A két isztambuli gigász kinőtte a Süper Liget, de a Boszporuszon túl jelentősen csökken a varázserejük

A Galatasaray tavalyi remekléséről éppen egy évvel ezelőtt írtunk, de az idei bajnoki teljesítménye még annál is imponálóbb, a Fenerbahce pedig még szorosabban lohol a nyakában, mint az előző kiírásban tette. A piros-sárgák jelenleg 78 ponttal állnak a tabella élén, öt egységgel megelőzve a nagy riválist, de a harmadik Trabzonspor és a negyedik Besiktas már 32 pontos hátrányt szedett össze (a címvédő tegnap este a 29. forduló nyitányán 6–2-re verte a Rizesport, így eggyel több mérkőzést játszott). Persze a Galata és a Fener páros dominanciája a legkevésbé sem meglepő, az előző idényből szinte egyenesen következik, de a fölényük ilyetén mértéke feltétlenül zavarba ejtő, annak ellenére, hogy a harmadik isztambuli óriás, a Besiktas a 2021-es bajnoki címe óta keresi önmagát, a 2022-ben triumfáló Trabzonspor teljesítménye pedig törvényszerű módon esett vissza már az előző szezonban.

Ha pusztán a játékoskeretek értékét nézzük, az szinte tökéletesen korrelál a tabellával, hiszen a Galatasaray (206,33 millió euró) és a Fenerbahce (202,25) e tekintetben is messze kiemelkedik a mezőnyből, még a harmadik legtöbbre taksált Besiktashoz képest is (143,45); míg az isztambuli triumvirátust követő Trabzonspor állománya már csak 99,7 milliót kóstál a Transfermarkt becslése szerint. A többiek a fasorban sincsenek, az ötödik legdrágább kerettel bíró Istanbul Basaksehir (2020 bajnoka) összértéke is jócskán 50 millió alatt van.

De lássuk, kikkel és miként tündököl a két török topklub odahaza, és megvizsgáljuk a nemzetközi produkciójukat is.

Icardi, Mertens és Kerem Aktürkoglu repíti a Galatát

Az előző bajnoki kiírásban 24 meccsen 22 gólig és hét gólpasszig jutó Mauro Icardit tavaly nyáron potom tízmillió euró ellenében véglegesítették Isztambulban (a PSG 2020-ban még 50 milliót fizetett az argentinért az Internek), és ennél jobb üzletet aligha köthettek volna, hiszen a 31 éves támadó ebben a szezonban is csapata legeredményesebb játékosa: (minden sorozatot figyelembe véve) 23 találat és tíz gólpassz a mérlege, eddig. A balszélső Kerem Aktürkoglu 11/5-ös kanadai mutatóval követi a piros-sárgák házi rangsorában, míg a veterán, 36 éves belga játékmester, Dries Mertens öt gólt és hét asszisztot jegyzett ez idáig. A Sofascore értékelése szerint is kiemelkednek a Galata játékosai közül ők hárman, de Okan Buruk együttese valódi csapatteljesítményt nyújt: a komplett keret összesített pontátlaga 7,12 – ami egy domináns csapattól is kirívóan magas érték.

A fenti hármas persze már a tavalyi bajnoki címnek is aktív letéteményese volt, de 2023 nyarán még tovább erősödött a Galatasaray. A Crystal Palace-tól (ingyen) érkezett Wilfried Zaha, az elefántcsontparti szélső kilenc góllal és három előkészítéssel jeleskedett eddig. A Rizespor ellen mesterhármast szerzett Kerem Demirbay három évre írt alá, 3,7 milliót fizettek érte a Bayer Leverkusennek, és a Németországban született, de török állampolgársággal is rendelkező 30 éves hatos könnyedén állandósította helyét a középpályán, így talán azt sem bánja olyan nagyon, hogy éppen a gyógyszergyáriak történelminek ígérkező szezonja előtt távozott Leverkusenből, négy év után… Davinson Sánchez Londonból költözött Isztambulba (Tottenham Hotspur, 9,5 millió), és a kolumbiai válogatott hátvédre sem lehet panasz, igaz éppen izomsérüléssel küzd. Tanguy Ndombélé is a Spurstől érkezett, bár csak egy évre kölcsönbe, de a francia szűrőnek csak kiegészítő szerep jut Demirbay és Lucas Torreira mellett. Szintén a Premier League-ből lízingelik Hakim Zijest, a marokkói szélső három évig hiába kereste a helyét a Chelsea-ben, de egyelőre Törökországban sem leli egykori amszterdami önmagát. Mindössze tíz bajnoki adatott neki (két gól, egy gólpassz), és öt BL mérkőzés (két találat, egy assziszt), igaz már így is bőven felülmúlta az utolsó londoni évét (23 meccs, gól nélkül). A téli átigazolási ablakban is sikerült egy minőségi igazolást eszközölni, a 25 esztendős balbekk, Derrick Köhn (Hannover 96, 3,4 millió) pedig egyből stabil kezdőjátékossá avanzsált.

