A baseball soha nem érhet véget – 30 for 30: The Longest Game
Vannak olyan mérkőzések, amelyek nem amiatt válnak ismertté, mert sportági rekordok dőlnek meg rajta, vagy olyan színvonalú játékot látunk, amire örökké emlékezni fogunk. Ezek helyett valami olyasfajta extremitás zajlik a szemünk előtt, ami egyszerre teszi komolytalanná, s egyúttal nagyon izgalmassá a találkozót. Jöjjön tehát a baseball John Isner–Nicolas Mahut derbije, a Pawtucket Red Sox és a Rochester Red Wings találkozója, ami több mint nyolc óráig tartott, és számtalan érdekes emberi történettel gazdagította a sportág legendáriumát.
A sportmédia általában az elitsorozatokkal, a legfontosabb mérkőzésekkel foglalkozik, még akkor is, ha több orgánum igyekszik időről időre felületet biztosítani a hátországban zajló eseményeknek. A 30 for 30 podcastjének alkotói is kiemelik, hogy a The Longest Game l nem szokványos epizód, hiszen olyan sportolókról van szó a podcastben, akik később nem futottak be nagy karriert, nem neveztek el róluk stadionokat, nem kerültek be a sportági Hall of Fame-be.
1981. április 18-án mindenki egy átlagos Triple A baseballmeccsre készült a pawtucketi McCoy Stadionban. A két együttes, a Pawtucket Red Sox és a Rochester Red Wings a tervezettnél fél órával később kezdhetett neki a találkozónak a stadion világításának meghibásodása miatt, majd sokáig semmi jel nem utalt arra, hogy különleges, de legfőképpen véget nem érő derbinek lesz tanúja a kilátogató 1740 néző.
Már bőven éjszakába nyúlt a játék, mikor felmerült, hogy a liga szabályai szerint ilyen körülmények között nem folytatódhatna a meccs, ám a sportági legendárium szerint végül azért nem szakították meg, mert a vezetőbíró szabálykönyvében épp nem volt benne az a taktus, ami az éjszakai játékot szabályozza. Az MLB hivatalos honlapjának cikke szerint mindez azért fordulhatott elő, mert az azévi példányokból épp kihagyták a szóban forgó szabályt, pedig 1981 előtt és után is egyértelmű helye volt a regulának.
A 13. inninghez értünk, amikor eljutottunk a napfordulóig, azaz a csapatok immáron húsvét alkalmával köszönthették egymást, hiszen az egyházi ünnep 1981-ben erre az időszakra esett.
A 30 for 30 podcastjének megszólalói szerint idővel valódi karneváli hangulat alakult a ball parkban, a nézőtéren forró csokit és kávét szolgáltak fel azoknak, akik kitartottak a maratoni találkozón.
Ám a meccs nem akart a végéhez közeledni, főként azért, mert később maguk a játékosok is elmondták, hogy nem is lehettek volna messzebb a pontszerzéstől, annyira fáradtak voltak.
A mérkőzés tehát folytatódott tovább, és egészen szürreális jelenteknek lehetett szemtanúja a változó számú nézősereg. Egyszer például a rendőrség is meglátogatta a találkozót, de nem azért, mert botrány tört volna ki, hanem azért, mert az egyik bíró, Denny Cregg elvitte a 10 éves unokaöccsét a találkozóra, a szülők pedig nem gondolták, hogy ilyen sokáig távol lesz a gyerek, aggódni kezdtek érte. Idővel az is sokakban felvetődött, hogy az egyik csapat majd szándékosan hibázik, hogy véget érjen a kollektív szenvedés, de ezt minden játékos tagadta.
És ha meghallgatjuk a 30 for 30 podcastjét, az is egyértelmű, hogy miért. Mint említettük, ezek a sportolók nem az MLB-ben, hanem a Triple A-színtéren játszottak, azaz minden álmuk az volt, hogy a nagy színpadra kerülhessenek. Mindenki a legjobbját akarta nyújtani, aki volt már az MLB-ben, szeretett volna visszakerülni, aki még nem, kereste a lehetőségeket.
És végül egyébként el is érték, hogy rájuk figyeljen a közönség, hiszen a mérkőzés utolsó inningjét két hónapnyi szünet után június 23-án játszották le, amikor a profi ligában épp sztrájkoltak.
A 30 for 30 podcastje tökéletesen egyensúlyozik a komolyan vehetőség és a vicc között, ugyanakkor az alkotók azt is érzékeltetni tudták, hogy a szóban forgó sportolóknak valóban ez volt életük lehetősége, csak ezekben az órákban (sőt napokban) voltak képesek birtokolni az országos médiafigyelem egy szeletét. Ahogy a bevezetőben említett Isner–Mahut teniszmecccs, úgy ez a találkozó is bekerült a sportági legendáriumba, ráadásul ebben az esetben még egy közösség összetartása is erősítette a történetet.
Kiemelt kép: ESPN
Szerző
