Vida Kristopher hazatért, hogy újra felépítse magát Kisvárdán

Az 1995. június 23-án, Budapesten született labdarúgó nyolcévesen a Goldballnál ismerkedett meg a sportág alapjaival. Utánpótláskorú játékosként szerepelt a Vasasnál, a Videotonnál és a Honvédnál is, 2011-ben pedig utóbbitól került Hollandiába, az FC Twentéhez. Enschedében 16 esztendősen előbb az U19-es, majd U21-es gárda tagja volt, a Jong Twente színeiben a 2013–2014-es holland másodosztályban 16 találkozón szerepet is kapott. Klubjánál azonban nem láttak benne olyan potenciált, hogy megtartsák, nem úgy, mint a De Graafschapnál, ahol viszont lecsaptak a szélsőre, megkapta a szükséges időt és bizalmat.

A 2014–2015-ös idény pedig neki és csapata számára is sikerrel zárult. Bár a doetinchemiek a bajnokságot csak a hatodik helyen fejezték be, de a rájátszásban előbb az Almere Cityt, majd a Go Ahead Eaglest, végül a Volandamot is felülmúlták, és feljutottak az Eredivisie-be. Vida ehhez a pályán 32 bajnokin nyolc góllal és két gólpasszal járult hozzá, ami egy 20 éves játékostól kiváló teljesítménynek számít. Az első osztály viszont túl erősnek bizonyult, a De Graafschap a 17. helyen fejezte be a bajnokságot, Kristophernek sem jött össze az előrelépés, így kapóra jött számára az egyre ambiciózusabb terveket szövögető DAC megkeresése.

Kiteljesedés Dunaszerdahelyen

Világi Oszkár, a dunaszerdahelyi klub többségi tulajdonosa szerepvállalása kezdetekor, 2014-ben egy fejlődési pályát határozott meg, amely alapján a csapatnak hosszú távon a legjobbak közé kell kerülnie. Ahogy az a klub honlapján is megjelent:

„Nem ígérhetem, hogy Dunaszerdahelyen újra a Bayern Münchennel mérkőzünk meg, de mindent meg fogok tenni ennek érdekében.”

A szavakat pedig tettek követték. A korábban a kiesés elől menekülő DAC fokozatosan a szlovák bajnokság egyik legjobb csapatává vált, az utóbbi időben pedig szinte az egyetlen kihívója a pozsonyi Slovannak. Az identitásuk fontos részét képezi a magyarság, ezért időről időre magyar játékosok igazolásával is erősítik keretüket: így került ide Kocsis Gergő, Kalmár Zsolt vagy 2016-ban Vida Kristopher is.

A DAC és Vida javulása az ott töltött három és fél idény alatt párhuzamos volt. Az első szezon hetedik helyét, egy harmadik és egy második követte, Kristopher eligazolásakor is dobogón állt a csapat – és később ott is végzett –, mindeközben a szélső egyre több időt töltött a pályán. A kezdeti 52-ről 80 fölé emelkedett az átlagos játékpercei száma, jelezve a csapatban betöltött szerepét, ami gólokban és előkészítésekben is megmutatkozott. Teljesítményét nemcsak a számok alapján utólag ismerjük el, hiszen többször is megválasztották posztján a liga legjobbjának, Marco Rossi szövetségi kapitány pedig 2019 júniusában a válogatottba szóló meghívóval ismerte el tudását. Úgy tűnt, hogy Vida révbe ért, és megérett arra, hogy egy szinttel feljebb léphessen. A lengyel bajnok Piast Gliwice látott is fantáziát benne, a magyar játékos így 2020 elején elhagyta Dunaszerdahelyet.

(Fotó: dac1904.sk)

Rosszul sikerült a lengyel kaland

A kezdés nem is sikerült rosszul. Bár Vida a tavasz 12 mérkőzésén sem gólt, sem gólpasszt nem adott, csapatával végül bronzérmesként zárt, az összecsapásonkénti 66 pályán töltött perc pedig nem volt rossz kiindulásnak. A második idény azonban már egyértelmű visszaesést mutat. Alig több mint a bajnokik felén vetették be, a pályán töltött perceinek átlaga is nagyjából egy félidőnyit (46 perc) tesz ki, az egy találat pedig még egy szélsőtől is kevés, főleg úgy, hogy az előkészítésben ennyi sem sikerült. A tragikus számain a tavalyi szezonban valamelyest javítani tudott Vida: a 34 mérkőzésből 26-szor küldték pályára, melyeken három találat és egy gólpassz fűződik a nevéhez, átlagos játékideje (51) pedig öt percet emelkedett. Vele együtt csapata is visszafogottabb idényeket zárt. A korábbi bajnoki cím, vagy a már Vidával elért bronzérmet követően előbb hatodik, majd ötödik lett, egyre távolodva a legjobbaktól. Az elmúlt évek tendenciája – a mostani három vereséggel indított bajnokság – előrevetítette, hogy Kristophernek változtatnia kell, új környezetet, más csapatot kell találnia ahhoz, hogy újra a régi fényében tündökölhessen. És ekkor jött a Kisvárda.

