A nemzetközi versenynaptár felfalja a hagyományos állami bajnokságokat a brazil fociban?

A brazil klubfutball lebonyolításának sajátossága, hogy hagyományőrző jelleggel továbbra is évről évre megrendezik az egyes állami bajnokságokat. Annak idején a 20. század elejétől kezdődően a nagy távolságok miatt valamennyi régióban külön bajnokságokat bonyolítottak le, az első országos bajnokságra csak 1959-ben került sor. Ezzel párhuzamosan továbbra is zajlottak az állami bajnokságok. Mindezt az elmúlt években rendre úgy oldották meg, hogy a naptári év első három hónapjában az állami bajnokságokat bonyolították le, majd az országos szintű bajnokságokra áprilistól decemberig kerül sor. Ezeknek a meccseknek a presztízs miatt hatalmas jelentőségük van, a szurkolók hallani sem akarnának az állami vetélkedések megszüntetéséről. A regionális riválisok egymás elleni meccsei sok esetben jobban érdeklik a nagyérdeműt, mint csapatuk egy-egy nemzetközi kupamérkőzése.

Hagyomány kontra modernizáció

A 2026-os nyári világbajnokság miatt a brazil labdarúgó-szövetség (CBF) úgy döntött, hogy 2030-ig kísérleti jelleggel átalakítja a menetrendet. Az újítás értelmében az egyes állami bajnokságok meccsszámát tovább csökkentették, az eddigi 16 helyett legfeljebb 11 mérkőzést játszhat egy csapat, ráadásul részben párhuzamosan zajlik az állami és az országos vetélkedés. Előbbi hagyományosan január első felében indul, utóbbi viszont már január végén megkezdődött. Így aztán több olyan hét is adódott, amikor a hétvégén állami, hétközben pedig országos bajnokikat játszottak.

Ennek eredményeként a legjobb csapatok csak minimálisan játszanak kevesebb mérkőzést a korábbinál, viszont ezeket a találkozókat rövidebb intervallumban bonyolítják le a korábbihoz képest, amikor nem volt átfedés a két bajnoki vetélkedés között.

Az állami bajnokság lerövidítése a kiscsapatok számára lehet különösen érzékeny, mivel egy országos szinten például csak a harmad- vagy a negyedosztályban játszó együttes számára ez az év egyetlen olyan időszaka, amikor jelentősebb jegybevételhez juthatnak és televíziós képernyőre kerülhetnek egy-egy nagyágyú ellen. A sűrített menetrend miatt a nagycsapatok azonban gyakran a B-keretet küldik ki a kicsik elleni meccsekre, és/vagy edzőmeccsnek használják ezeket a találkozókat, ami az állami vetélkedés presztízsvesztését jelenti.

Mi történt az állami bajnokságokban 2026-ban?

Természetesen a legtöbb csapat arra azért ügyelt, hogy ne pihentesse annyit a legjobbjait, hogy közben lemaradjon a rájátszásról, mert az elfogadhatatlan bűn lenne a szurkolók szemében. Így a menet közben történt – teljesen érthető – pihentetések ellenére valamennyi 2026-os állami vetélkedést egy-egy tradicionális nagy csapat nyerte, de azért idén is akadt egy olyan klasszikus kiscsapat, amelynek menetelésével szegényebbek lettünk volna, ha nincs állami bajnokság.

• A riói bajnokságot (Campeonato Carioca) Filipe Luís elődöntő utáni, váratlan menesztése ellenére a Flamengo nyerte – az újonnan kinevezett Leonardo Jardim az első meccsén trófeához segítette a csapatot a Fluminense elleni, tizenegyesrúgásokkal aratott sikerrel.

• A Sao Pauló-i és annak vonzáskörzetében található csapatok számára kiírt Campeonato Paulistában a Palmeiras visszahódította a tavaly elveszített bajnoki címet. A Verdao öt éven belül negyedszer, története során 27. alkalommal lett a térség bajnoka. A csapat 2020-ban kinevezett portugál edzője, Abel Ferreira a tavalyi trófea nélküli esztendő után most elhódította a hőn áhított 11. címét a csapattal, mellyel ő lett a klub történetének legeredményesebb trénere.

• A Paulista-bajnokságban történt az idei állami bajnokságok legromantikusabb menetelése, az elmúlt két évben az országos első osztályba való feljutásról az utolsó pillanatokban lemaradó Novorizontino ugyanis a negyeddöntőben a Neymarral felálló Santos FC-t, az elődöntőben pedig a Memphis Depay által fémjelzett Corinthianst ejtette ki, és a jóval esélyesebb Palmeiras elleni döntőre sem feltett kézzel állt ki (3–1-es összesítéssel vesztették el a kétmeccses finálét).

