„Változás előtt a piac, jön a személyre szabott streaming”
Hogyan fest a second screen egy sportkocsmában? Milyen ciklikusságot lehet felfedezni a sportfogyasztásban a bárban? A Bayern és a Liverpool már csak az Y generációsok kedvence? Mik lesznek a jövő sportos tartalomszolgáltatási platformjai? Egy hagyományos sportpub kalandos életű üzemeltetőjét, Bóna Richárdot kérdeztük Pasarét szívében.
Hogyan lesz egy közgazdász-marketing diplomás, a Shellnél egy emberöltőt eltöltő, a startup világban is megforduló emberből sportkocsmatulaj? Bóna Richárd a megmondhatója, aki 2021 óta üzemelteti a PasSport vendéglátóhelyet a pasaréti Vasas-sportközponttal szemben egy társasház alsó szintjén. A Covid idején egy zugkocsmázós estén pattant ki az ötlet egy ismerőse fejéből, amelyből néhány hónapon belül valóság lett. A Peaky Blinders-stílusban berendezett sportpub oázisnak számít a környéken, ahol közel s távol egyetlen hasonló kaliberű kocsma sem működik.
„A 2021-es Eb idején próbáltunk beletanulni a vendéglátásba, addig azt sem tudtuk, merre van előre. Nagyon megszerettem. Később egy belvárosi kocsmát is nyitottunk, de a költségek elszállása miatt nagy elhasalás lett belőle” – mondja Richárd, érzékeltetve, hogy a vendéglátásban forgandó a szerencse.
A PasSport tavaly nyárig, amíg a társasházzal kötött megállapodás alapján teraszt is működtethetett, és tágasabb belső térben fogadhatott vendégeket, igen kedvező forgalommal, a teljesítőképessége határán mozogva működött. Egy hirtelen jogi változás miatt belső átalakításra volt szükség, ami más mozgásteret enged a kocsmának.
Richárd ötödik éve üzemelteti a PasSportot, figyeli a sportszerető vendégek érdeklődésének hullámzását. „Jól látszik a ciklikusság abban, ahogyan a sportot, főleg a futballt fogyasztják nálunk. A 2021-es Eb miatt, ahol a magyar csapat is ott volt, mindenki meg volt vadulva, egy NB I-es rangadó idején is teltház volt.
Jól látszott az érdeklődés felfutása jóval a torna előtt, és a kiemelt érdeklődés hónapokig fennmaradt a torna után is. Aztán a görbe elindult lefelé, és ellaposodott. A katari világbajnokság előtt, alatt és után ugyanez megismétlődött.
Most újra azt látom, hogy a lefelé tartó hullámon vagyunk, alig jönnek meccseket nézni az emberek, és más kocsmákból is ezt hallom. A hétvégi ManCity–Arsenalt ketten nézték nálunk. A Fradi EL-menetelése sem érdekelte az embereket, ahogy most a Bajnokok Ligája is csekélyebb vonzerőt jelentett” – sorolja.

Biztos benne, hogy az idei világbajnokság előtt és után is jön az ismert trend. A nagy tornák érdeklődést felhajtó hatása mellett a magyar válogatott jó szereplése is mindig képes elindítani egy hosszan tartó meccsnézős hullámot. Érdekes tapasztalata, hogy a labdarúgó válogatott jó eredményei heteken, hónapokon át más sportágak, akár a vízilabda vagy épp a kosárlabda nézettségét is repítik a sportkocsmában.
„Ilyenkor egy időre mindenki sportrajongóvá válik.”
A pasaréti second screen
Évek óta globális trend, hogy a fogyasztókat már nem képes 90-120 percre a képernyőhöz szegezni egy mérkőzés. A játékmegszakításoknál, a szünetben – sokszor meccs közben – a telefonjukon keresik a mérkőzéshez kapcsolódó statisztikai adatokat, szörföznek a „virtuális stadionban”, például az X-en, és böngészik a meccshez kapcsolódó közösségimédia-posztok kommentmezőjét. Ezt hívják second screen effektusnak.
A PasSport tulaja azt látja, hogy a másodlagos képernyőzés az ő kocsmájában nem a közösségi oldalak pörgetését, az influenszerek követését jelenti, hanem a játékosértékelések, illetve a sportfogadási oldalak böngészését. És persze a párhuzamos meccsnézést.
„Miközben a tévében megy egy mérkőzés, a srácok sokszor kitesznek egy telefont az asztalra, és egy másik meccset is követnek rajta.”
Az, hogy a közönséget milyen mértékben, milyen hosszan köti le egy sportközvetítés – nem meglepő –, a kocsmában is generációs kérdés.
„Az 50 év felettiek sokkal fókuszáltabbak, ők valóban egymással kapcsolódni és kikapcsolódni jönnek, ülnek, és aktívan követik a meccset. A fiatal felnőttek sokkal többet tereferéznek, és többet görgetik a telefont mérkőzés közben.
Kivéve az igazán fanatikus fiatal drukkereket, akik rátapadnak a tévéképernyőre. Az ő köreikben a Barca és a Real Madrid a legnépszerűbb, büszkék rá, hogy ezekhez a brandekhez hűek. Meg persze imádják Szoboszlai Dominikot is. A Liverpool vagy épp a Bayern München ma már a 40 felettiek és a gyerekeik körében népszerű.”