Ami a játékot illeti, Okan Buruk csapata 4–2–3–1-es felállásban rohamoz, 60,8 százalékban birtokolja a labdát és átlagosan 19,3-szor lő kapura mérkőzésenként a Süper Ligben. Az imponáló 25–3–1-es győzelmi mutató mellé 64–17-es gólkülönbség társul – egyetlen veresége a Hatayspor (1–2) vendégeként született még novemberben.

A Galata parádés szezonjába azonban alaposan belepiszkított a nemzetközi (le)szereplés. A Bajnokok Ligája A csoportjában a Bayern München oda-vissza elpáholta Icardiékat, és bár az Old Traffordon győzni tudott (3–2), míg a Rams Parkban 3–3-as döntetlent játszott az idén sem túl veretes Manchester United ellen a török bajnok, ez nem volt elég az üdvösséghez, ugyanis az FC Köbenhavnt sem tudta felülmúlni hazai pályán (2–2), a sorsdöntő utolsó fordulóban pedig a dánok nyertek 1–0-ra Koppenhágában, így az MU megelőzése is csak az Európa-liga folytatást jelentő harmadik helyre volt elég. Az El-playoffban viszont a Sparta Praha 6–4-es összesítéssel búcsúztatta a piros-sárgákat, így az európai kaland már februárban véget ért. A nyáron persze újra nekifuthatnak a BL-nek, de azért azt egyelőre elég nehéz elképzelni, hogy az ezredforduló sikereit (UEFA-kupa, Európai Szuperkupa) megismételjék.

Tadics és Dzeko sokadvirágzása akár aranyat is érhetne a Fenernek

Ha nem lenne bivalyerős a Galatasaray is. De az, ezért könnyen lehet, hogy az extrém jól sikerült 2023-as nagybevásárlás dacára idén is hoppon maradnak a sárga-kékek. Pedig tényleg őrült jól sikerült igazolnia Ismail Kartal együttesének az előző nyáron, a két balkáni gólzsák ráadásul ingyen érkezett Isztambulba.

A 35 éves Dusan Tadics 42 meccsen lépett eddig pályára, ezeken 12 gól és 12 előkészítés fűződik a szerb támadó nevéhez, míg bosnyák kollégája, a március 17-én már a 38. születésnapját ünneplő Edin Dzeko 33 találkozó után 22 gólnál és hat asszisztnál tart! A tavalyi idényben a Feyenoorddal holland bajnok Sebastian Szymanski játékjogáért 9,8 milliót kellett átutalni a Dinamo Moszkvának, a lengyel válogatott irányító pedig derekasan törleszti az árát: 40 mérkőzése során 12 gólt termelt és 13-at készített elő. Cengiz Ünder az Olympique Marseille-ből tért haza (15 millió euró fejében), a balszélső kilenc gólt számlál már, de a második isztambuli idényét taposó Michy Batshuayi is hét találattal járult a közösbe, nem csoda, hogy a Fenerbahce 72 gólnál jár a Süper Ligben, és plusz 50-es a gólkülönbsége.

