A futballozó fiatalság mint a tőke újabb áldozata – tárcajegyzet

Van-e köze a beatmozgalomnak az U21 Európa-bajnoksághoz, a Szovjetunió felbomlásának a futball multik általi bekebelezéséhez, a punknak a gyirmóti Izland-Dániához? Bizony, nem is kevés… A szokásos nagyító helyett ma egy csillagászati távcsőbe tekintve vizsgáljuk meg korunk, sportvilágunk háttérben meghúzódó összefüggéseit.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

Az új Messinek kikiáltott Luka Romero, az RCD Mallorca futballistája a La Liga külön engedélyével 2020. június 24-én, 15 évesen és 219 naposan debütált a spanyol élvonalban a Real Madrid ellen. A Borussia Dortmund ifjú reménysége, Youssoufa Moukoko a szigorúbb német szabályokat betartva egy nappal 16. születésnapja után, 2020. november 21-én mutatkozott be a Bundesligában, természetesen mindketten új rekordot állítottak fel. Ha alaposan átnézzük a jelenleg zajló U21 Európa-bajnokságon szereplő válogatottak kereteit, láthatjuk, hogy a csapatokban szereplő focisták közül 31-en már pályára léptek hazájuk felnőtt válogatottjában, és száznál is többen vannak, akik klubszinten akár évek óta a felnőttek között, élvonalbeli csapatokban szerepelnek. Kijelenthetjük tehát, hogy elmúltak azok az idők, amikor egy ilyen, kétévente megrendezésre kerülő torna jelentette a kiugrási, bizonyítási lehetőséget a még ismeretlen, nyeretlen ifjú tehetségek számára – ezt a valóban kiemelkedő képességű labdarúgópalánták mára más utakon, csatornákon gyorsabban elérik.

 

Mi az, hogy fiatal?

Mindez elgondolkodtathat minket a fiatalság mibenlétének első pillantásra egyszerűnek tűnő kérdésein: lehet játszani a felnőttek között akár (nem egészen) 16 évesen, Magyarországon tipikusan 18 évesen érettségizünk – tankötelezettség azonban már csak 16 éves korig van –, a futballban jellemzően 21-nél húzzák meg a képzeletbeli határvonalat fiatal és felnőtt között, míg a világ ifjúságának színe-virágát megmozgató olimpiák labdarúgótornáira a 23 év alattiak nevezését várják. Érdemes figyelni a szóhasználatra, az olimpiákon 23 feletti futballisták csak korlátozott számban, túlkorosként szerepeltethetők.

Ebből is látható, valójában mennyire önkényes határvonalak ezek, ráadásul néhány évtized alatt az idők aktuális szavai, trendjei mentén ide-oda eltolódhatnak. Lamentálhatunk eközben az emberi személyiség fejlődésének egyéni eltéréseiről, korán, vagy épp későn érő típusokról és ezen tulajdonságok manifesztációiról a sportban, ugyanakkor ezektől függetlenül is leszögezhetjük, hogy az úgy nevezett fiatalság ebben az összefüggésrendszerben bizony egy fiktív társadalmi-kulturális koncepció.

 


(X) Hívd meg barátaidat és szerezz ingyenes fogadást, befizetési bónuszt, illetve bónuszpénzt összesen 75 000 Ft értékben!


 

Történelmi gyorstalpaló

Az 1960-as években indult beatmozgalom fő céljait tekintve elbukott, ám ezzel együtt is nagy horderejű társadalmi-kulturális változások létrehozója, elindítója volt. Megteremtette és elfogadtatta a fiatalság toposzát, elsősorban a tinédzserkort, a gyermekkor és a felnőttkor közé beékelődő átmeneti időszakot, amely aztán megágyazott a mára többé-kevésbé elfogadott „fiatal felnőtt” társadalmi státusznak is. Az emberi élet korábban mindössze két fő szakaszból álló egybites (gyerek/felnőtt – 0/1) változója helyett a valódi testi és lelki folyamatokhoz inkább igazodó, hasonuló társadalmi percepciót is a beatnek köszönhetjük.

