Vb-váró: Iráni bojkottveszély a „FIFA-békedíjas” háború árnyékában

Arra korábban sosem volt még példa, hogy egy résztvevő ország hadban álljon a házigazdával, igaz a konfliktus a világbajnokság rajtjáig akár nyugvópontra is juthat. Április 8-a óta egy kéthetes tűzszünet van érvényben, de a Hormuzi-szoros blokádja miatt a helyzet továbbra is pattanásig feszült.

Teheránhoz közel álló források szerint az iráni rezsim megfontolás tárgyává tett egy olyan megállapodást, amely szerint a kereskedelmi hajók szabadon közlekedhetnek a Hormuzi-szoros ománi oldalán. Amennyiben az iszlamista hatalom ezt ténylegesen elfogadná, az hatalmas könnyebbséget jelentene a világkereskedelem számára.

A béketárgyalásoknak helyszínt adó Pakisztán jelentős áttörésre számít a megbeszéléseken, és Donald Trump amerikai elnök is messzemenően optimista, de mindkét oldalon vannak olyan hangok, amelyek ellenzik a megállapodást. Iszlámábád a regionális partnerekkel, így Egyiptommal, Törökországgal, és Szaúd-Arábiával is együttműködik a tárgyalások elősegítése érdekében. A Bloomberg két nappal ezelőtt arról írt, hogy a tűzszüneti megállapodás kéthetes meghosszabbításában gondolkodnak Washingtonban és Teheránban, amely további időt adna a feleknek a vitás kérdések kielégítő rendezésére. Ez mindenképpen jó jel, ugyanakkor a lap arról is beszámolt, hogy a tengerszoros újranyitása mellett a rezsim nukleáris programja is napirenden van, ami nehezíti a konfliktus rendezését.

Az 1973-as nagy olajválság megismétlődését alighanem mindkét fél szeretné elkerülni, ugyanis további eszkaláció esetén annak globális következményei összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lennének, mint fél évszázaddal ezelőtt. Trumpnak elemi érdeke a mielőbbi megállapodás, hiszen a népszerűségi indexe (mindkét ciklusát tekintve) mélyponton van – 36 százalék, miközben az elutasítottsága 56 százalék – és november 3-án félidős választásokat rendeznek, ahol a képviselőházat és a szenátust is simán elveszítheti.

Gianni Infantino FIFA-elnök szerint az iráni válogatottnak mindenképp részt kell vennie a világbajnokságon. „Azt akarjuk, hogy Irán játsszon, Irán játszani fog a vb-n. Nincs B, C, vagy D terv, csak A terv van” – nyilatkozta a FIFA-vezér.

A vb-sorsoláskor is feszült volt a helyzet, de még nem volt háború (Forrás: sportingnews.com)

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség első embere azt mondta, a FIFA biztosítani akarja, hogy Irán a lehető legjobb körülmények között vehessen részt a tornán. Ugyanakkor hozzátette, hogy a szövetség is „a valóságban él”, és a közel-keleti helyzet jelenleg „nagyon bonyolult”. „Irán a saját népét képviseli, azokat, akik Iránban élnek, valamint azokat, akik külföldön” – fogalmazott Infantino.

A FIFA elnöke kedden a CNBC televízió által rendezett Invest in America elnevezésű fórum vendége volt. Az eseményen Infantino ismételten hangsúlyozta, hogy Irán biztosan részt vesz a világbajnokságon, az Egyesült Államokkal vívott háború ellenére. „Az iráni csapat minden bizonnyal eljön. A saját népüket képviselik. A játékosok játszani szeretnének” – jelentette ki.

Az iráni válogatott a tavaly decemberi sorsoláson a G csoportba került, és az eredeti program szerint kétszer Los Angelesben lépne pályára: június 15-én Új-Zélanddal, míg június 21-én Belgiummal játszana Kalifornia állam fővárosában. A harmadik csoportmeccsére június 26-án Seattle-ben kerülne sor Egyiptom ellen. A csapat főhadiszállása szintén az Egyesült Államokban, az arizonai Tucsonban lenne.

Az USA, Izrael és Irán közötti harcok kitörését követően Teheránban a bojkott is felmerült, illetve azt kérték a FIFA-tól, hogy a mérkőzéseiket helyezzék át Mexikóba. A nemzetközi szövetség azonban elutasította a követelést. „Reméljük, hogy addigra a helyzet nyugodttá válik” – mondta erről Infantino.