Persze nem kizárólag támadófronton erősítettek a sárga-kékek, a Manchesterben felemás megítélésű Fred Rodriguesért például közel tízmilliót eurót perkáltak ki a Unitednek, a brazil válogatott hatos pedig új otthonra lelt a Márvány-tenger partján, csapata egyik legfontosabb láncszeme. A kapuba pedig érkezett a világbajnoki bronzérmes horvát, Dominik Livakovic; míg januárban – a meglehetősen félresikerült németországi félszezon után – Leonardo Bonucci is Isztambulba költözött, a veterán Európa-bajnok olasz hátvédet ingyen passzolta le az Union Berlin, Rade Krunics pedig az AC Milantól jött kölcsönbe. A bosnyák szűrő abban bízik, hogy képes lesz visszatalálni a 2016 és 2019 között Empoliban mutatott pazar formájához és nem pusztán a balkáni különítmény létszámát növeli. A bizonyítási lehetőség Caglar Söyüncü előtt is adott, a jobb lábas védő az Atlético Madridtól érkezett a nyárig, és eleddig nem is okozott csalódást: mind az öt meccsét végigjátszotta, méghozzá magabiztosan.

Ahogyan a csapat is roppant magabiztosan menetel, a riválisához kísértetiesen hasonlatos mutatókkal. A Fener is 4–2–3–1-es formációban iparkodik a célszalag felé, és 23–4–1-es bajnoki mérlegével kitartóan üldözi a Galatasarayt – egyetlen vereségét a Trabzonsportól szenvedte el odahaza. 57,8 százalékban van náluk a labda, és meccsenként átlagosan 17,4-szer veszik célba az ellenfelek kapuját. A hatékonyság terén azonban a Galata előtt járnak, hiszen átlagosan 1,9-szer kevesebb próbálkozásból szereztek nyolccal több gólt (de ne feledjük, eggyel kevesebb mérkőzésük volt eddig). A címvédő összesített xG-je 66,04 (és 64 gólnál tartanak), míg a Fener 73-as xG-re szerzett 72 találatot.

A két bajnokaspiráns első egymás elleni derbije (a Fener volt a pályaválasztó) egyébként egy meglehetősen eseménytelen 0–0-t hozott december 24-én, de a két csapat azért a közösségi médiában gondoskodott róla, hogy napokig témát szolgáltassanak a nagyérdeműnek.

Ami a Fenerbahce európai szereplését illeti, a sárga-kékek a Konferencia-liga selejtezőjében indulhattak (idén már a Süper Lig második helyezettje is a BL kvalifikációs szakaszában lesz majd érdekelt) és tükörsimán masíroztak be a csoportkörbe. A H jelű kvartettbe nyertek besorolást, és végül az első helyen is zártak (a Ludogorec Razgrad, az FC Nordsjaelland és a Spartak Trnava előtt), de azért ez messze nem volt egy fáklyás menet. Az első három meccsüket megnyerték, de aztán Bulgáriában sima 2–0-s vereséget szenvedtek, a dán ezüstérmes otthonában pedig kaptak egy hatost (1–6), pedig majdnem a legerősebb összeállításban léptek pályára. Az utolsó fordulóban így mindenképpen nyerniük kellett a biztos továbbjutáshoz, de mivel a csoportból teljesen kilógó Trnavát fogadták (4–0), a kupatavasz megélése nem forgott veszélyben. Ismail Kartal csapata két nappal ezelőtt az EKl nyolcaddöntőjében 3–0-ra verte a Royale Union SG-t a belgiumi odavágón, így szinte biztos negyeddöntősnek tekinthető.

A két csapat idei szezonban fellelhető számos hasonlósága mellett a nemzetközi eredményesség terén egyértelműen előbbre tart a Fenerbahce; de gyorsan tegyük hozzá, hogy egy teljesen másik szinten méretik meg, és két kínos vereségbe így is beleszaladt. 

A komolyabb kihívások pedig még előtte állnak: a harmadik számú európai kupasorozatban ugyanis az igazi küzdelmek éppen a legjobb nyolc között kezdődnek, és különösebb sikernek legfeljebb a döntőbe jutás számítana.

Idősödő gólfelelősök

Ami még roppant szembeötlő, és már rövid távon is fejtörést okozhat mindkét szakvezetésnek az a játékosok magas átlagéletkora. E tekintetben a Galatasaray van némileg előnyösebb helyzetben, hiszen esetében ez 26,2 év, míg a Fener legénysége az átlagéletkort tekintve 28,4 esztendős. Ez azonban csalóka, hiszen a legtöbb játékpercet játszók (vagyis az alapcsapatok) átlagéletkora még magasabb, a Galatánál 28,9, a Fenernél pedig 28,8 év. Mindkét csapatnak van két-két 35 felett járó kulcsjátékosa, akik szerződésük lejárta után szinte biztosan távoznak is, a minőségi pótlásuk viszont komoly nehézségekbe ütközhet.