Tegyük hozzá, a Liverpool városából indult The Beatles tagjai így vagy úgy, de mind közel álltak a labdarúgáshoz, a Goal.com oldalon például annak jártak utána, melyik klubhoz is húzott a gombafejek szíve? A mozgalom és az együttes ideológiai szempontból fő alakja, John Lennon ugyan nem volt sportpárti, édesapja viszont elkötelezett Liverpool-drukker hírében állt, akár csak George Harrison fia. Paul McCartney velük szemben világéletében az Evertonért szorított, míg a Londonban nevelkedett Ringo Starr gyerekkora óta az Arsenal híve.

 

Ringo Starr dekázik a Magical Mystery Tour film forgatásán 1967 szeptemberében (forrás: Reddit)


 

Visszatérve a lényegre, a mozgalom fő célja – a valódi emancipáció, a korlátlan hatalom kicsavarása az azt kizárólagosan birtokló idős(ödő) fehér férfiak kezéből – nem valósulhatott meg, mint jól látjuk, a mai napig sem. A bukás következményeit azóta is, sőt egyre inkább nyögjük, valószínűleg ez a hatalma megőrzéséért és végtelen kiterjesztéséért szó szerint mindenre és bármire képes, gátlástalan kaszt okozza a nem túl távoli jövőben a ma ismert emberi civilizáció pusztulását (amit már 50 évvel ezelőtt is világosan értett az, akinek volt szeme a látásra). A beatmozgalom ’70-es évekbeli tragikus bukását követő tehetetlen düh, végtelen szomorúság, illetve egyfajta ’csakazértis-dac’ kifejeződése volt a ’90-es évekre szintén kifulladt punkmozgalom, amelynek harcos képviselőit a fennálló hatalom már elődjénél könnyebben vásárolta meg kilóra, vagy hallgattatta el erőszakkal.

Vegyük észre, hogy igazán csak ezután, valamint a kétpólusú világrend megszűnése, a Szovjetúnió összeomlása után fordult az immár rivális nélkül maradt, egyeduralkodó nagytőke, a sport, és az azt űző fiatalság totális bekebelezése, az egész terület teljes elhódítása, leuralása felé.

 

A rendszer markában

Március 28-án, vasárnap délután Gyirmóton Izland Dániával mérkőzött meg az U21 Európa-bajnokság csoportkörének második fordulójában. A meccsen szembekerült egymással az általunk nemrég bemutatott Ísak Bergmann Jóhannesson, az izlandi keret legfiatalabb tagja, illetve Wahidullah „Wahid” Faghir, a dán futball nála is ifjabb reménysége, akinek szülei Afganisztánból, a tálib rémuralom elől menekültek Dániába. Az ifjú sztároknak szponzorált Instagram-profiljuk, PR-ügynökség által működtetett Facebook rajongói oldaluk van, fülesükbe a zenét a Spotify szolgáltatja. Virtuális karaktereiket bárki irányíthatja egy videojátékban, már ha az illetőnek elég sok pénze van ahhoz, hogy megvásároljon egy divatos játékkonzolt, majd azon futtassa a világ egyik legnagyobb szoftvercége által gyártott, FIFA-licenszelt programot. Ezek együttes ára most 125 ezer forintnál kezdődik Magyarországon – emlékeztetőül: a jelenleg elérhető legfrissebb, 2019-es, azaz a világjárvány előtti adatok szerint a havi magyar nettó mediánbér 177 ezer forint volt.

Ez a típusú közösségi jelenlét és viselkedés éppen a valódi fiatalság, a beat, pláne a punk szöges ellentéte, ahogy a Neurotic 1987-es, Brék című számában elhangzik: „neked a divat mondja meg, hogy ki vagy”. Észbontó paradoxonként tűnik fel számunkra a fennállónak ez a kritika nélküli elfogadása, a rendszerbe való puha belesimulás, a csendes konformizmus, amely pontosan szemben áll a fiatalság eszményével, ideájával. Holott, jegyezzük meg, a lázadásnak, a punknak még a labdarúgásban is van helye, amit ékesen bizonyít például az FC St. Pauli létezése és működése. Sajnálattal lehetünk kénytelenek megállapítani, hogy a közel negyvenéves Zlatan Ibrahimovicból több fiatalság árad, mint a magyarországi kontinenstornára érkezett tinikből együttvéve.


Kiemelt fotó: A punk és a futball találkozása: St. Pauli (forrás: Football Paradise)

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x