlegeket nyerni és csak egy évvel később, 2016-ban távozott. Persze az akkor már hét éve arab olajpénzekből épülő Paris Saint-Germainnek nehéz is lett volna ellenállni, hiszen mind szakmai, mind anyagi szempontból csábító projekt várta a baszk mestert. A cél a Bajnokok Ligája megnyerése volt, amire Emerynek a Sevillával nem volt esélye.

Az akkor már Zlatan Ibrahimovic nélkül, de Edinson Cavanival, Angel di Maríával, Lucas Mourával, Thiago Silvával felálló PSG szégyenszemre elveszítette a biztosnak tartott bajnoki címet a Leonardo Jardim által trenírozott AS Monacóval szemben, de a Bajnokok Ligájában is minden idők egyik legnagyobb összeomlását mutatta be. A csoportmásodikként továbbjutó gárda azt az FC Barcelonát kapta a legjobb 16 között, amelyben ott volt még Andrés Iniesta, Lionel Messi, Luís Suárez vagy éppen Neymar. A Párizsban rendezett odavágón Emery tökéletesen lemeccselte Luis Enriquét, csapata 4-0-ra verte a katalán sztárcsapatot, majd a visszavágón örökké emlékezetes összecsapáson 6-1-re kapott ki úgy, hogy a 88. perc után három gólt szerzett a Barca. A Remontada ma már egyenértékű a sportnyelvben a hőskölteményekbe illő visszatéréssel, és ennek bizony Emery és csapata volt az áldozata. A vészharangok kongtak, a baszk mester elképesztő nyomás és össztűz alá került, de az állását megtarthatta.

2017 nyarán elképesztő bevásárlásba kezdett a PSG, Neymart ekkor vásárolta meg világrekordot jelentő 222 millió euróért, de kölcsönjátékosként érkezett az a Kylian Mbappé is, akiről már akkor tudni lehetett, hogy nem csak a francia, de a világ futballjának egyik korszakos zsenije lesz. A PSG elképesztő magabiztossággal, 108 gólt szerezve uralma alá hajtotta a Ligue 1-t, de a BL-ben ismét a legjobb 16 jelentette a végállomást, ezúttal a későbbi győztes Real Madrid gázolt át kettős győzelemmel, 5-2-es összesítéssel a francia sztárcsapaton. Emeryt a nemzetközi kudarc után nem mentette meg a Francia Kupa és a ligakupa megnyerése sem, összességében hét trófeával, mégis bukott edző benyomását keltve távozott Franciaországból.

Minden gyötrelem az arcára van írva: Emery és a PSG házassága két év után véget ért (Forrás: theguardian.co.uk)

A legnagyobb kihívás

2018 tavaszán a baszk edző már nagyon intenzív angoltanulásba kezdett, miután tényleg ő váltotta a 22 év után leköszönő Arsene Wengert az Arsenalnál. Az akcentusa miatt már az első sajtótájékoztatója után kinevetett és támadott Emery feladata világos volt: visszavezetni a klubot Európa élvonalába.

A bajnokságot nem kezdte jól az Arsenal, kikapott a Chelsea-től és a Manchester Citytől is, majd december közepéig 14 mérkőzésen nem talált legyőzőre, sőt, ezek közül tíz alkalommal győztesen hagyta el a pályát. A csapat jól nézett ki, az eredmények jöttek, bár voltak belső ellentétek, többek közt azért, mert a német klasszist, Mesut Özilt alig foglalkoztatta az edző. A világbajnok középpályás nem volt megfelelő erőállapotban és nem is törekedett arra, hogy ezen javítson, így pedig fokozatosan elveszítette Emery bizalmát. Heti 350 000 fontos fizetése ellenére a szezon második felére gyakran csak a lelátón ült, így a sajtó ismét kikezdte a menedzser és a klub politikáját, ráadásul mindez az öltözőt is erősen megosztotta.

A tavasz folyamán sokáig egész jól tartotta magát az együttes, ám áprilisban egymás után három vereséget is elszenvedett (a Crystal Palace, a Wolverhampton Wanderers és a Leicester City ellen), ez pedig később a Bajnokok Ligája-indulásba került, amelyről egyetlen ponttal csúsztak le az Ágyúsok. Közben az Európa-ligában azért szépen meneteltek Pierre-Emerick Aubameyangék, a Stade Rennes, a Napoli és a Valencia kiejtésével egészen a bakui fináléig jutottak, de ott az Eden Hazard remeklése által repített Chelsea nagyon simán 3-0-ra legyőzte őket.

