„Egy olyan világot próbálunk leírni adatokkal, ami nagy mértékben a játékosok aktuális érzelmi állapotától függ”

– Ha azt mondom adatok és labdarúgás, mi jut először az eszedbe?

– Objektivitás. A labdarúgás szubjektív sport, szokás mondani, hogy tízmillió szövetségi kapitány országában élünk. Amikor a barátaimmal meccset nézek, gyakran teljesen mást látok, mint ők. Érzelmileg túlfűtött sportágról van szó, ez is befolyásolja, hogy ki mit lát, mit tart fontosnak egy mérkőzésen.

Az adatok azért is hasznosak, mert be tudnak emelni egy objektív aspektust a csapatok és a játékosok teljesítményének elemzésébe. Az adat nem hazudik. De az fontos, hogy mikor és mire használjuk.

Nagy szerepe lesz azoknak, akik az adatot értelmezik és kontextusba helyezik. Ha azt látjuk, hogy egy játékosnak a mérkőzés során a pálya középső harmadában volt a legtöbb labdaérintése, akkor egy tényről beszélünk. De feltehetjük a kérdést: ez jó vagy rossz? Azt, hogy az adott játékos esetében ez egy taktikailag elvárt történés volt-e vagy sem, az már a szakmai stáb döntése. A cél, hogy minél több mankót, segítséget adjunk az edzői stábnak.

– Ha már szurkolók és érzelmek. A Real Madrid a Bajnokok Ligája 2021-2022-es szezonjának kieséses szakaszában három olyan mérkőzést (PSG, Chelsea, Manchester City) is játszott, amely nagy muníciót adott az „adatellenes” tábornak. Mondván, mit számítanak a számok, adatok, statisztikák, hiába játszott több esetben is alárendelt szerepet a Real, a végén a rúgott gólok számítanak. Hol a határ az objektív és a szubjektív valóság között?

– A mérkőzés végeredménye is tekinthető objektívnek. És az is, hogy az adatok alapján az ellenfélnek (Chelsea–Real Madrid összesített xG-je 4.84-2.19 – a szerk.) kellett volna nyernie. Persze, a „kellett volna” ebben az esetben is csak hipotetikus, hiszen a labdarúgást gólra játsszák. Ami fontos, hogy az adatok valószínűséget mutatnak, miközben a játékot emberek játsszák. Vegyük a várható gólokat: ha például 0,2-es xG-t látunk, akkor az azt jelenti, hogy öt hasonló lövésből egy gól szokott születni. Ez egy valószínűség. A labdarúgás nagy szabadságfokú játék. Ilyen környezetben is érdemes a valóság leírását adatokon keresztül megközelíteni, de ez soha nem lesz tökéletes. A játékot leíró modellekre (xG, xT, xA) eszközként kell tekinteni, ahogy például a bójákra edzéseken. Az adatok és a bóják is a játékosok fejlesztését és a mérkőzésekre való felkészülést szolgálják.

Boxon belülre juttatott átadások

– Maradva a szurkolói vonalon, a baráti társaságomban egyszer azt mondta valaki, felmegy benne a pumpa az adatok láttán, hallatán. Mi lehet az ellenszenv oka?

– A mai napig találkozunk olyan véleménnyel, nem egy esetben olyan szakembertől, aki a labdarúgásban dolgozik, hogy a labdarúgás művészet. Egyetértek, valóban az. Az érzelmek, az ösztönök, az emberi tapasztalat fontos szerepet játszanak a futballban. Számos olyan aspektusa van a játéknak, amit adatokkal nem tudunk és nem is akarunk leírni. Például nem nagyon lehet mérni adatokkal, hogy egy játékos nyomás alatt miként teljesít. Nem lehet mérni adatokkal, ki hogyan fog reagálni arra, ha többezer ember előtt sorsdöntő tizenegyest lő.

Az adatot arra kell használni, amire való.

Azért mehet fel a pumpa az emberekben, mert egy olyan világot próbálunk leírni adatokkal, ami nagy mértékben a játékosok aktuális döntésétől és érzelmi állapotától függ. Olyan, mintha csak adatokon keresztül akarnánk a játékot bemutatni, keresztülnézve a játékosok zseniális döntésein, emberi gyengeségein, a csapatjáték összhangján és a közös improvizáció csodáján. Pedig erről szó sincs. Arról viszont igen, hogy adattal a futball más aspektusai leírhatóak és objektíven mérhetővé válnak.

– Szintén ellenérv az adatokkal szemben, hogy elvész a futball szépsége.