Nudge a kocsmában
A sportkocsmatulajok számára az egyik égető kérdés, hogy a változó fogyasztói magatartáshoz milyen rugalmassággal, mennyire nyitottan tudnak alkalmazkodni. Ehhez nem árt ismerni a fogyasztói viselkedést. Nem hiába a marketinges diploma, Bóna Richárd az elmúlt időszakban valódi szerelmese lett a viselkedéselemzésnek, benne a viselkedéselemző közgazdaságtanról szóló könyveknek.
„Faltam a témába vágó köteteket, sokat tanultam belőlük, és tudtam meríteni belőlük a weblap fejlesztéséhez is. Ám az árnyoldalt is bemutatják. Sokat olvastam például a nudge-ról, vagyis a megbökésről, noszogatásról, amelyet a politikai kommunikációban is aktívan használnak. A lényege, hogy hogyan lehet finom befolyásolással kihasználni az emberi gondolkodási torzításokat, s ezzel bizonyos döntés felé terelni az embereket. Én semmiképp nem szeretnék visszaélni azokkal a fogásokkal, amikről olvastam, mert egy részük etikátlan. Pusztán arra készülök, hogy az offline, online fogyasztói magatartás változását kövessem online fejlesztéssel, egyébbel.”
Kötelező rossz helyett személyre szabott élmény
Richárd végcélja a sportszerető közösség építése, s ehhez egy adaptív, AI-vezérelt honlapot fejleszt. Évtizedekkel ezelőtt foglalkozott már programozással, most felfrissíti a tudását, újra napi több órát programozik. Biztos benne, hogy ha képes lesz egy olyan felhasználói élményt kínálni a PasSport weboldalán, ami hasonlatos egy közösségi oldalhoz, akkor nyert ügye van.
„Régen egy kocsma honlapja a kötelező rossz volt. Én viszont abban hiszek, hogy egy honlap önálló applikációs entitássá kell, hogy fejlődjön, ahová szívesen érkezik mindenki, aki kötődik a sporthoz, a sportkocsmához. Ne csak a praktikus információk jelenjenek meg rajta, hanem szórakozni, játszani, zenét hallgatni is jöhessenek az emberek. Ennek mentén teljesen megújítottam a weboldalunkat, már most is vannak olyan funkciók benne, amik túlmutatnak egy sportkocsmás honlapon. Egy egyszerű programozással például a moziműsor analógiájára ki lehet választani a weboldalon, hogy ki, mikor, milyen meccset szeretne nézni a PasSportban. Itt javasolni is lehet, hogy milyen mérkőzést lenne érdemes vetítenünk a kocsmában. Ha megvan a meccs időpontja, mehet az asztalfoglalás, szintén a honlapon keresztül. Programoztam egy vb-tippjátékot is, az is elérhető már az oldalon, illetve, ha bárkinek kedve tartja, a weboldalon elindíthatja a PasSport aktuálisan népszerű zenei listáját is, mint a Spotify-on.”

A korábban az asztalokra ragasztott QR-kódokat is az online térbe akarja terelni Richárd, a weboldalon keresztül lehet majd hozzáférni a kuponokhoz, ital- és egyéb akciókhoz, játékokhoz. A végcél a személyre szabott kínálat megteremtése offline és online.
„A feltanított AI segítségével, a közösségi oldalak mintájára azt szeretném elérni, hogy ha valaki ellátogat az oldalunkra, személyre szabva az a régió jöjjön szembe vele, amelyet ő a legtöbbször böngészett már az oldalunkon – természetesen a GDPR-előírásokat betartva. Hiszen minden egyes fogyasztó más entitás, eltérő szokásokkal érkezik hozzánk.
A szokásaira szabva kínálunk majd neki tartalmat. Csakúgy, mint amikor bejön a törzsvendég, és én már készítem is a fröccsét szó nélkül olyan változatban, ahogy kérni szokta.
Azért néhány hónapba még beletelik, amíg mindennel végzek.”
A PasSport üzemeltetője a sportfogyasztói magatartás említett változása miatt a jövő sportos tartalomszolgáltatásában is új korszakot vár, s ez természetesen hatással lesz a sportkocsmákra is.
„Változás előtt áll a piac. A sportos tartalmat eddig irányított, rögzített kínálat alapján fogyasztották az emberek. Nagy valószínűséggel hamarosan megjelennek majd olyan tévés vagy streaming platformok, amelyek a fogyasztó személyre szabott preferenciái szerint adnak majd tartalmat.”
Ahogyan a tartalomfogyasztás változik, a PasSport is próbál újítani. Már korábban is tervben volt sportos influenszerek meghívása a pubba, nincs kizárva, hogy a jövőben elindulnak ebbe az irányba. Ugyanígy a szurkolói klubokkal is elindult már a kapcsolatépítés, és ha sikerül a belső tér bővítése, akkor újra felveszik a fonalat.
MOL, Shell, PasSport
Bóna Richárdnak már a nagyapja és a szülei is az olajiparban dolgoztak, a közgazdász-marketing diploma megszerzése után ő is a MOL-ban kezdett, a kereskedelmi részlegen, nagyker partnerek felkutatása volt a cél. Később megfordult az IT-szektorban, majd eltöltött 16 évet a Shellnél – együtt dolgozott vezetői pozícióban Varga István volt gazdasági miniszterrel, és Kapitány István leendő gazdasági miniszterrel is. Beszerzéssel, disztribúcióval foglalkozott. 2016-ban jött el az olajcégtől, és megálmodott egy dizájner mosószert, részt vett a Souldrops brand kifejlesztésében, amivel több díjat is besöpört a startup világban a társaival. Később gazdasági tanácsadó volt, 2021 óta a PasSport sportkocsma üzemeltetője.
Képek: passportpub.hu