Zeke helyett Gergényi érkezett az utolsó pillanatban, jól jártak-e így a fehérváriak?
A nyári átigazolási időszak végén balhátvédet „cserélt” a Fehérvár FC. A 2021 januárja óta folyamatosan kölcsönadott, az előző szezonban Kecskeméten futballozó Zeke Márió játékjogát végleg megszerezte a KTE, a „helyére” pedig Gergényi Bencét szerződtette Zalaegerszegről a klub, és kíváncsiak voltunk, hogy jól járt-e ezzel a lépéssel fehérváriak vezetősége.
Az átigazolási időszak végén váltott csapatot Zeke Márió és Gergényi Bence. Előbbi Székesfehérvárról került vissza Kecskemétre, míg utóbbi éppen – a nyáron a felkészülési mérkőzéseken rendszeresen játszó – Zeke pótlására érkezett Zalaegerszegről a koronázó városba. A Fehérvár FC játékos-politikájában idén nyáron jelentős változásokat észlelhettünk, ennek egyfelől anyagi okai voltak, másfelől a vezetőségben tavaly ősszel végbement változások – a sportigazgatói székben Sallói Istvánt Juhász Roland váltotta – eredményezték, hogy a fehérvári klub immár más elvek mentén válogatta össze a 2023-24-es szezonnak nekivágó játékoskeretét.
Ugyanakkor a szemléletváltás nem eredményezett minőségi előrelépést az állomány személyi összetételében. Több pozícióban sem sikerült megfelelő minőségben pótolni a távozókat. Loic Nego helyére például senkit sem igazolt a fehérvári vezetés. Stopira és Artem Sabanov posztjára Spandler Csaba érkezett, aki a védekezésben nem jelent visszaesést, ám az építkezésből jóval kevésbé tudja kivenni a részét, mint ukrán kollégája, akinél érdemes elidőzni egy kicsit.
A képességeit tekintve az NB I egyik legjobb ballábas belső védője volt, akinek a Transfermarkt szerinti értéke egyetlen szezon lefolyása alatt 1 millió euróról 300 ezer euróra csökkent. Külön érdekesség, hogy a kétszeres ukrán válogatott bekk több bajnoki percet töltött a Magyarországra igazolása előtti félszezonban a Dinamo Kijev színeiben a pályán, mint az előző évadban piros-kékben. Tízes poszton is eléggé kiürült a keret, ugyanis távozott Claudiu Bumba, ifjabb Dárdai Pál és Lyes Houri is. A helyükre csak Kalmár Zsolt érkezett, aki ugyan még mindig válogatott formában futballozik, de éppen az a gyengesége, ami a fentiek erőssége, ez pedig a vonalak közötti játék. Kalmárt Marco Rossi is visszavontabb szerepkörben használja mostanság, így nem igazán lesz a Fehérvár hasznára a vonalak közötti mozgásokban, amely az utóbbi szezonokban igencsak sarkalatos pontja volt a Fejér megyei csapatnak. Ezek alapján érdemes megvizsgálni, hogy a Zeke-Gergényi cserével sikerül-e érdemben megerősíteni a balhátvéd posztot.
Zeke és Gergényi hasonló szerepkört töltött be az előző idényben. Zeke Kecskeméten, Gergényi Zalaegerszegen tartotta a szélességet a pálya bal oldalán.
Sokszor előnytelen helyzetekből is a beadást erőltették, amiért a bal oldalról elsősorban Gergényi volt a felelős. Összesen 98 alkalommal próbálkozott beadással az előző idényben, ami holtversenyben a negyedik helyre volt elég a mezőnyben, és Dzsudzsák Balázs mögött ő termelte a legtöbb várható gólpasszt (8,03). Igaz, Gergényi sok pontrúgást is elvégzett, meccsenként 1,94 szabadrúgást és 2,73 szögletet, ami mindig jelentősen hozzájárul a teremtett veszélyhelyzetek mennyiségéhez. Emellett Gergényit pár mérkőzésen a jobbszélső és a balszélső pozíciókban is fellelhettük, ami még több előkészítési lehetőséget jelentett a számára.
