Filipe Luís az első teljes évében duplázott a Flamengóval

Filipe Luís aktív pályafutása meghatározó részét, a 2010 és 2019 közötti kilenc szezonból nyolcat az Atlético Madridnál töltött. Menet közben a Chelsea FC-nél tett egy kitérőt a 2014-2015-ös idényben, de a „matracosokkal” nyert két Európa-ligát, valamint egy-egy spanyol bajnoki címet és Király-kupát. A spanyol fővárosban töltött évei alatt Diego Simeone korszakos csapatának egyik emblematikus alakja lett.

A 44-szeres brazil válogatott balhátvéd európai karrierje befejeztével visszatért hazájába, és a Flamengónál töltött négy és fél év alatt nyert tíz trófeát, beleértve a Libertadores-kupa elhódítását 2019-ben és 2022-ben. Bár az utolsó szezonjában már gyakrabban bajlódott sérülésekkel, a Rubro-negrónál mindvégig stabil kezdőjátékosként számoltak vele, 175 mérkőzésen lépett pályára az együttes mezében. A csapat élén ez idő alatt gyakran váltogatták az edzőket, majd éppen Filipe Luís személyében találták meg az állandóságot a kispadra.

Gyors előrelépés, azonnali siker

A 2023 végi visszavonulását követően Filipe Luís a Flamengo U17-es csapatának trénereként kezdte meg edzői pályafutását. Fél év után máris feljebb lépett és átvehette az U20-as együttes vezetését, miután Mário Jorge elvállalta a szaúdi U17-es válogatott irányítását. Kisvártatva ismét megüresedett előtte egy kispad, és 2024. szeptember 30-án – akkor átmenetileg – az első csapathoz nevezték ki Tite menesztése után.

Filipe Luís a Libertadores-kupa-kiesés után vette át a csapatot, akkor az országos bajnokságban már hátrányba kerültek, egyedül a Brazil Kupában maradtak valós versenyben, amit meg is nyertek.

Az ígéretes beugrást követően a Flamengo meghosszabbította Filipe Luís szerződését, és 2025-től már főállású vezetőedzőként irányítja a csapatot. Az egykori hátvéd azonnal hozzálátott a csapatépítéshez, és az együttes játékában hamar visszaköszöntek az új edző elképzelései. Mindeközben a játékoskeret erős alapmagját további jelentős európai tapasztalattal rendelkező labdarúgókkal bővítették, így villámgyorsan kifejezetten ütőképes társaság formálódott a kezei alatt.

A Flamengo még 2024 nyarán szerződtette az ecuadori Gonzalo Platát vagy éppen a Juventusnál kilenc évet eltöltő Alex Sandrót, míg tavaly nyáron többek közt a Filipe Luís által az Atléticóból jól ismert Saúl Niguez, az Európa-bajnok Jorginho és a rutinos Danilo is őket választotta. Eközben olyan, a dél-amerikai kontinensen posztja legjobbjai közé tartozó játékosok erősítették már a csapatot, mint a kapus Agustín Rossi, a korábban az AS Romát is megjárt Matías Vina, a helyi klasszissá emelkedő Giorgian de Arrascaeta, a mindig gólerős Pedro vagy a hat éve a klub alkalmazásában álló Pedro Henrique.

Filipe Luís csapata minden sorozatban végig kiegyensúlyozottan teljesített, 2025-ben a 78 mérkőzéséből 49-et megnyert (18 döntetlen és 11 vereség mellett) és négy trófeát is begyűjtött.

Csapatot és identitást épített

Az elmúlt év elején a bajnoki címvédő és 2024-ben duplázó Botafogo legyőzésével kaparintották meg a brazil Szuperkupát. Ezt követően tavasszal a riói állami bajnokságban is a legjobbnak bizonyultak, miután az elődöntőben a Vasco da Gamát, a fináléban a Fluminensét múlták felül.

A brazil országos bajnokság elmúlt idényében végig harcban álltak a bajnoki címért, és a Palmeirasszal folytatott versenyfutásból végül ők kerültek ki győztesen. A Sao Pauló-i ellenlábas a szezon hajrájában többször hibázott, Filipe Luísék viszont a 38 fordulós idény alatt csak ötször kaptak ki. Ráadásul a hőn áhított duplázás is összejött, miután a Libertadores-kupát is megnyerték, ezzel pedig az első négyszeres brazil győztesei lettek a sorozatnak.

A nemzetközi megmérettetés során a csoportjukból csak a második helyen jutottak tovább körbeverés végén, az egyenes kieséses szakaszt azonban úgy abszolválták, hogy csak az Estudiantes La Plata elleni negyeddöntőben kaptak gólt (mindkét meccsen egyet-egyet, tizenegyesekkel jutottak tovább), a döntőben ismét a Palmeirast győzték le 1-0-ra.

