A két világháború közti időszakban a kávéházakban zajlott a budapesti futballélet (könyvajánló)
A magyar labdarúgás gazdag történelme során az egyes csapatok, játékosok vagy edzők sikerein felül rengeteg említésre méltó esemény történt. Csillag Péter a Jaffa Kiadó által 2021-ben kiadott Oldalvonal című könyvében számtalan hosszabb-rövidebb, kuriózumnak számító történetnek járt utána, amelyek az évek során igencsak a feledés homályába merültek. Olyan szemelvények ezek, amelyek többsége kifejezetten érdekes lehet a magyar labdarúgás kedvelőinek.
A magyar labdarúgás időszámítása az első csapatok megalakulásával az 1890-es évek végén, az 1900-as évek elején kezdődött. Innentől kezdve megannyi siker és kudarc érte a klubcsapatokat és a válogatottat egyaránt. Az Oldalvonal című könyv elsősorban nem a konkrét eredményekre fókuszál, hanem egy-egy különleges, sok esetben elfeledett történetet hivatott felgöngyölíteni.
Jonathan Wilson A magyar futball aranykora című könyvében részletesen kifejtette, hogy a XX. század elején hódító „Duna-menti játékstílus” Bécsből és Budapestről indulva miként emelkedett az európai labdarúgás legjobbjai közé és terjedt el idővel világszerte. Csillag Péter kötetében több fejezet ezen időszak körülményeit tárja az olvasó elé, hogy milyen viszonyok uralkodtak, amikor a labdarúgás hőskorában a magyar foci kétségtelenül az elithez tartozott.
Az egyik ilyen rész az 1920-as évek budapesti labdarúgásának hátterét veszi górcső alá.
A futballvezetők rendszerint a külön helyiségekben kártyáztak a különböző üzletek lebonyolítása közben. Budapest mellett Bécsben és Prágában is hasonló kávéházi élet zajlott.
A beszélgetések alkalmával vitatták meg egymással az egyes mérkőzések történéseit, a következő találkozók kilátásait, a lehetséges taktikát. Akkoriban közkeletűvé vált a „kávéházi konrádok” kifejezés, amelyet a Monarchia korábbi vezérkari főnöke, Conrad van Hötzendorf kockázatos katonai döntései ihlettek, és tulajdonképpen a kávéházi „megmondóemberekre” használták.
A kávézókban legalább annyira fontos labdarúgóélet zajlott, mint a stadionokban. Minden csapatnak megvoltak a kialakult törzshelyei. Az MTK-ból kivált játékosok által alapított Budapesti Atlétikai Klub (BAK) közege a Splendid kávéházban (Károly körút 24.) gyülekezett, a Terézvárosi TC a Klein Ármin által működtetett Liszt Ferenc kávéházban (Andrássy út 67.), a Nemzeti SC Hamburger Antal Hamburg kávéházában (Rákóczi út 75.), az MTK a Király-bazárban (Ferenciek tere 3.) élte a hétköznapjait. Az FTC törzshelyének a Ferenc körút és a Mester utca sarkán található Széchenyi kávéház számított, az UTE egy újpesti Széchenyi kávéházban tartózkodott, de még a Magyar Labdarúgók Szövetségének ülései is egyes kávéházakban zajlottak.
(Forrás: libri.hu)A könyv felidézi, hogy a Nemzeti Sport egy 1928-as számában budapesti kávéházi körképet készített, bemutatva, hogy a legnépszerűbb kávézókban pontosan milyen labdarúgóélet zajlott.
A jelenség később még a szocialista évtizedekben is megfigyelhető volt, de már kevésbé állandó formában. Az MLSZ 1958-tól a Népköztársaság útja (Andrássy út) 47.-ben működött, a Rozmaring, korábban Rosemary presszóban, amely hasonló szerepet töltött be.
Ezen kívül a könyvből megismerhetjük például a Juventus 1920-as évekbeli magyar gólfelelősét, Hirzer Ferencet vagy épp a Fradi-szellem atyját, Blum Zoltánt, valamint Festetics Sándor gróf dégi futball-paradicsomát, és megtudhatjuk azt is, hogy melyik csapat nyerte a vaslabdát. A könyv továbbá feleleveníti a Karpati Lvov emlékezetes Szovjet Kupa-győzelmét, és utánajár egy legendás „bírófürdetésnek” is. Emellett egyes magyar klubok kialakulását, külföldre szakadt honfitársaink karrierjének egy-egy mozzanatát is megismerhetjük közelebbről. Arra is fény derül, hogy ki volt az a magyar labdarúgó, aki Budapest bombázása idején szenteste csak pár szem mazsoláért ugrott le a készülő kalácshoz, majd hónapokig kellett egy gyár padlásán bujdokolnia, mire visszatérhetett a családjához.
A kötetben több játékos szomorú sorsát is feleleveníti a Junior Prima- és Németh Gyula-díjas szerző, így olvashatunk – a nem rokon – Csillag János balesetéről, Bölöni László családjának megpróbáltatásairól vagy a trianoni döntés által abszurd módon kettéhasított magyar faluról, amely napjainkban is két különböző ország területén fekszik.
(Forrás: magyarfutball.hu)Az egyes fejezetek általában alig nyolc-tíz oldalból állnak. A történet mellett a korabeli sajtó beszámolóiból találhatunk idézeteket, vagy éppen a hozzá kapcsolódó személyek leszármazottjai szólalnak meg. A különálló, rövid epizódok miatt a könyv könnyen emészthető, akár egy alkalommal csak egy-egy fejezetet olvasunk el, akár többet egymás után.
Igényes szórakozás, ismeretszerzés lehet azok számára is, akik nem feltétlenül a labdarúgás, hanem inkább a magyar történelem iránt érdeklődnek.
A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője. További érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:
Kiemelt fotó: mandadb.hu
Szerző