Ez idő alatt Zeke egyetlen pontrúgást sem végzett el kecskeméti színekben és láthatóan kevesebb beadása is volt. Szám szerint 69, amivel a 20. helyen végzett, de némileg pontosabb volt. Beíveléseinek 47,83%-a találta meg valamelyik társát, amivel az 1000 játékperc felett teljesítő balhátvédek között a legjobbnak bizonyult a bajnokságban. (Gergényi 44,9%-kal a harmadik helyen zárt ezen a listán.) Tehát Gergényi összességében több helyzetet alakított ki, ám jelentősen nagyobb volumenben is próbálkozott. A pontrúgásokat leszámítva elkezd zárulni az olló, ami azért is lényeges, mert a Fehérvárnak már van egy kiváló pontrúgója Kalmár Zsolt személyében, aki nem csak Fejér megyében, de országos szinten is az egyik legnagyobb specialistája a műfajnak.
E tekintetben egyik játékos sem tartozik az elithez még a balhátvédek között sem. Többek között a korábbi fehérvári balbekk Marcel Heister is több cselkísérlettel próbálkozott meccsenként (3,43), mint Zeke (2,66) és Gergényi (1,98). Sőt a német játékos hatékonyabb is volt, Zekénél csak egy hajszállal, Gergényihez képest viszont több, mint 10%-kal.
A labda előre juttatásában közel azonos teljesítményt nyújtottak a legutóbbi szezonban. Egyikük sem remekelt e téren, sőt a mezőny hátsó régiójában végeztek. Gergényi kilencven percenként 7,06-szor próbált meg előre passzolni, míg Zeke 6,82-ször. Viszonyításként: a legjobb balhátvéd Pászka Lóránd (Ferencváros) volt, aki 11,13 alkalommal próbált progresszíven passzolni. Emellett hatékonyságban is magasan az említett két játékos felett volt, Zekénél bő 15%-kal teljesített jobban ebben a mutatóban, Gergényinél csak szűk 10%-kal. Labdavezetéssel főleg Zeke tudott progresszív lenni. Mérkőzésenként 1,72-ször cipelte fel a labdát, míg Gergényi csak 1,36-szor tette meg ezt.
A támadásépítéseket nem tudják igazán eredményesen segíteni, ám a védekezés némely aspektusában megállják a helyüket. Közel azonos mennyiségű védekező párharcot vívnak, amellyel a balhátvédek mezőnyének közepén foglalnak helyet, ám Gergényi jóval sikeresebben vívja meg ezeket, ugyanis csak két klasszikus bal oldali védő rendelkezik nála is jobb mutatóval. Zeke Márió eredménye ennél jelentősen rosszabb, mert nála csak két poszttársa teljesít kisebb hatékonysággal. Viszont a sikeres fejpárbajok számában inkább az élmezőnyhöz közelít, ahogyan Gergényi Bence is. Mindketten valamivel több, mint 50%-ban nyerik a légi csatákat, ami a szélső védők körében elég jó arány.
Összességében megállapítható, hogy a két balhátvéd közötti legnagyobb különbség a helyzetek kialakításának mennyiségében és minőségében rejlik, de ez nem jelenti azt, hogy Gergényi Fehérváron is tudja majd hozni a kimagasló számait, mert a rögzített szituációkban Kalmár egyértelműen prioritást fog élvezni. A beadásainak száma is jó eséllyel vissza fog esni – ha csak Bartosz Grzelak vezetőedző nem változtat az elképzelésein –, mert az oldalvonal mellett Schön Szabolcs szokott helyezkedni, aki így elveszi a teret a felfutó balhátvéd elől. A labda előre juttatásában egyik játékos sem tudja a csapatát igazán hatékonyan segíteni, míg védekezésben is inkább az NB I középmezőnyéhez tartoznak.
A két játékos eddigi NB I-es karrierjét egybevetve Gergényi teljesítménye egy árnyalatnyival jobb, tehát ilyen szempontból indokolt lehet az átigazolás, ám a Fehérvár rendszeréből fakadó diszfunkcionalitás miatt mégsem várható az, hogy jelentős előrelépést hoz majd a 25 éves bal oldali szélső védő érkezése.
Kiemelt kép: fehervarfc.hu, kecskemetite.hu