– Egyáltalán nem. A futball egy „low-scoring game”, azaz alacsony pontértékű játék. A kosárlabdában, a kézilabdában sok a gól, a labdarúgásban kevés. Ugyanakkor az adatelemzők, a szakmai stábok – és egyre inkább a szurkolók is – a valós teljesítményre kíváncsiak, amelyet egy meccs végeredménye nem feltétlenül tükröz. Akkor is teljesíthet jól egy csatár, ha a mérkőzés vége gól nélküli döntetlen. Sőt labda nélkül is lehet jól játszani. Az álmom, hogy egyszer eljutunk oda, hogy a labda nélküli mozgásokat tudjuk majd mérni, és az újságok címlapján nem a gólszerző lesz kiemelve, hanem az a játékos, aki kulcsfontosságú mozgásával lehetővé tette a találatot.

– De a futballt mégiscsak gólra játsszák, az adja a katarzist. Mégis az az állításod, hogy a legfőbb érték nem a gól, hanem a labda nélküli mozgás.

– A katarzis jól írja le a jelenséget. A gól adja meg a futball feszültségének feloldását, az öröm kitörését, ez a legnagyobb ajándék, amit a szurkoló kaphat. A szakmai stábok végcélja is ez. Azonban, ha egy klub szakmai stábjának szempontjából nézem, akkor a gólszerzésig vezető út legalább olyan fontos. A játékminőség, a felhasznált eszközkészlet, a kompetenciák közötti különbségek megértése és a különbségek kihasználása: összességében az ahogy egy csapat eljut egy gólig, legalább olyan fontos, mint maga a gól. A stáb valamennyi játékos teljesítményét szeretné növelni, erre van szükség a gólok szerzéséhez. Azt látom, a szurkolók is kezdenek ilyen irányban gondolkodni. A The Athletic sikere rámutat, egyre többen szeretnék mélyebben érteni labdarúgást, vágynak az elemzésekre és ennek részeként adatokra, számokra.

A liverpooli progresszív passzok

– Merre halad az adatelemzés, és mi a jövő?

– A haladási irány jól látszik: a mennyiségi helyett a minőségi mutatók felé. A várható gólok (xG) a „hírvivő”. Ez a modell minden lövéshez egy valószínűséget rendel, amely megmutatja, hogy adott helyzetből egy átlagos játékos az adott bajnokságban mekkora eséllyel szerezne gólt. A mutató a kialakított helyzet minőségét írja le, ezáltal valósabb képet tud adni egy mérkőzés erőviszonyairól. Hosszú távon lehet belőle következtetni akár egy-egy játékos képességeire is.

Ha egy játékos folyamatosan, szezonokon keresztül felülteljesít, és olyan helyzetekből is gólt szerez, ahonnan más csapatok hasonló játékosai nem, akkor mondhatjuk, kiemelkedik a helyzetkihasználása.

De manapság már a passzpontosság mutató esetében is elmozdultunk a minőségi irányba, például a támadóharmad passzait vizsgálva, ahol a játékosok nyomás alatt játszanak. Vagy a futásteljesítmény mutató esetében sem az az érdekes már, hogy egy focista hány kilométert futott, hanem hogy ebből hány métert tett meg sprintben. A jövő pedig a labda nélküli mozgásokról szól. Ehhez nagyon részletes, úgynevezett tracking adatokra van szükség, amelyek minden egyes pillanatban pontosan leírják egy játékos pozícióját, mozgásának irányát és sebességét. Ebből lehet modellezni egyebek között azt, hogy egy játékos milyen hatékonysággal védi a passzsávot. A fociban általában a megtörtént eseményekről beszélünk, azokat értékeljük. De vannak meg nem történt események, például, ha egy védekező középpályás jól védi le a passzsávot, akkor emiatt nem lehet kiugratni a csatárt. Ilyen jellegű „mi lett volna, ha” típusú elemzéseket is lehet majd csinálni.

– Hol helyezkedik el az adatelemzés világában az xfb Analytics? Miben más, mint a többi, piacon lévő cég?

– Négy éve alapított cégről van szó. Indulásunktól kezdve a Magyar Labdarúgó-szövetséggel dolgozunk együtt egy statisztikai elemző adatbázis építésén, illetve végzünk különböző adat alapú elemzéseket. Azzal, hogy az MLSZ-szel dolgozunk együtt, piaci előnyben vagyunk a versenytársakhoz képest.