Rétközi moneyball

A Kisvárda magyar viszonylatban az egyik legjobban működő klub, ahol tudatosan, hosszú távra tervezve, fokozatosan építik a csapatot mind a pályán, mind azon kívül. Az igazolások előtt komoly adatelemzést végeznek a kiszemeltekről a pályán nyújtott teljesítményüktől kezdve egészen az emberi jellemvonásokig. Ha hibáznak, abból tanulnak, de nem jellemző rájuk, hogy nagyot tévednének.

Minden eddigi távozójukat tudták pótolni, sőt azt is elmondhatjuk, hogy az érkezők rövid idő alatt feledtetik a korábbi kedvenceket. Sokan féltették őket, amikor elment tőlük Gheorghe Grozav (azóta két másik hazai klubbal esett ki az élvonalból) vagy Fernando Viana (Újpesten végül alig foglalkoztatták), de az érkezők új szintre emelték a csapatot. Egyetlen kritika, ami érheti őket az az, hogy kevés a magyar játékos a keretükben és a kezdőben – igaz komoly erőforrásokat fektettek az utánpótlásukba, és egy jelentős hálózatot építettek ki a megyében és Kárpátalján –, amit most Vida leigazolásával némileg orvosolhatnak, ráadásul a támogatási rendszer szempontjából sem mellékes a szerepeltetése.

Nyáron az előrejátékban a legkomolyabb távozójuk a Székesfehérvárra szerződött Claudiu Bumba volt, az ő pótlására pedig idáig nem érkezett senki. Kristopher hazacsábítása ezt a problémát oldhatja meg, még akkor is, ha játékstílusa nem is teljesen azonos Bumbáéval. A román labdarúgó ugyanis mindkét szélen és középen is bevethető, számára szinte mindegy is, hogy hol szerepel – azért balról játszva veszélyesebb –, míg Vida sokkal inkább bal oldali szélső, a középső területek és a másik oldal bejátszása eddig nem tartozott az erősségei közé. Bumba pótlása így valószínűbb, hogy az egész csapat feladata lesz, de persze az is lehet, hogy a Kisvárda elemzői látnak valami olyat Kristopherben, amit mások nem, és újra meglepik vele a magyar élvonalat.

(Fotó: kisvardafc.hu)

Bemutatkozás

A Kisvárda nemzetközi kupás szerepléséhez képest későn sikerült a magyar szélsőt megszerezni, a bajnokságban azonban hasznára lehet a dobogóért vívott harcban a gárdának. A motiváltságával mindenesetre nem lehet probléma. Ahogy az a klub honlapján megjelent interjúban is szerepel, Vida az elmúlt évek hányattatott időszakát végérvényesen maga mögött szeretné tudni, újra fel akarja építeni magát, de még a válogatott meghívóról sem mondott le.

„Bízom abban, hogy jobban szem előtt leszek, figyelni fog a kapitány, de nyilván az én jó teljesítményem kell ahhoz, hogy újra kerettag lehessek, és akár be is mutatkozzak a válogatottban. Ez is amellett szólt, hogy Magyarországon folytassam a pályafutásomat. Olyan klubba kerültem, amely évről évre fejlődik, a körülmények teljesen rendben vannak, azt a színvonalat tudja képviselni a csapat, hogy az első öt között legyünk, és onnan talán könnyebb bekerülni a válogatott keretébe.”

Vida eddigi karrierje a számok nyelvén

Ahogyan az a fenti diagramon is látható, Vida eddigi pályafutását egyfajta hullámzás jellemzi. Karrierje elején ez természetesnek is tekinthető, hiszen a második szezon (2014–2015) kimagasló számait a De Graafschapban a holland másodosztályban teljesítette, a feljutást követően pedig az Eredivisie-ben nem is várhattunk reálisan javulást. 2016-tól 2019-ig viszont már töretlen a fejlődés, a dunaszerdahelyi időszak hozta el Kristopher számára az áttörést. A 2019–2020-as bajnokság adatait érdemes részleteiben elemeznünk. Az itt látható összesített adatok némi visszaesést mutatnak, ám ez egy parádés ősz és egy csendes tavasz folyománya. A hét gól és három előkészítés fél év alatt Szlovákiában az ősz csapatába kerülést jelentette számára, míg 2020-as számai már a lengyelországi folytatást vetítette előre. Az utolsó két szezon a korábbiakhoz képest gyengére sikerült, bár itt is van némi emelkedő tendencia. Legfőbb adatainak változékonyságát a piaci értéke is lekövette.

Forrás: Transfermarkt

A holland időszak mérsékelt emelkedését követően, ahogyan a Dunaszerdahely egyre közelebb került az élcsapatokhoz Szlovákiában, és Vida is egyre inkább meghatározóvá vált a DAC-nál, úgy emelkedett a piaci értéke. Lengyelországban ez az emelkedő folyamat megtört, határozott csökkenésnek indult, amelyet csak az elmúlt bajnokság viszonylagos jobb teljesítménye tudott enyhíteni. Jelenlegi 400 000 eurós értékével a Kisvárdában holtversenyes nyolcadik helyre került – az oldal Jaroslav Navrátilt, Driton Camajt vagy Ötvös Bencét értékeli hozzá hasonlóan –, ám egy jó teljesítménnyel hamar a gárda legjobbjává válhat, korábbi maximális (700 000 eurós becsült) értéke meghaladja jelenlegi csapattársai szintjét.

Kiemelt kép: kisvardafc.hu