2019 nyarán kisebb átalakulás vette kezdetét, távozott a klubtól Aaron Ramsey, Laurent Koscielny, Alex Iwobi, valamint visszavonult a tapasztalt Petr Cech, de érkezett David Luiz, Nicolas Pepé és Kieran Tierney, valamint a fiatal, de nagyon tehetséges Gabriel Martinelli. A csapat ezúttal két bajnoki győzelemmel indított, de utána rémálomszerű visszaesés következett. Novemberben 13 bajnoki után mindössze a nyolcadik helyen állt az Arsenal, és az Európa-ligában is kikapott odahaza az Eintracht Frankfurttól, így a média és a szurkolók nyomására menesztették Emeryt. A helyét ideiglenesen Fredrik Ljungberg vette át, majd érkezett a most is regnáló Mikel Arteta, aki a koronavírus által is megtépázott idény végén legalább egy FA-kupát nyert a csapattal.

Hiába kért türelmet Londonban, az másfél év után elfogyott (Forrás: bbc.co.uk)

Az újabb hazatérés

2020 nyarán a Villarreal nevezte ki edzőjének Emeryt, de ezen már a spanyol média is csodálkozott, hiszen minden korábbi sikere ellenére kockázatosnak ítélték meg az alkalmazását. Ugyan a Párizsban látott eredményes támadófutball a Sárga Tengeralattjárónál elmaradt, helyette jött a biztos védekezésre építő „Emeryball”, a bajnokságban nem sikerült kivezetni az együttest a középmezőnyből – a Villarreal a hetedik helyen zárt.

Ugyanakkor a nemzetközi porondon sikerült nagyot alakítani: úgy nyerte meg edzői pályafutása negyedik Európa-ligáját, hogy az odáig vezető úton elbánt a fantasztikusan építkező Red Bull Salzburggal, a Dinamo Zagrebbel és korábbi csapatával, az Arsenallal is, mielőtt a Manchester United elleni döntőt tizenegyesekkel megnyerte. Igen, Emery egy évvel a távozása után is képes volt kést döfni az Arsenal-szurkolók szívébe…

A Villarreal első nemzetközi trófeája jelentette az indulási jogot a Bajnokok Ligájában, ahol aztán a MU mögött, de az előzetesen talán esélyesebbnek tartott Atalantát megelőzve továbbjutott a csoportjából, méghozzá egy rendkívül kiélezett mérkőzésen: a csoportkör hatodik fordulójában Begamóban 3-2-re nyert. A legjobb 16 között sokan a búcsújukat várták, mert a nem éppen legszebb napjait élő Juventust kapták, de az 1-1-es hazai odavágót követően úgy nyertek 3-0-ra Torinóban, hogy arra már a nemzetközi sajtó is felfigyelt. A negyeddöntőben a Bayern München ellen is esélytelenebb volt a spanyol kiscsapat, mégis kiejtette a bajor óriást, a hazai 1-0-s győzelem után idegenben 1-1-et játszva nagy szívvel és legalább ekkora szerencsével. A végállomást nemrég a Liverpool elleni 5-2-es összesítésbeli vereség jelentette, de a visszavágón egy félidő alatt ledolgozták az Angliában összeszedett kétgólos hátrányt és főként kapusuk, Gerónimo Rulli hibái miatt maradtak le a döntőről.

A Villarreal a bajnokságban nem remekel, a záróforduló előtt csak a hetedik, ez pedig mindössze a Konferencia-ligában való szereplésre jogosít, hiába az európai remeklés. A csapatban olyan tapasztalt harcosok szerepelnek, mint Raúl Albiol vagy Dani Parejo, de olyan jelenlegi és főként jövőbeni klasszisok, mint Pau Torres és Gerard Moreno is, akiknek az eladásától kiváló pénzügyi lehetőségeket remélhet a klub.

Lehetséges, hogy Emery visszaforgatja az idő kerekét és egy évtizeddel azt követően, hogy a tartományi rivális Valenciánál remek csapatot épített, most megteszi ezt a Villarrealnál is? Az elmondottakból és az eredményekből látszik, hogy szakmája egyik legjobbja, de talán a kissé visszafogott és zárkózott személyisége, pragmatikus stílusa miatt csak Spanyolország határain belül tud érvényesülni. Mindenesetre 50 esztendősen még a legjobb korban van, talán remekül boldogulna egy spanyol nagycsapat kormányrúdjánál is, ugyanakkor a sajtója és a londoni, valamint párizsi munkássága miatt könnyen lehet, hogy a Villarrealnál magasabb polcon lévő együttesek már nem számolnak vele.

Kiemelt kép: violanation.com