A címvédőnél a 37 éves uruguayi hálóőr, Fernando Muslera (aki immár 13. éve őrzi a sárga-pirosak kapuját) mellett Mertens kontraktusa is 2024 június 30-ig szól; de Icardi is 31 múlt már, és bár ő papíron 2026-ig erősíti a Galatát, azért nincs kőbe vésve, hogy nem csap le rá valaki egy topligából még egyszer utoljára. A Fenernél pedig a két gólgyáros, Dzeko és Tadics a legfőbb érintettek, igaz ők 2025 nyaráig érvényes szerződéssel bírnak – de az utódláson már most erősen gondolkodni kell Isztambul sárga-kék felében.

Summázat

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy mindkét együttes (alapvetően) jó úton jár, hiszen remek edzővel, erős kerettel és néhány világklasszissal is rendelkezik – de utóbbiak jelentős hányada hamarosan visszavonul, netán valamelyik olajállamba megy majd levezetni, és akkor nehezebb idők elé nézhetnek.

A Galatasaray és a Fenerbahce remeklését (az elismerésre méltó szakmai munka és a fent említett légiósok váratlanul sikeres beilleszkedése ellenére) azért árnyalja, hogy egy közepesen erős bajnokságban verik bucira az ellenfeleket. 

Törökország az UEFA-koefficiens alapján jelenleg a kilencedik helyen áll, mindössze 1,75 ponttal Skócia előtt. A Süper Lig eszerint is pontosan ott foglal helyet, ahová a szakértők többsége is alighanem sorolná. A nemzetközi mérce szerint azonban a Galatasaray a BL-ben és az El-ben is könnyűnek találtatott, a Fenerbahce pedig az EKl-ben története egyik legdrámaibb vereségébe szaladt bele – csak a Benfica (1975, BEK, 0–7), valamint a cseh Sigma Olomouc (1992, UEFA-kupa, 1–7) otthonában kapott a tavaly őszinél nagyobb zakót a múltban – már azelőtt, hogy egyáltalán szembekerült volna egy nevesebb csapattal.

Persze Isztambulban most nem a korábbi európai kudarcokon keseregnek, mindenkit az érdekel elsősorban, ki nevet majd az eszelős bajnoki versenyfutás végén. A Török Kupát mindkét csapat félvállról vette, és már a negyeddöntőben kiestek, a Galatának így kizárólag a Süper Ligre kell fókuszálnia; a Fenernél pedig lehet, hogy nagyobb fantáziát látnak a Konferencia-ligában, mint a 20. bajnoki cím megszerzésében, tekintve, hogy soha nem nyertek még nemzetközi trófeát (ahogy egyetlen másik török csapat sem a Galatasarayon kívül). A Konferencia-liga ilyen értelemben nagyon is csábító, a viszonylag híg mezőny miatt egy ponton túl (a negyeddöntőtől) könnyen elérhetőnek tűnik a győzelmi serleg. A Fenerbahcénál minden kétséget kizáróan jobb csapat csak egy maradt a mezőnyben: a nyolcaddöntő első felvonásán az Ajax otthonában gól nélküli döntetlent játszott Aston Villa. De a törökökkel egy lapon említhető csapat sincs sok, a gyengélkedő amszterdamiak jó eséllyel Unai Emeryék horgán akadnak majd a Villa Parkban, rajtuk kívül a tavalyi döntős Fiorentina és a Lille OSC tűnik még keményebb diónak, szóval elég jó sansza lehet Ismail Kartal együttesének.

A legizgalmasabb kérdés mégsem az, hogy ki nyeri idén a török bajnokságot, vagy hogy összejön-e a Fenernek a Konferencia-liga-győzelem, hanem az, hogy a következő szezon(ok)ban is fenntartható lesz-e ez az elképesztő páros dominancia a Süper Ligben, illetve, hogy stabil BL-résztvevővé avanzsálhat-e a két isztambuli topklub. Mindkét kérdést illetően erős kételyeink vannak.

Kiemelt fotó: Getty Images