A nagy elődök emelték ki és tanítgatták a belga belső védőt, aki európai szintű klasszisnak tűnik
Zeno Debast csupán húszéves, de már nagyon sok mindent látott és még többet mutatott meg magából. Az RSC Anderlecht belső védőjének megvan minden képessége és készsége ahhoz, hogy az európai elitbe tartozó játékos váljon belőle, ráadásul már most igazi vezér és hangadó, akinek a karrierjében eljött az idő arra, hogy egy következő lépcsőfokra lépjen.
Még csak 20 esztendős, de már közel száz felnőtt mérkőzése van az élvonalban és a nemzetközi porondon, rendszeresen ott van a válogatott keretében, s minden tekintetben megfelel a modern belső védőkkel szembeni követelményeknek. Ahogy sok neves előd, Vincent Kompany, Romelu Lukaku vagy épp Youri Tielemans, úgy Zeno Debast is az RSC Anderlecht „tehetséggyárából” került ki, és talán mondani sem kell, hogy óriási értéke a brüsszeli csapatnak. A 189 centiméteres védő számára minden adott ahhoz, hogy az előbb emlegetett játékosok nyomdokaiba lépjen és egy európai elitklubnál is alapemberré váljon, akárcsak a belga nemzeti csapatban, ahol már közelebb van ehhez.
Debast hétéves korában csatlakozott a fővárosi alakulat akadémiájához, hogy aztán kettesével vegye a lépcsőfokokat és 17 esztendősen már a felnőttek közt szerepelhessen. Mindezt annak a Vincent Kompany-nak köszönhette, akihez előszeretettel hasonlították a tinédzser évei végén, és ez nem is volt teljesen alaptalan. Az azóta a Burnley-t is megjárt, ma pedig már Münchenben dolgozó szakember a 2020-2021-es idény végén hívta fel az első keretbe, majd a következő szezon második felében már rendszeresen kapott lehetőséget a sérüléséig. Az igazán nagy áttörés azonban „csak” 2022-ben jött el számára, amikor a városi riválistól, az Union Saint-Gilloise-tól szerződtetett vezetőedző, Felice Mazzu a háromvédős hadrendjének jobb oldali belső védőjeként kezdte el játszatni. Ugyan ez nem volt több négy hónapnál, ám ez időszak alatt is mindenki láthatta, hogy Debast óriási tehetség, és számára aligha ez a klub lesz a végállomás.
A védősor három tagja közül övé volt a szabadság, hogy előremenjen a támadásokat segíteni és ment is, a progresszív labdacipelések, a progresszív passzok, a támadóharmadba juttatott átadások és még a boxon belülre juttatott passzok terén is egészen kiemelkedő számokat produkált. Ugyan kétségtelen, hogy csapatszinten ez közel sem volt jó időszak, de az tény, hogy Debast ekkor vált kirobbanthatatlanná a kezdőből.
A fiatal belgához az új edző, Brian Riemer sem nyúlt, és nem is vette ki Jan Vertonghen mellől, a rutinos bekk egyfajta mentorszerepet is betöltött Debast mellett. A csapatkapitány a szárnyai alá vette és olyan védekezési technikákat, finomságokat mutatott meg neki, amelyek segítségével a kétségtelenül tanulékony ifjú rövid idő alatt tudott nagyot emelni a játéka minőségén. Ugyan korábban sem nyújtott rossz teljesítményt a labda nélküli játékban, ám a hevessége, a kissé kapkodó stílusa még hibákhoz vezetett. Debast most már kevesebb védőpárharcot vív meg, de jobb hatékonysággal teszi ezeket, cserében ritkábban cselezik ki vagy viszik el mellette a labdát. Ellenben többet szerel és több labdát is szerez meg, a passzok lefülelése, illetve a második labdák begyűjtése terén kifejezetten jelentős javulás észlelhető nála.
Ami a passzjátékot illeti, a dán szakember irányítása alatt nem sok minden változott, továbbra is hátulról építkeznek a brüsszeliek, amiben kulcsszerepet tölt be Debast. A kapus összjátékba való bevonása és a hatosok mélyre húzódása révén ugyanúgy ki tud tolódni a jobb oldalra, mintha három védővel állna fel a csapat. Így aztán nagyon sok érintése és passza van, amelyekkel azért a játékának a progresszivitása is megmaradt, a statisztikái azt mutatják, ezekben a mutatókban a belga élvonal elitjéhez tartozik. A 84,5%-os passzhatékonyság nem a legmagasabb, de az alapján, hogy közel tíz alkalommal kísérli meg a támadóharmadba juttatni a labdát – kétharmados sikerességgel –, már az egyáltalán nem mondható rossz adatnak.
És vannak olyan jó tulajdonságai is, amelyeket nem lehet számokkal leírni. Az utánpótlás korosztályokban rendre csapatkapitányként futballozó Debast – Vertonghen hiányában – már a felnőttek közt is megkapta egyszer-egyszer a karszalagot. Az előző két idényben több csapattársa is kiemelte már az öltözőben betöltött szerepét, azt, hogy igazi vezéregyéniség. Nagyon nehezen viseli a vereséget, ám ha így alakul egy-egy meccs, az többnyire arra motiválja, hogy még többet dolgozzon. A mentális erejét jól mutatja, hogy az edzőváltások, a szerkezetbeli átalakítások ellenére tinédzserként is mindvégig meg tudta őrizni a helyét a kezdőben, illetve a csapatbeli rangsorban, és igencsak gyorsan emelkedett a legfontosabb játékosok közé.
Mindent összevetve egyértelmű, hogy Debast 20 évesen készen áll arra, hogy a következő lépcsőfokra lépjen. Sokan úgy gondolták, hogy Angliába igazol majd, ám a legutóbbi pletykák szerint a portugál bajnok Sporting CP szeretné a soraiban tudni. Ez kézenfekvő lépés lenne a lisszaboniak részéről, hiszen Goncalo Inácio és Ousmane Diomande esetleges távozása is napirenden van, mindkettejüket tudná helyettesíteni a belga.
Ezzel még egy köztes lépcsőfokot beiktathat a karrierjébe a legfelső szintre lépés előtt, már most belekóstolhatna a Bajnokok Ligája világába és egy, még a brüsszelieknél is dominánsabb csapat játékába. Márpedig erre a tapasztalatra mindenképpen szüksége lesz ahhoz, hogy egy topklubnál is meg tudja vetni a lábát a kezdőcsapatban, és ahhoz is, hogy a jövő belga válogatottjának ő lehessen az a klasszis belső védője, aki egykoron az edzője vagy a jelenlegi mentora volt.
Kiemelt kép: Maarten Straetemans / Sipa USA / Alamy Stock Photo
Szerző
