Vulkanikus eredetű sikerek – az izlandi labdarúgás fejlődéstörténete

Durván a murván

Az a személy, aki az 1990-es években focizni akart Izlandon, jó eséllyel komoly akadályokba ütközött. Bár néhány pálya a rendelkezésére állt – a nemzeti stadion, a Laugardalsvöllur például már 1949-ben megépült –, azok az éghajlat miatt az év „legmelegebb” öt hónapját leszámítva nem voltak játékra alkalmasak.

Az ezredforduló előtt felnövő játékosoknak sokszor rendkívül rossz minőségű, murvás talajon kellett megtanulniuk a játék alapjait, ami nemcsak technikai hátrányt jelentett, de sokakat elüldözött a sportágból.

Egy sikersztori azért így is akadt, de az apja (Arnór) pályafutása miatt Belgiumban és Franciaországban pallérozódó Eidur Gudjohnsennek – a fent említett Andri apjának – is jó eséllyel azért volt esélye a kitörésre, mert nem ezeken az akkoriban még fűtetlen, fedetlen, kavicsos pályákon kellett először labdához érnie. Ők ketten apjával egyébként máig az egyetlen apa-fia páros, akik ugyanazon a válogatott mérkőzésen pályára léptek (Eidur apját, Arnórt váltotta csereként az 1996-os, Észtország ellen 3-0-ra megnyert összecsapáson). Andrival most már háromgenerációs futballistacsaládról beszélhetünk, és talán nem lenne annyira meglepő, ha az Arnórt túlszárnyaló Eidurt egy nap majd ő hagyná maga mögött.

Stadion kell, de ide tényleg

Az izlandi szövetség és az ország vezetői az 1990-es évek végén belátták, ha a gyerekek rá vannak kényszerülve, hogy az év hét hónapjában jégen és murván gyakoroljanak, sosem fognak egyről a kettőre jutni, és a fiatalok inkább kézilabdázni vagy golfozni mennek. A mentőötlet egy olyan nagyszabású, állami beruházásról szólt, amelynek keretein belül országszerte fedett labdarúgópályákat építenek.

A logika kikezdhetetlennek tűnt, ha az egyébként világviszonylatban is rendkívül aktív nemzet, és a sportokra hihetetlenül fogékony izlandi fiatalság számára elérhetőek lesznek ezek a létesítmények, az alacsony populáció ellenére is sok igazolt játékosuk lehet majd, ami minőségi merítéshez vezethet, akár már a 2010-es évek elejére.

A labdarúgás közügy lett

2000-ben épült meg az első fedett, műfüves pálya, amelyet hat másik, szintén államilag finanszírozott beruházás követett. Az izlandiak soccer house-nak, tehát futballháznak nevezik ezeket a fedett pályákat, ami talán nem is olyan meglepő, ha azt nézzük, hogy szinte minden izlandi folyékonyan beszél angolul.

Ezek mellett egyébként a többi létesítményt is rendbe rakták a program során, ugyanis az elmúlt 21 évben több mint 150 fűthető kültéri pályát létesítettek, ami korábban szintén nem állt rendelkezésre, pedig egy olyan országban, ahol a fűtés 85%-a geotermikus energiával van megoldva, kézenfekvő megoldásnak tűnt. Jobb később, mint soha, és így ma már tényleg mindenkinek lehetősége van az azóta természetesen legnépszerűbb sport kipróbálására.

A szövetség tudta, hogy a növekvő érdeklődés erőforrása mit sem ér majd, ha nem lesz, aki szakmai tudásával ki tudja azt aknázni, így a nagy beruházások mellett párhuzamosan edzőképző programokat is indítottak.

A program eredményeképpen 2016-ig 700 edzőt nevelt ki a rendszer, közülük az egyik Heimir Hallgrímsson.

A fogorvos, aki először mindig a szurkolóknak árulta el a kezdő 11-et

Az eredeti hivatását tekintve fogorvos Hallgrímsson karrierje tökéletesen egybeesik az izlandi futball fejlődésével. A 2000-es évek elején kapta meg első komoly edzői lehetőségét férficsapat mellett, az ezredforduló előtt három bajnoki címet is nyerő ÍBV-nél. Az edzőről hamarosan mindenki tudta futballberkekben, hogy nemcsak kiváló humorérzéke miatt kedvelik játékosai, hanem szakmai tudása miatt is, minden mérkőzésre ugyanis hihetetlen taktikai repertoárral készült, amelyet rendszerint jól is tudott használni.

