Van pénz? Nincs pénz? Tizenöt éve hullámzik az osztályok között a VfR Aalen

A XXI. században a labdarúgóklubok mindennapjait meghatározzák a szponzorációs lehetőségek, így van ez a legmagasabb szinteken is és nincs másként az alacsonyabb osztályokban sem. Ha egy egyesület meg tud kötni egy-két jövedelmező üzletet, akkor nagyon könnyen álmodhat nagyobbat, hiszen olyan tőkéhez jut hozzá, amely versenyelőnyt jelenthet a számára. Épp ez történt a kétezres évek második felében a Verein für Rasenspiele 1921 Aalen, vagyis a VfR Aalen együttesével, amely a 2008 nyarának végén sorozatban a tizedik szezonját kezdte meg a harmadosztályban. Az évad előtt beállt a klub mögé két tőkeerős szponzor is, és az Imtech Deutschland, illetve a Scholz AG támogatása révén a baden-württembergi klub költségvetése lett a legnagyobb a 3. Ligában. Ez természetesen nagy lehetőséget jelentett, ám egyben nagy terhet is rótt a vezetőségre és magára a csapatra, amely alatt úgy roppantak össze, hogy azt senki sem akarta elhinni. A feljutásról szőtt álmok valódi rémálommá váltak, és végül a bennmaradást sem sikerült kiharcolni. Két hatodik és egy negyedik helyezés után a korábbinál jelentősebb büdzsével a hátuk mögött nem hogy előreléptek, hanem – mindenki ámulatára – elbuktak.

A kiesés sok mindent megváltoztatott a klubnál. A keretben egyedül Mario Hohn szerződése élt tovább a negyedosztályban is, a többiekkel korábban olyan kontraktust kötöttek, amely felmondható volt a profi ligából való kiesés után. A májusban kinevezett vezetőedző, Rainer Scharinger maradt a helyén, s bár elvárás volt vele szemben a visszajutás elérése, szabad kezet kapott a játékosállomány összeállításában. A korábban a Hoffenheimnél asszisztensedzőként, illetve a második csapat vezetőedzőjeként dolgozó szakember – nem meglepő módon – számára ismerős arcokkal erősítette meg a keretet. A teljesítmény önmagáért is beszélt, ugyanis mindössze 19 kapott góllal, utcahosszal nyerték meg a Regionalliga déli csoportját, ezzel teljesítve az első feladatot.

A szponzori pénzek elvesztése miatt ez a feljutás nem hozta magával egyből a nagy ambíciókat, hogy újból nagyban merjenek gondolkodni a klubnál, így a biztos bennmaradás volt az újabb cél. Ám ez Scharinger számára már túl nagy falat volt és a helyét egy bizonyos Ralph Hasenhüttl vette át. Az osztrák ekkor még közel sem volt nagy név a szakmában, egy reményteljes fiatal szakember volt csak, akinek egyszer már sikerült elérnie egy feljutást a negyedik vonalból és kiharcolni egy bennmaradást. Aalenben is az utóbbit remélték tőle, ám végül sokkal többet kaptak. A 2011 januári kinevezése után, ha nehezen is, de a vonal fölé irányította a baden-württembergi gárdát, és így Roland Vogt vezérigazgató a kapcsolatai által ismét tehetős szponzorokat tudott hozni a klubhoz.

Azzal, hogy ismét pénz állt a házhoz és adott volt egy megfelelő edző is, hirtelen ismét nagyot álmodhattak Aalenben.

Forrás: schwäbische.de

Ugyan nem kezdte kifejezetten jól a 2011-2012-es szezont a Hasenhüttl vezette csapat, de szép fokozatosan beigazolódott Markus Schupp sportigazgató kiválasztási módszere, ugyanis a szezon végén a Schwarz-Weiß ezüstérmesként kivívta a feljutást a 2. Bundesligába. A másodosztályra való felkészülés során az osztrák szakember betegsége okozott kisebb fejtörést, majd a szezont káprázatosan kezdő Kevin Kampl távozása rondított bele a tervekbe, a középpályást a Red Bull Salzburg szerződtette – mindössze három aaleni meccs és két gól után. (Ő azóta megfordult a Borussia Dortmundnál, a Bayer Leverkusennél, jelenleg az RB Leipzig profija.) Azonban mindezek ellenére az együttes egészen a kilencedik helyig tornázta fel magát a 2012-2013-as szezon végére, amivel megmutatták, hogy képesek nagy tettek végrehajtására. Csakhogy jól tudjuk, a csúcsról lehet a legnagyobbat esni és Aalenben ezt első kézből tapasztalhatták meg. Ugyanis 2013 nyarán a klub főszponzora, az Imtech váratlanul kiszállt, majd a felügyelőbizottsági elnöke, Johannes Moser – aki egyben a cég egyik igazgatója is volt ekkortájt – lemondott posztjáról. A következő szezonra szóló licenc is veszélybe került az így igencsak bizonytalanná vált pénzügyi helyzet miatt, a DFL 6,155 millió eurós garanciát követelt a klubtól, amelyet a sikertelen szponzorkeresés után a VfR elnöke, Berndt-Ulrich Scholz a saját pénzéből finanszírozott.