• Ennél nagyobb meglepetés már csak a Campeonato Paranaensében született, ahol az országos másodosztályban csak középcsapatnak számító Operário Ferroviário lett a bajnok a Serie C-s Londrina elleni sikerrel. A döntőbe jutásért a végső győztes az állami rekorder Coritibát, a vesztes pedig a szintén élvonalbeli Athletico Paranaensét búcsúztatta. Az Operário fennállása harmadik állami bajnoki címét ünnepelte.

• A Campeonato Gaucho döntőjében a Grémio 4–1-es összesítéssel múlta felül a címvédő Internacionalt, így a 2018 óta egy kivételével az összes kiírást megnyerő Porto Alegre-i csapat már csak két elsőségre van a legnagyobb városi riválisától.

• A Mineiro-bajnokság fináléja sajnálatos módon egy hatalmas tömegverekedésről maradt emlékezetes. A Cruzeiro által 1–0-ra megnyert Atlético Mineiro elleni mérkőzés hosszabbításában ugyanis elszabadultak az indulatok. Miután a rendezők képtelenek voltak megfékezni a játékosokat, a játékvezető lefújta a mérkőzést, és – a brazil futballban rekordot jelentő – 23 piros lapot osztott ki a renitensek között.

• A Campeonato Baianót az 52. elsőségét begyűjtő Bahia nyerte az egykori legendás góllövő kapus, Rogério Ceni vezetésével a 30-szoros állami bajnok Vitória elleni sikerrel.

Európai minták árnyékában

Nyilvánvalóan a brazil labdarúgás versenynaptára rendkívül megterhelő – a legtovább versenyben lévő csapatok közül tavaly a Palmeiras 76, a Flamengo 74 tétmeccsen játszott. A helyi szövetség célja egy „európaibb” menetrend kialakítása, hogy a brazil bajnokságban játszó játékosok ne induljanak hátrányból egy-egy nemzetközi tornán, és az sem lehet fenntartható, hogy a csapatok egy-egy nyári nagy torna idején egy-másfél hónapra nélkülözzék legjobb játékosaikat. A klubvilágbajnokság kibővítésével jelenleg már négyből három nyáron rendeznek valamilyen nemzetközi tornát. A szünet elengedhetetlen a játékosok fizikai épsége és a válogatott felkészülése érdekében. Így az állami bajnokság újabb rövidítése mellett döntöttek, és nem lenne meglepő, ha a mostani négyéves próbaidőszak után még kevesebb állami meccs mellett tennék le a voksot.

Hosszabb távon a mostani, összesűrített menetrend sem tűnik fenntarthatónak. Adott esetben egy élcsapat hét közben sorsdöntő bajnokit játszik az országos bajnokság másik élcsapatával, majd hétvégén egy kisváros harmadosztályú csapata ellen lép pályára az állami ligában. Ez a kettősség sajnos több sebből vérzik. A nagycsapatok számára az állami bajnokság egyre inkább „púp a háton”. Mivel a pontvadászat már januárban elindul, a sztárklubok kénytelenek tartalékos kerettel vagy „edzőmeccsként” kezelni a regionális fordulók többségét.

Miközben az évek óta a világ legerősebb bajnokságai közé rangsorolt brazil liga próbál lépést tartani az európai menetrend ritmusával, közben elveszíti a sajátos, brazilos karakterét, melyet az állami bajnokságok jelentenek. Kétségtelen, hogy a brazil futball sava-borsát az egyes regionális rivalizálások adják. A szurkolók imádják a helyi derbiket, a kiscsapatoknak pedig ez a nemzeti identitásuk része. A mostani rendszerben azonban az állami ligák még inkább háttérbe szorulnak, egyfajta „másodlagos szórakoztatássá” degradálódva az országos liga és a nemzetközi versenyek árnyékában.

Ha a négyéves periódus végén a modell beválik, könnyen lehet, hogy a tradicionális állami bajnokságok az eddig ismert formájukban végleg megszűnnek. Brazília válaszút előtt áll: beáll a globális sorba és végképp „európaiasítja” a naptárát, vagy megpróbálja megmenteni azt a kaotikus, de mégis sokak által imádott rendszert, ami egyedivé tette az egész világ szemében.

Borítókép: veja.abril.com.br

Ha első kézből szeretnél értesülni a legfrissebb futballhírekről, látogass el a Goal.com Magyarország weboldalára, ahol rengeteg exkluzív tartalom vár rád!