A 2000-es évek végére, 2010-es évek elejére Hallgrímsson elismertsége olyan nagy volt, hogy amikor a szövetség felkérte a nagyhírű svéd mesteredzőt, Lars Lagerbäcket a szövetségi kapitányi posztra, segítőjének Hallgrímssont ajánlották, amit előbbi egy közös reggeli után örömmel el is fogadott. Papíron mindketten ugyanazt a státust kapták, és tandemként gondolunk rájuk ma is, de Hallgrímsson többször is nyíltan beszélt arról, hogy elsősorban tanulni szeretne nagyhírű svéd kollégájától.

Heimir arról lett még híres, hogy a válogatott hazai fellépései előtt bejárta a környék sportkocsmáit, hogy a szurkolókkal megoszthassa a kezdő 11 névsorát, és nagy vonalakban elmondja mit vár a meccstől.

Beérett a munka (2014–2018)

A 2000-es években a FIFA világranglistáján a 130. hely környékén tanyázó Izland 2012-re már százban volt, 2018-ban pedig egészen a 21. helyig lépett előre. A Lagerbäck–Hallgrímsson duó a második helyre kormányozta a csapatot a 2016-os Eb selejtezőinek A csoportjában, megelőzve nemcsak a csoportgyőzelemre legnagyobb esélyesnek tartott hollandokat, de a sokak által második helyre várt török válogatottat is. A csapat a tíz összecsapásból hatot megnyert és csak kétszer kapott ki. Hogy nem volt véletlen a továbbjutás, azt a 17-6-os gólkülönbség is bizonyította.

A franciaországi Európa-bajnokságon aztán ezt a sikert is felül tudták múlni.

A mieinkkel azonos pontszámmal végezve nemcsak továbbjutottak a csoportból, de a 16 között az angolokat is le tudták győzni egy emlékezetes meccsen. A negyeddöntőben a franciák már nagy falatnak bizonyultak, de az izlandi válogatott így is elképesztő eredménnyel zárta a tornát, amely után Lagerbäck általános meglepetésre leköszönt, hogy átvegye Norvégia válogatottját, Hallgrímsson pedig egyedül maradt az izlandi nemzeti csapat kispadján.

A következő selejtezősorozaton, amely a 2018-as világbajnoki kijutásról döntött, Izland és szövetségi kapitánya újfent megmutatták, hogy odaértek a világ labdarúgásának második vonalába, és mindössze két vereséggel, ellenben hét győzelemmel nyerték meg a csoportjukat Horvátország előtt, akikkel végül a vb-n is összesorsolták őket. A világbajnoki tűzkeresztség már messze nem sikerült olyan jól, de tekintve, hogy az izlandiak a horvátok mellett Argentínát és Nigériát is megkapták ellenfélként, nem volt meglepő, hogy végül egy ponttal, csoportutolsóként kellett hazautazniuk.

Egy korszak vége?

Izland közel állt a végül a koronavírus miatt 2021-ben megrendezett Európa-bajnokságra való kijutáshoz is, de Szoboszlai Dominik gólja –a mi nagy örömünkre – keresztülhúzta számításaikat. A 2022-es világbajnokságra sem fognak tudni kijutni, ez már hat lejátszott mérkőzés után látszik.

A hat találkozón szerzett négy pontjukkal csak a miniállam Liechtensteint előzik meg, és a második helyezett Örményország már hét pontra van tőlük.

A jövő ennél biztosan szebb lesz, de hogy mikor térnek vissza a sikerek útjára, és azok felérhetnek-e majd a 2010-es évek közepének izlandi aranykorszakához, jelenleg erősen kérdéses. Egyvalami azonban biztos, ahogy az elmúlt 20 évben, úgy a következő évtizedekben is beleadják majd szívüket, lelküket, mert ők csak így tudják ezt csinálni.