Verstappentől a Kick Sauberig – félidei F1-es erősorrend

Egyvalami biztosan nem változott a szezonnyitó Bahreini Nagydíj óta: Max Verstappen kezdte a legjobban az évet, és azóta is stabilan a mezőny élén áll. A holland ott folytatta, ahol a tavalyi domináns idénye végén abbahagyta. Az első öt futamból négyet megnyert – Melbourne-ben egy fékprobléma miatt ért véget idő előtt a versenye –, a további hat nagydíjból pedig három első helyet húzott be. A kissé leromló mutató oka az, hogy a Red Bull váratlanul visszaesett a többiekhez képest teljesítményben, pontosabban nem tudtak olyan hatékonyan fejleszteni, mint mondjuk a McLaren és a Ferrari, így bizonyos pályákon a britek és az olaszok meg tudták szorongatni az energiaitalosokat.

Ha már a Red Bullt megszorongató kihívóknál járunk: Verstappen mellett egyértelműen Lando Norris áll jelenleg az erősorrend élén. A brit a Miamiba hozott McLaren-fejlesztéseknek köszönhetően vált a dobogós helyezésekért és a futamgyőzelmekért dúló küzdelmek rendszeres szereplőjévé. Miamiban megszerezte F1-es karrierje régóta várt első futamgyőzelmét, azóta pedig három második hellyel gazdagodott, bár egy kis szerencsével akár négy győzelemnél is járhatna mostanra. A kettejük rivalizálása az Osztrák Nagydíjon érte el először a forráspontot, az összeakadó versenyzők (egyben jó barátok) viszont azóta ki is békültek egymással a sorsdöntő összeérésük után.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy ez volt az utolsó alkalom idén, amikor elmérgesedett a kettejük közötti viszony.

A két remeklő, a mezőnyből kimagasló pilóta csapattársainak nincsen könnyű dolga. Mindketten elmaradnak kollégájuktól, bár a második F1-es szezonját teljesítő mclarenes Oscar Piastrinak emiatt kevésbé van szégyenkeznivalója. Ráadásul össze sem hasonlítható az ő idénye a másik számú Red Bull-versenyzővel, Sergio Pérezével. Piastri két második helynél tart idén, ezek közül az egyiket Monacóban szerezte, amiről köztudott, hogy nem az előzések pályája, így noha az ausztrálnak lehet meglett volna a tempója akár a győzelemért is harcolni, a szűk utak meggátolták ebben. Silverstone-ban is közel volt a fiatal versenyző karrierje első F1-es diadalához, akkor viszont a csapata félrement stratégiai döntése hátráltatta őt.

Ehhez képest Pérez szokás szerint közel sem tud férkőzni Verstappenhez, amivel alapjáraton nem lenne különösebb probléma, végtére is erre a célra szerződtették őt a bikások. A mexikói gondja az, hogy jól sikerült szezonkezdete után az elmúlt évek sormintáját követve ismét mélyrepülésbe kezdett az első néhány versenyt követően. Mikor megkezdte európai menetelését a száguldó cirkusz, Pérez olyan szinten kezdett el szenvedni, hogy immár nem az élmezőny topcsapatainak pilótáival küzdött rendszeresen, hanem az Aston Martinokkal, az Alpine-okkal és a Haasokkal. Időmérős Q1-es kiesései jól mutatják, hogy a nyers tempójával is gond van, nem csupán egy peches sorozatról van szó. Idényének alakulására egy beszédes adat: a haasos Nico Hülkenberg több pontot szerzett az elmúlt két futamon, mint Pérez az elmúlt hét versenyen. Sajtóhírek szerint a mexikói ultimátumot is kapott csapatától, és ha nem kapja össze magát a nyári szünetig, akkor akár idény közben is távozhat a Red Bulltól a szerződéshosszabbítása ellenére.

Nem ott tart az idény felénél a Ferrari sem, ahol szeretnék. Az olaszok úgy kezdték az évet, hogy minden reményük megvolt arra, hogy felvegyék a versenyt a tavaly domináló Red Bull-lal és Verstappennel. Az esztendő ígéretesen is indult nekik – noha most sem tűnik úgy, hogy el tudják érni a holland szintjét –, különösen a Verstappen kiesését kihasználó melbourne-i ferraris egy-kettő és a monacói Charles Leclerc-győzelem és dupla dobogó volt maradandó emlék a maranellóiaknak. A felejthetetlen monte-carlói hétvége óta azonban mélyrepülésben vannak az olaszok, különösen Leclerc. A kanadai dupla nullázás után Barcelonában belviszályok hátráltatták a legendás csapatot, majd a monacói számára további két szörnyű, pont nélkül záruló futam következett.

Carlos Sainz legalább tartja a lelket a Ferrariban, amely jobb, ha vigyáz, mivel a remeklő McLaren hamarosan át is veheti tőlük a konstruktőri második helyet a bajnokságban, ha nem szedik össze magukat. 

