A következő lépcsőfok Firenze – Vincenzo Italiano
A Serie A előző idényében nagy meglepetésre a bennmaradást tükörsimán kiharcoló Spezia vezetőedzője a következő szezonra átteszi székhelyét Firenzébe, hogy a szebb napokat is megélt ACF Fiorentinát irányítsa és visszavezesse a tabella első felébe. Az alábbi elemzésben Vincenzo Italiano múltjáról, szakmai elképzeléseiről és arról lesz szó, hogy miként egyeztethető össze az ő stílusa és az új kerete.
Vincenzo Italiano 1977-ben az akkor nyugatnémet Karlsruhe városában született olasz szülők gyermekeként, majd Itáliában lett profi labdarúgó. Játékoskarrierje nagyrészét a Hellas Veronában töltötte, itt mutatkozott be a Serie A-ban is középpályásként, de szerepelt a Genoában és a másik veronai csapatban, a Chievóban is, majd fokozatosan lépdelt visszafelé a ranglétrán pályafutása vége felé. 2014-ben hagyott fel a labdarúgással, amikor elfogadta Alessandro dal Canto ajánlatát, hogy legyen a Venezia segédedzője.
FOKOZATOSAN A CSÚCS FELÉ
A velencei kaland nem tartott sokáig, mert ahogy a mester úgy a stáb is távozni kényszerült három hónap után, de ekkor már biztossá vált Italiano számára, hogy ezt akarja csinálni a legmagasabb szinten. 2015 nyarán a Vigontina San Paolo utánpótlását kezdte trenírozni, majd egy szezonnal később megkapta az esélyt a negyedosztályú felnőttcsapatnál is. Egy szezon töltött itt, majd jött az első komolyabb lehetőség az FC Arzignano Valchiampónál, amellyel azonnal bronzérmes lett, majd megnyerte a rájátszást is, kiharcolva ezzel a feljutást a harmadik vonalba.
Italiano ezúttal sem maradt egy évnél tovább, ugyanis a Trapani csábító ajánlata túl jó lehetőséget kínált számára, hogy a Serie C-ben se kelljen egy kiscsapatot irányítania és ezáltal valamelyest feladni elveit, hanem egy feljutásért harcoló klubnál kezdhette meg újból a munkát. A „gesztenyebarnáknál” is rövid időn belül nagyon sikeres volt, mert első évében a második helyen zárt csapatával, majd a rájátszást megnyerve feljutott a B-be. Ám újfent egy szezont követően távozott, ezúttal a Spezia vásárolta ki szerződéséből, ő pedig örömmel fogadta el az Aquilotti ajánlatát.
Egy stabil középcsapatból, amely éveken át hozzá volt szokva a háromvédős rendszerhez, nagyon rövid idő alatt egy teljesen más hadrendben hatékonyan működő élcsapatot varázsolt. Ugyan a Benevento és a Crotone simán jutott fel az automatikus helyeken, de egy újabb bronzérem került Italiano nyakába, majd a playoff újfent az ő vadászterülete volt: mindenki legyőzve három év alatt a harmadik feljutását abszolválta. A hátunk mögött hagyott idényben aztán az élvonalban is bemutatkozott, s elvei mellett kiállva látványos, szép focit nyújtva tartotta benn a Bianconerit.
MIK AZ Ő IRÁNYELVEI?
A 47 éves szakember Arrigo Sacchi iránymutatásai szerint képzeli el a futballt, csak a legendás edzővel ellentétben, ő 4-3-3-ban gondolkodik 4-4-2 helyett. Az automatizmusok kialakítása a keret minden egyes tagjánál az elsődleges számára, hogy játékosai álmukból felkeltve is tudják, hogy egy adott helyzetben mit kell tenniük. Soha nem a hibátlan 90 percet várja el, hanem azt, hogy a lehető legkevesebb hibát vétsék, ha pedig mégis becsúszik a gikszer, akkor több opció is a rendelkezésükre álljon, mint lehetséges megoldás.