Természetesen ez a pénztelenség azonnal éreztette hatását a klub működésében, az új, 2013-2014-es szezonra szigorú megszorító intézkedéseket vezettek be. Ott faragtak a költségeken, ahol csak lehetett, a játékosok bértömegét is csökkenteni kellett. Ezt látva Hasenhüttl kérte a szerződése felbontását, mert érezte, hogy az alapemberek elvesztése nagyon gyorsan elindíthatja a lejtőn a klubot. Végül az ügyes sportigazgatói munka nyomán a kölcsönbe érkező játékosokkal együtt egy szűk, ám egészen jó képességű keret maradt a klubnál, amellyel Stefan Ruthenbeck annak ellenére tudott középmezőnybeli helyezést elérni a második ligában (11.), hogy korábban sosem dolgozott még professzionális szinten edzőként.

Csakhogy ez nem volt más, mint a végzet elodázása, ugyanis az új szezonra kiárusították a keretet a szükséges bevételek előteremtése érdekében, és a következő, a 2014-2015-ös szezonban ez már az eredményekben is megmutatkozott. Miközben a pályán sem alakultak jól a dolgok, az Aalen a hatodik fordulótól kezdve nem voltak bennmaradó helyen, a tavaszi szezonban még két pontot le is vontak a csapattól, mivel a klub nem teljesítette a licenc-szabályzatban foglaltakat. A döntést ugyan megtámadta a klub, ám a fellebbezést előbb a DFL igazgatótanácsa, majd a választott bíróság is elutasította. Így a szezon végén kiestek, ám ez még közel sem jelentette a gödör alját.

Mindeközben a klub tartalékcsapata remekelt egy új, fiatal generációnak köszönhetően, ők könnyedén vették a hatodosztály jelentette akadályt, majd az ötödik ligában is bennmaradtak, ám ezután ezt a csapatot a hiányzó pénzügyi forrásokra hivatkozva feloszlatták.

Forrás: DFB

2015 nyarán az első csapat harmadosztályú szereplésre (3. Liga) készülő keretének többsége távozott, mert a klub még a szerződésben a kiesés esetére meghatározott csökkentett bért sem tudta volna kifizetni a labdarúgóknak. Végül Peter Vollmannt nevezték ki edzőnek, aki a negyedik vonalból tudott magával hozni olyan, némi rutint már szerzett játékosokat, akik annak fejében, hogy a harmadik vonalban futballozhatnak, elfogadták az ebben az osztályban megszokottnál alacsonyabb fizetéseket. A széthullóban lévő Schwarz-Weiß egy ideig el tudott még evickélni a legalsó profi osztály tabellájának hátsó fertályán, mígnem 2017 februárjában a klub fizetésképtelenséget jelentett. A háttérben az állt, hogy a 2008 és 2012 közötti gazdasági évek könyvelésének ellenőrzése során hiányokat találtak és ezek pótlását már nem tudta előteremteni a VfR. Ez kilencpontos büntetést jelentett számukra, ráadásul éppen akkor, amikor a klub utánpótlásának egyik legtehetségesebb korosztálya már felkerült a felnőttek közé, és akár ötödikek is lehettek volna. Végül a nyáron ez a keret is szétszéledt, és a következő, a 2018-19-es idény végén ismét egy szinttel lejjebb csúsztak.

A negyedosztályba csúszva eleinte még próbálkoztak a professzionális státusz fenntartásával a hetvenezres kisváros klubjánál, ám ahogy berobbant a koronavírus-járvány, ez esélytelenné vált. Az új vezetőség minden követ megmozgatott, ám a pocsék pénzügyi helyzeten nem tudtak úrrá lenni. 2022 októberében a baden-württembergiek ismét fizetésképtelenséget jelentettek a helyi bíróságon, ami ismét kilencpontos büntetést eredményezett, és már nem is volt kérdés, hogy csak félprofi státuszban folytathatják majd a következő, a 2023-2024-es szezontól. Az még kérdés volt 2023 tavaszán, hogy hol játszanak a következő idényben, végül a 15. helyezéssel bent maradtak a Regionalliga Südwestben.

A futballisták azonban folyamatosan szivárogtak el a bizonytalan helyzetben lévő klubtól, és a tavaly nyári mozgások után még inkább meggyengült keret már a negyedosztályt sem „bírta el”, újra kiestek. Azaz hiába rendeztek még egy évtizede a 14 500 fős OSTALB Arenában másodosztályú meccseket és volt a VfR Aalen a 2. Bundesliga egyik stabil középcsapata, 2024 nyarán már az Oberliga Baden-Württembergre, azaz az ötödosztályú szereplésre készülnek majd a fekete-fehérek.

Kiemelt kép: Schwäbische Post