Vajon mi, magyarok, melyik sportágat fogyasztjuk legbőszebben a médián keresztül?

Mekkora összeget tennénk rá, hogy a magyar sportfogyasztók nem a hazai és nemzetközi férfi labdarúgás eseményeit, híreit követik a legnagyobb arányban a sportágak közül? Első olvasás után valószínűleg elég kicsit, de ha elmélyedünk egy, a témáról készült kutatásban, csakhamar visszakozunk. Az adatok integrálásával foglalkozó GapTo 2022 januárjában 1000 főt kérdezett meg az Ipsos segítségével, míg az Eurosport 2500 fős mintán tesztelt ugyanazzal az online kérdőívvel. A cél az volt, hogy kiderüljön, mely sportágakat fogyasztják legnagyobb mértékben a magyarok különböző csoportjai. A végeredményt a medium.com-on tették közzé két cikkben, itt és itt.

A felmérésbe 13 egyéni és 13 csapatsportot vontak be, és az eredmények alapján egy sportfogyasztási értéket rendeltek az egyes sportágakhoz. A végeredményt elemezve fontos figyelembe venni, hogy az Eurosport közössége nem reprezentálja az országos fogyasztási mintát, hiszen a válaszadók 70 százaléka férfi volt, 60 százalékuk 45 év alatti, 62 százalékuk diplomás. Szintén fontos megjegyezni, hogy a kutatás az indirekt, vagyis a médián keresztüli fogyasztásra volt kíváncsi, vagyis arról ad számot, hogy a válaszadók milyen mértékben nézik az egyes sportágak eseményeit, olvassák, követik a róluk szóló híreket. A fogyasztói érték tehát mellőzi, hogy egy-egy sportágban mekkora a sportolók értéke, mennyi kereskedelmi bevétele, mekkora szponzorációs vonzereje van egy sportnak.

Forrás: medium.com

A sporthoz kötődők számára szinte szükségtelen jelezni, de a sportágak kedveltségét, követhetőségét nagyban befolyásolja a versenyrendszerük: Formula–1-ben, labdarúgásban, kézilabdában, vízilabdában minden hétvégén vagy minden második hétvégén rendeznek futamot, bajnoki fordulót. Úszásban, kajak-kenuban, teniszben vagy atlétikában egészen máshogy épül fel a versenynaptár, és a ritkábban rendezett tornákhoz, világversenyekhez igazodnak a közvetítések, a hírfolyam is.

Az országos eredmény azt mutatja, hogy a 26 sportágból egy vagy több sportot követ a megkérdezettek 37 százaléka, míg az Eurosport vizsgálati csoportjának 60 százaléka. Itt jön az első érdekesség: mindkét felmérés szerint az úszást követik legszívesebben a magyarok a médián keresztül. Az országos adat szerint 54 százalékkal ez a sport áll az élen (az Eurosport közönségénél 83 százalék), míg a labdarúgás és a Formula–1 49-49 százalékkal holtversenyben a második (Eurosportnál 77-76 százalék). Az országos adatokat nézve a női kézilabda, illetve a férfi vízilabda és kézilabda csaknem azonos népszerűségnek örvend (47, illetve 46-46 százalék), őket követi az atlétika, a kajak-kenu, a tenisz és a motorsport.

Az Eurosport kínálatához illeszkedik, hogy az ő közösségük az úszást és a kerékpárt követi leginkább (83-83 százalék), majd jön a tenisz (79) és az atlétika (77), a férfi labdarúgás (77) csak az ötödik a népszerűségi listán.

Az országos lista utolsó három helyén a biatlont (25 százalék), az amerikai futballt (25 százalék) és a női jégkorongot találjuk (24 százalék).

Kajak-kenuban előznek egyedül a nők

A kutatási eredményt betették egy társadalmi nagyító alá, az eredmény egyáltalán nem meglepő. Sokrétű történelmi, szociográfiai okai vannak, hogy Magyarországon a legtöbb népszerű sportágat jóval nagyobb arányban követik férfiak, mint nők.

Az országos mintát böngészve kiderül, hogy az 50 év feletti férfiak csoportja a többiekhez képest jóval aktívabban követi a médiában a női kézilabdát, a férfi vízi- és kézilabdát és az atlétikát. Ezzel szemben az F1-ért, a motorsportért és a kerékpárért az 50 év alatti férfiak lelkesednek inkább. A nők a 26 sportág egyikében sem előzik meg fogyasztóként a férfiakat. Ha a négy korcsoportot nézzük (50 év alatti és feletti férfiak, 50 év alatti és feletti nők), kajak-kenuban az 50 év feletti nők épphogy lehagyják az 50 év alatti férfiakat, míg kerékpárban az 50 év feletti férfiakat. A triatlon iránt az összes korcsoportból az 50 év feletti férfiak érdeklődnek a legkevésbé.

Forrás: medium.com

A GapTo öt sportágcsoportot különített el a sportfogyasztási mintázat alapján. A zöld csoportba azokat a sportokat sorolták, amelyekben a hazai eseményeknél jóval markánsabban követik a magyarok a válogatottat, klubokat, versenyzőket érintő nemzetközi híreket, versenyeket, meccseket. Ide tartozik a női és férfi kézilabda, a férfi vízilabda és az úszás, vagyis az idehaza leginkább követett sportágak. A kék csoport azokat a sportágakat tömöríti, amelyeknél a magyar érdekeltségű világversenyekre összpontosítunk: női vízilabda, kajak-kenu, atlétika. A piros csoportba tartoznak a külföldi csapatok, játékosok miatt követett sportágak (férfi és női kosárlabda, férfi jégkorong, tenisz, női foci).

A sárgával jelölt csoportban találjuk azokat a sportokat, melyeket itthon egy jól meghatározható, szűk közösség követ (gyorskorcsolya, triatlon, alpesi sí, síugrás, férfi és női röplabda, kerékpár), a fehér színű sportágakat pedig a magyarok szinte alig követnek, vagy esetükben nem is lehet kimutatni fogyasztási szokást. Érdekes, hogy mi, a sportok szerelmesei kapásból a feltörekvő sportok közé soroljuk itthon az amerikai futballt, pedig a fehér csoportba tartozik a biatlonnal, a snookerrel és a női hokival egyetemben. A karácsonyi bejgli mellett egyre gyorsuló ütemben fogyasztott darts például be sem került a 26 legkelendőbb sportág közé.

A foci mellett kitartunk

Érdekes tanulságot tartogat, hogy az egyes sportágaknak milyen arányban oszlik meg a követőtábora: mekkora számú elkötelezett, közepesen elkötelezett, és csekély mértékben elkötelezett médiafogyasztója van. A fogyasztói lojalitást a kutatás ez alapján mag-, gyűrű-, és peremfogyasztói csoportokra bontotta. Itt is kidomborodik amire korábban kitértünk: bizonyos sportágak egy-egy világversenyhez, eseményhez kötődően vonzanak rengeteg fogyasztót, a hétköznapokban kevés szurkolót ültetnek a képernyő vagy a monitor elé.

Az országos minta azt tükrözi, hogy a férfi labdarúgást követjük a legrendszeresebben, vagyis itt van a legtöbb magfogyasztó, jócskán előzi az úszást, a kajak-kenut vagy a kerékpárt. A peremfogyasztók aránya az úszóknál a legnagyobb, majd következik a kajak-kenu, végül a kerékpár és a női kosár nagyjából fej-fej mellett halad.