Nagy hangsúlyt fektetünk a különböző, saját fejlesztésű modellekre, amelyekkel a saját logikánk szerint tudjuk leírni a játékot. Ilyen a saját „expected threat” (xT), azaz várható veszély modellünk. Az xT-t magát nem mi találtuk ki, de ahogy megvalósítjuk, az egyedi, a saját koncepciónk teszi egyedivé.

Minden passzhoz és labdavezetéshez egy olyan értéket rendelünk, amely megmutatja, hogy a következő események sorozatából mekkora valószínűséggel lesz gól. Mi a pontatlan passzokhoz is rendelünk xT értéket, a legtöbb modell ezt nem teszi. Azt gondoljuk, ha van egy beadás szélről, és az veszélyes helyre, az ötösön belülre érkezik, de egy védő végül kifejeli a labdát, attól még az egy veszélyes szituáció volt, és értékeljük a beadó játékost.

Hőtérkép / Heatmap

– Fiatal cég az xfb Analytics. Hogyan sikerült már az indulásnál az MLSZ-szel szerződnötök?

– A cég megalapítása előtt tanácsadóként, multinacionális környezetben dolgoztam. Közben labdarúgó szakedzőként elvégeztem a TF-et. Azt terveztem, hogy a két szakmát egyesítem, és a fejemben akkor már meglévő modelleket a szabadidőmben legyártom, és publikálom egy blogon. Mivel ezzel elég lassan haladtam, úgy gondoltam, miért ne csinálhatnám ezt piaci alapon, miért ne csinálhatnám ezt egy cég keretein belül. Megkerestem az MLSZ-nél dolgozó Hegedűs Henriket a témával, aki szerencsére nyitott volt az ötletre. Az MLSZ azóta is úttörőnek számít az adatalapú megoldások fejlesztésében. Cégként most kezdünk terjeszkedni a piacon, az elmúlt négy év a tanulásról, a tapasztalatszerzésről, az ügyféligények megismeréséről szólt.

– És egy saját termék fejlesztéséről, a Cube-ról.

– Több klubbal is kapcsolatban voltunk, vagyunk. Próbáltunk arra figyelni, mit tudunk adni nekik, miben tudjuk segíteni a mindennapjaikat, ez alapján fejlesztettük a Cube-ot. A Cube egy web alapú applikáció, amivel a klubok saját maguk tudnak adatvizualizációkat futtatni, elemzéseket végezni, kiszolgálva akár az adatelemzői, videoelemzői vagy sportigazgatói igényeket.

– Hogyan viszonyul a magyar futballközeg az adatokhoz?

– Egyre nyitottabbak, főleg a videoelemzői, elemzői szinten. Látják, hogy az operatív szintű munkába hogyan tudják az adatokat beépíteni, miként segítik azok a klub munkáját. Vezetői szinten is egyre nagyobb nyitottság mutatkozik: nekik fontos látniuk azt is, hogy ez a költség hogyan fog megtérülni, hogyan jelent majd versenyelőnyt.

Van, ahol adatokat alkalmazni már bevett szokásnak számít, van, ahol még csak most ismerkednek vele. Például a Lech Poznannál vagy az FC Bruges-nél évek óta egy komplett belső adattárházat építenek. Utóbbi klubnak saját applikációja van, amin keresztül a játékosokkal adatokat, vizualizációkat tudnak megosztani.

– Az MLSZ-szel történő közös munkátok során volt-e olyan, amikor egy-egy mérkőzés eredményére hatásotok volt?

– Több esetben is az előzetes elemzések mutattak meg olyan gyengeségeket az ellenfelek játékában, amelyet a magyar csapat a mérkőzésen tudatosan ki tudott használni, és gólokat szerzett. Amikor a válogatottal kijutottunk a 2021-es Európa-bajnokságra, az egyik stábtag elmondta, ebben a sikerben nekünk is szerepünk van. Erre nagyon büszkék vagyunk.

– Mi az xfb Analytics jövője?

– Rövidtávú cél, hogy saját termékünk, a Cube minél több klubhoz eljusson. Jelenleg egyebek között egy brazil, egy spanyol másodosztályú és egy egyesült arab emírségekbeli klubbal dolgozunk együtt. Folyamatosak a megkeresések, amiben nagy szerepe van annak, hogy nemrégiben kiállítók voltunk a World Football Summiton, Sevillában. Távolabbi cél, hogy piacvezetők legyünk Közép-Kelet-Európában. Ha futballról és adatelemzésről van szó, akkor ebben a régióban mi jussunk először a klubvezetők eszébe.

Képek forrása: xfb Analytics és Csernus Attila