Az IRNA iráni állami hírügynökség szerint Mehdi Taj, az ország futballszövetségének elnöke március közepén közölte, hogy az Egyesült Államokban nem hajlandók pályára lépni, azt azonban nem mondta, hogy egyáltalán nem kívánnak a vb-n szerepelni. „Az biztos, hogy az amerikai támadás után nem várható el tőlünk, hogy reménnyel tekintsünk a világbajnokság elé” – fogalmazott a háború kitörése után az iráni focielnök. Egy későbbi nyilatkozatban Ahmad Donyamali sportminiszter egyenesen kizárta, hogy az iráni csapat ott legyen a nyári tornán.

A két válogatott 1998-as összecsapása a vb-történelem egyik nagy pillanata volt (Fotó: Getty Images)

Infantino szerint Donald Trump biztosította a FIFA-t, hogy az iráni válogatott részt vehet a világbajnokságon. „A megbeszélések során Trump elnök ismételten hangsúlyozta, hogy az iráni csapatot természetesen meghívják az Egyesült Államokban sorra kerülő tornára” – mondta a FIFA elnöke. „Mindannyiunknak szükségünk van egy olyan eseményre, mint a világbajnokság, amely jobban összehozza az embereket, mint valaha” – tette hozzá Infantino.

Az iráni részvétel megítélésében jelentős törésvonal húzódik a rezsim irányítói és a lakosság között. A sportminisztérium és a radikális iszlám vezetés a bojkott felé hajlik, a részvételt politikai és biztonsági okokból is elfogadhatatlannak tartják az amerikai és izraeli légicsapások után. Az iráni szurkolóknak egyébként már a háború kitörése előtt megtiltották a belépést az Egyesült Államokba.

Taj hangsúlyozta, hogy a válogatott játszani akar, de a végső döntés a kormány kezében van. Akár a játékosok, a szurkolók is alapvetően ott szeretnének lenni a tornán, hiszen a futball rendkívül népszerű a közel-keleti országban, és a részvétel a sportág legnagyobb színpadán lehetőséget adna a nemzeti identitásuk kifejezésére. 

Tartós tűzszünetre ugyan van esély, hiszen ez mindkét fél érdeke; tartós békére azonban aligha, hiszen az Egyesült Államok mindenkori célja, hogy dominálja és kontroll alatt tartsa a világ olajiparát – és hogy Iránnak soha ne legyen atomfegyvere. Az iráni fundamentalisták az Egyesült Államoknál csak Izraelt gyűlölik jobban, az amerikai (és izraeli) zászlók égetése békeidőben is mindennapos jelenség Teherán utcáin.

Különös fénytörést ad mindennek, hogy Infantino éppen a vb-sorsolás napján (2025. december 5.) tüntette ki Trumpot az újonnan alapított FIFA-békedíjjal, amit az amerikai elnök vehetett át elsőként. Nem egész egy hónappal azelőtt, hogy az Egyesült Államok január 3-án végrehajtotta az Operation Absolute Resolve (Abszolút Eltökéltség Hadművelet) nevet viselő katonai beavatkozást Venezuela ellen, amely során az amerikai különleges erők (Delta Force) és a CIA elfogta és elrabolta Nicolás Maduro elnököt és feleségét.

Irán világbajnoki részvétele egyelőre tehát bizonytalan, de csakis rajtuk múlik: a kérdés csak az, hogy mit látnak a nemzeti büszkeségük globális hirdetésére alkalmasabb eszköznek, a bojkottot, vagy a világ legnézettebb sporteseményén való szereplést?

Valószínűleg még az iráni játékosok sem tudják, hogy hol lesznek júniusban (Forrás: VCG)

A döntés túlmutat a futballon: miközben a FIFA békedíjat oszt és a világbajnokságot az egyenlőség és a béke szimbólumaként próbálja pozícionálni, Iránnak a háború árnyékában kell döntenie a részvételről. A bojkott és szereplés közötti választás nem sport-, hanem hatalmi és identitáspolitikai kérdés.

Amennyiben Irán valóban visszalép a világbajnokságtól, a FIFA szabályzata értelmében a szervezet kizárólagos jogköre dönteni a helyettesítésről. Mivel nincs rögzített automatizmus, jelenleg több forgatókönyv is az asztalon van. A legvalószínűbb azonban az, hogy vagy az ázsiai zóna (AFC) legelőkelőbb helyen rangsorolt, de ki nem jutó csapatát (Egyesült Arab Emírségek), esetleg a világranglistán legmagasabban jegyzett (de a tornára nem kvalifikált) Olaszországot hívják meg.

A sportág történetének első 48 csapatos világbajnoksága június 11-én kezdődik, Vb-váró cikksorozatunkkal addig is kéthetente jelentkezünk.

Borítókép: Büntető-montázs