A fejlődés terén az olaszok tanulhatnának például a Mercedestől. A német istálló nem kezdte fényesen az idényt: stabilan az élmezőny csapatai mögött, de az üldözők előtt tanyáztak a senki földjén. A dobogó reménye szinte elenyésző volt az Ezüst Nyilaknál, a melbourne-i dupla nullázás volt a szezonkezdet mélypontja. Monacóba aztán meghozták Toto Wolffék az első komoly fejlesztési csomagjukat, amelyről hamar kiderült, hogy nagyon jól eltalálták. Kanadában George Russell pole-pozíciója és harmadik helyezése volt erre az első kiemelkedő bizonyíték, Spielbergben és Silverstone-ban pedig – a szerencsének hála – két futamgyőzelmet is behúztak a mercedesesek. Noha az év elején semmi jel nem mutatott arra, hogy megtörhet Lewis Hamilton győzelmi csendje, végül 2021 óta először állhatott fel a dobogó legfelső fokára, ráadásul hazai közönség előtt. Ha hasonló tempóban folytatódik a németek fejlődése, a Ferrari tőlük is féltheti majd magát a konstruktőri bajnokságban.

Amennyire nagy reményekkel vágott bele az elkövetkezendő idényeknek az Aston Martin, annyira érezhetik kellemetlenül magukat, hogy a hatalmas technikai fejlesztések ellenére a főhadiszállásukon, megragadtak a középmezőny élén. Lance Stroll nem volt képes javulni az elmúlt években mutatott formájához képest, 2024 pedig azt mutatja, hogy már Fernando Alonso sem a régi. Noha a 42 éves rangidős még mindig a jobbik erőnek bizonyul csapaton belül, többször is előfordult már az idén, hogy Stroll Alonso szintjére tudott emelkedni – néha felül is múlta –, ez pedig újdonság az eddig látottakhoz képest. A zöldek legnagyobb problémája elsősorban a rendre rosszul elsülő fejlesztések, amelyek nemhogy nem tudják tartani a lépést a riválisok újításaival, de néha még nehezítik is a helyzetüket.

Térjünk át a mezőny hátsó felére. Az Alpine és a Haas csapatainak közös vonása idén, hogy nem kezdték jól az évet – az Alpine a leggyengébb istállóként érkezett meg a szezonnyitó Bahreini Nagydíjra –, idővel viszont szép fejlődésen mentek keresztül, mostanra pedig már stabilan ott vannak az alsóbb pontszerző helyeken, ha a nagycsapatok közül valamelyik pilóta nem tud befejezni egy futamot. A két csapat négy pilótája közül különösen a haasos Nico Hülkenberg teljesítményét kell kiemelnünk: a német haasos rendszeresen a kisebb csapatok legjobbjaként végez, az elmúlt két versenyen (Spielbergben és Silverstone-ban) szerzett hatodik pozíciói pedig kiemelkedő helyezések a Haasnak. Csapattársa, Kevin Magnussen jóval elmarad a némettől, az amerikai istálló pilótái viszont több alkalommal is nagyszerű csapatmunkát mutattak be a versenyeken, ezzel hozzásegítve a másikat az eredmény optimalizálásához.

Az Alpine autójának javuló tendenciájával ellentétes formát mutat a gárdán belüli összetartás szintje. Pierre Gasly és Esteban Ocon gyerekkoruk óta rosszban vannak egymással, és noha Gasly leigazolásakor az Alpine megpróbálta elhitetni a külvilággal, hogy immár minden rendben a két francia között, idén többször is kiütközött a kollégák közti ellentét.

A kettejük monacói összeakadásakor érte el talán a forráspontot a csapaton belüli hangulat, a bejelentés pedig, miszerint Ocon jövőre már nem az enstone-iakat fogja erősíteni, biztosan nem fog kedvezni a francia belháborúnak 2024-ben.

A Haas legnagyobb riválisa idén a Red Bull testvércsapata, a Visa Cash App RB – a két csapatot mindössze négy pont választja el az összetettben. A VCARB-nak sikerült időnként villanni, elsősorban Cunoda Júki szállítja a pontszerző teljesítményeket, de Daniel Ricciardónak is megvolt a maga kiugró eredménye a miami sprintfutamon megszerzett negyedik helyezésével.

A sereghajtók táborát eddig a Williams és a Kick Sauber alkotják. A Williams már évek óta igyekszik visszakeveredni a középmezőnybe, a Mercedestől érkező szakember, James Vowles tudása viszont eddig nem volt elég ahhoz, hogy Alexander Albonék rendszeresen a pontszerző helyeken végezhessenek. Nem segíti a helyzetüket az sem, hogy Logan Sargeanttől nem különösebben várhatnak értékelhető teljesítményt. A Kick Sauber a Williamshez hasonlóan beleszürkül a mezőny hátuljába, leginkább akkor lehetett rájuk felfigyelni az idény elején, amikor szörnyű kerékcseréikkel felhívták magukra a figyelmet. Az Audi 2026-os érkezése pedig már úgy kell a csapatnak, mint egy falat kenyér…

Kiemelt fotó: Red Bull Racing