Viszlát, Katar! Először búcsúzott három vereséggel vb-házigazda
Finoman szólva sem tette próbára Hollandiát a katari válogatott, így még mindig nem tudjuk, hogy az A-csoport győztese milyen teljesítményre lesz képes az egyenes kieséses szakaszban a jelentősebb ellenfelekkel szemben. A mér korábban kiesett Katar teher nélkül játszott – a megszokott módon, az átütőerőt teljes mértékben nélkülözve.
Louis van Gaal holland szövetségi kapitány a harmadik meccsen is húzott egy újat: az Atalanta szűrőjét, Marten de Roont hozta be Teun Koopmeiners helyére, a csatársorban pedig Steven Bergwijn helyén Memphis Depay kezdett. Félix Sánchez a katari kispadon nem változtatott a kezdőn.
Meccsritmus
A hollandoknál támadásban Cody Gakpo és Memphis Depay mellé Denzel Dumfries és a bal oldalon Daley Blind csatlakozott, egyvonalban várták a mélységi indításokat. Katar már az első percekben többször is eladta a védekező harmadában a labdát, a hollandoknak ritkán tartott tovább 10 másodpercnél visszaszerezni azt a totálisan feltolt letámadással. A megszerzett labdákból Hollandia szempillantás alatt juttatta el a labdát az ellenfél tizenhatosán belülre a félterületeken keresztül, vagy a szélről, idő kérdése volt, mikor szereznek gólt.
Katar továbbra is a második labdákra lesve próbált volna építkezni, de a legritkább esetben volt övé a második labda. Védekezésben sziklaszilárdan tartotta a vonalzóval kimért 5-3-2-t, és jól tömörült, önfeláldozóan védekezett, sőt még kiharcolt szögletekre is futotta tőle.
Ez volt sorozatban a harmadik csoportmeccs, ahol a PSV támadója szerzett vezetést. Ő lett az első holland játékos, aki az első három vb-meccsén betalált (Johan Cruyffnak összesen ennyi vb-gólja volt). Érdemes egy pillantást vetni a kaput eltaláló lövései hatékonyságára, a 0,2 xG-re rúgott három góljára:
Fél óra után Hollandia jócskán hátrébb húzódott, támadásban pedig türelmesen, lassan adogatott, unalmassá téve a félidő második felét.
A fordulás után Frenkie de Jong a tébláboló védőket megelőzve bepofozott egy lecsorgó labdát, eldöntve a mérkőzést. Berghuis gólját Gakpo korábbi kezezése miatt elvette a VAR. A szórványos katari kontratámadásokat az akadályozta, hogy játékosai egyszerűen nem tudtak időben felérni a kapu elé. A gyors holland átmenetek gyakorlása pedig ezen a mérkőzésen hamvába holt, hiszen folyamatosan 60 százalék felett birtokolták a labdát. Katarnak a meccs összképet nézve esélye sem volt a gólszerzésre, a lefújáskor 1,6-os xG állt szemben 0,1-gyel.
Magasles
Gakpo ezúttal is agilisan futballozott, a gólján kívül is volt lövése a lesvonalról.
Legjobbjuk, Akram Afif ugyan balszélső, de az egész középpályát próbálta bejátszani a meccsen.
A holland labdakihozataloknál és támadásépítésnél is kulcsszerepe volt a barcás De Jongnak, aki 102 labdaérintéssel zárt, és 92 százalék fölötti pontossággal passzolt.
Ami jó volt
Hollandia a szokásos rövidpasszos játékát vette elő a rettentően betömörülő katari védelem ellen. Van Gaal azt kérte a játékosaitól, hogy az ötös védőlánc és a hármas középpályáslánc közé helyezkedve próbáljanak kényszerítőket csinálni. A gól is így született, Gakpo visszalépett, és Davy Klaassen passzából a hátvédsorból kimozgó védőjét lehagyva került ziccerbe, tehát működött a taktika.
Ami rossz volt
Az első félidő elején minden második légipárbaj után összefejeltek a játékosok, Ismail járt ebben az élen, 50-50 százalékban ment a játék és állt az óra. A második holland gól előtt sem volt túl vibráló a játék, ám utána akár jöhetett volna a csendes pihenő.
A házigazda a világbajnokságon összesen hatszor találta el a kaput, és egy gólt lőtt, a kapujára tartó 11 lövésből hat gól született.
Az A csoportot Hollandia nyerte az Ecuadort 2–1-re legyőző Szenegál előtt, ez a két csapat jutott a nyolcaddöntőbe.
Kiemelt kép: ANP via Getty Images
Szerző