[su_note note_color="#2e8b57"] A védekezési sémáit blokkokban képzeli el, amit akár „mid”, akár „low” verzióban is játszat csapatával az ellenféltől és az aktuális eredménytől függően. A low blockban a két szélső is mélyen visszahúzódik így kialakítva egy 4-5-1-es formációt, amiben a létszámfölényt akarják megtartani az oldalvonalak mellett, míg mid blockban tartják a 4-3-3-as hadrendet és bátran fennmaradnak presszingelni is. [/su_note]
A szélsők kiemelt fontosságúak Italiano játékrendszerében, mert védekezésben az előbb taglaltak szerint változik a feladatkörük, de támadásban is kulcsszerepet kapnak. A legfőbb fegyver a túltöltés az oldalvonal mellett és a félterületekben, amit a szélsővédők és a kimozgatott nyolcasok tesznek lehetővé. A hátulról érkező passzal a szélső akár kezdeményezhet egy az egy elleni párharcot, de ha megtartja a labdát, akkor rövid időn belül két opciót kell felkínáljanak a társak, mert a bekknek jönnie kell az esetek többségében az oldalvonal mellett, míg a nyolcas a félterületben kéri a játékszert. A keresztlabdák esetében a szélsőt ugyancsak több opcióval kell segíteni, itt a nyolcas elkérheti egyből a passzt, vagy csak leköt egy védőt, amivel esélyt nyit a szélső betörésének, míg a szélsővédő hátrafelé kéri a labdát, hogy onnan egy beadással folytathassa az akciót.
A másik oldalon a szélsővédőnek fontos feladata, hogy felmenjen a támadóharmad vonaláig és tartsa a szélességet. Amennyiben a játékszer bekerül a pálya középső részére, akkor ő jelenti a mindig megjátszható passzopciót a középpályásoknak, akiknek így van lehetőségük forgatni és kialakítani egy egy az egy elleni párharcot, vagy épp megalapozni egy beadást. Erre szolgál tökéletes példával a Benevento elleni mérkőzés első találata, amikor a jobb oldalon a szélsővédő megkapja a labdát teljesen üresen, majd a beadása végén megszületik a gól.
[video width="1920" height="1080" mp4="http://legacy.bunteto.com/wp-content/uploads/2021/07/Szelesseg-gol.mp4"][/video]
Emellett persze Italiano elképzeléseiben is kulcsszerepet kaptak az átmenetek, mikor rendezetlen védelem ellen lehet lendületből támadni, ennek egyik alapja a magasra tolt letámadás. Csapata az Atalanta mögött a második legtöbb pressziót generálta a szezonban, a 47%-os hatékonysága pedig a harmadik legjobb volt a ligában. A hatodik legtöbb labdaszerzés és a hetedik legtöbb ellenfél térfelén visszaszerzett labda is Bianconerié.
[su_note note_color="#2e8b57"] Összesen nyolc gólt szereztek kontrák során, amiknek a többsége a három támadó kiváló területelosztásából adódott, hogy a labdát felcipelő játékos számára kellő opciót nyújtottak lehetőség szerint a védőket döntés elé állítva, aminek a végén nem lehetett helyesen cselekedni, mert mindenképp ők jöttek ki belőle jobban. [/su_note]
MI VÁRHATÓ FIRENZÉBEN?
Abban egészen biztosak lehetünk, hogy Italiano nem fog más felfogást és szerkezetet játszatni ezúttal sem. A jelenlegi keret átalakításra szorul, de megkezdődtek a megfelelő stílusú játékosok szerződtetései, ugyanis már biztos, hogy a Copa América után az argentin válogatott Nicolás González csatlakozik a Fiorentinához. A rengeteg kölcsönből visszatérő, korábban megbukó vagy épp a formációba nem illő labdarúgók új esélyt kaphatnak, míg néhányan, akik abszolút a 3-5-2-es hadrendhez voltak „kitalálva” könnyen lehet, hogy új csapat után nézhetnek a nyáron.
Azok után, hogy Gennaro Gattuso 20 napot töltött csak a csapatnál, majd távozhatott a sajátos átigazolási kérelmeivel, nem szabad azt várni, hogy hatalmas nagy igazolásokba kezd a klub, mert sem anyagi lehetősége nincs erre, sem hajlandóság a vezetés részéről. Néhány új érkező még várható, mert a jobbhátvéd poszt egyelőre erősen lyukasnak tűnik és a 34 éves José Callejón sem valószínű, hogy egész szezonra kitartó megoldás lenne, úgyhogy neki is kellene egy posztrivális a jobbszélre. A védelem közepében az átállás lehet nagy kérdés, valamint az, hogy mi lesz Nikola Milenkovics sorsa, akit a hírek szerint több együttes is szívesen látna saját dresszében. Izgalmas nyár és még izgalmasabb szezon várhat a firenzeiekre, de mindenképp érdemes lesz rájuk figyelni, mert Italiano csapatai sosem unalmasak.
Szerző