A fiatal edző irányításával a csapat minden mérkőzésen igyekezett labdával és a labda nélküli játékban is dominálni a meccseit – nem feltétlen csak a gyengébb ellenfelekkel szemben, hanem a ki-ki mérkőzésnek ígérkező összecsapásokon is. A kreatív, ritmusváltásokra épülő támadójátékuk sokszor megoldhatatlan feladat elé állította az ellenfeleket, a visszatámadásaik sebessége és hatékonysága ugyancsak számtalan fontos meccset döntött el.

A Flamengo sikereiben kulcsszerepet játszott, hogy az idényben lejátszott 78 mérkőzés több mint felén (44 meccs) legalább két gólt szereztek.

Összességében 143 gólig jutottak az elmúlt évben, ami 1,83-as meccsenkénti gólátlagot jelent, miközben az egész évben csupán 12 alkalommal fordult elő, hogy nem tudtak betalálni.

A Flamengo hatékony támadójátékához természetesen a stabil középpálya és az agilis szélsőjáték mellett a biztos lábakon álló védelem munkája is szükségeltetett. A riói hátsó alakzat és Rossi kapus nem egyszer bevehetetlen falként emelkedtek az ellenfelek elé: a meccsek több mint felén nem kaptak gólt. A 78 találkozó közül 41-szer húzták le a rolót, és csak 15 alkalommal gyűjtöttek be egy mérkőzésen egynél több találatot, melyek közt több gólzáporos győzelem és döntetlen is született – mindössze nyolc meccset vesztettek el úgy, hogy legalább kétszer megrezdült a Flamengo hálója.

A siker elsősorban a Filipe Luís által megálmodott és a gyakorlatba is átültetett hatékony csapatjátéknak volt köszönhető.

A gyakorlatilag a játékostársak közül kinevezett edző vezetésével a korábban sokszor széthúzó Flamengo 2025-ben éppen igazi csapatjátékával, egészséges hozzáállásával tudta legyőzni legnagyobb ellenfeleit. A klub visszanyerte identitását és megérdemelten lett újra Dél-Amerika legjobbja.

Nem szabad elfeledkeznünk De Arrascaeta kimagasló egyéni teljesítményéről sem, aki a játék minden elemében lenyűgöző teljesítményt nyújtott. A 31 éves uruguayi karmester a visszatámadások során labdákat szerzett, a támadójátékban pedig rendre megcsillogtatta átlag feletti technikai képességeit, és végül a Flamengo idénybeli legeredményesebb játékosaként 25 góllal és 21 gólpasszal zárta az évet – támadó középpályásként.



További lehetséges célok

Bár a dél-amerikai kontinensen a Flamengo bizonyult a legjobbnak, a szélesebb nemzetközi porondon nem sikerült a csúcsra érniük. A tavaly nyári össznépi klubvilágbajnokságon hiába nyerték meg a csoportjukat a későbbi végső győztes Chelsea előtt (3-1-re legyőzték a londoniakat), a nyolcaddöntőben 4-2-es vereséget szenvedtek a Bayern Münchentől, így idejekorán véget ért a szereplésük.

Az év végén megrendezett Interkontinentális Kupa küzdelmei során ugyan bejutottak a döntőbe, ott tizenegyesrúgásokkal alulmaradtak a PSG-vel szemben, miután egymást követő négy lövést elhibáztak.

Nem sokon múlott, hogy mindkét sorozatban messzebbre jussanak, és akár újabb trófeát nyerjenek. Ami azonban 2025-ben nem jött össze, idén – a brazil és a dél-amerikai trón megtartása mellett – jótékonyan motiválhatja őket.

Filipe Luís első teljes évében végzett munkája joggal adhat okot a bizakodásra, mivel gyakorlatilag mindent megnyert a Flamengóval. A szezon végén a klub a 2026-ig érvényes szerződését újabb egy évvel megújította, a rióiak érthető módon próbálják minél tovább bebiztosítani maguknál a szakembert. Azonban a brazil sajtóban már többször felvetették, hogy ő lehet majd Diego Simeone megfelelő utódja az Atléticónál, ami kétségkívül személyes célja lehet, de egyelőre aligha látja bárki „Cholo” immár 14 éve tartó munkásságának végét.

Az viszont borítékolható, hogy ha a Flamengo az új évben is hasonlóan eredményes lesz, akkor az edző iránt biztosan be fognak jelentkezni az európai élcsapatok.

Borítókép: Talksport.com

A cikk megjelenése a Szerencsejáték Zrt. tématámogatásával valósult meg.