A pankráció keresztapja volt, az Egyesült Államok elnöke lett
Donald John Trump multimilliárdos üzletemberként a sportvilágra is kivetette a hálóját, az 1980-as évektől kezdve sorra kísérletezett a legkülönbözőbb sportágak révén is tovább növelni a vagyonát – és persze fennen hirdetni a nevét. Tucatszámra vásárolta a golfklubokat, bábáskodott a pankráció felett, de volt saját kerékpáros körversenye és amerikai futballcsapata is. Utóbbira mondjuk aligha emlékszik szívesen, mert miután trösztperbe fogta az NFL-t, földbe állított egy egész ligát.
Donald Trump már üzletemberként is az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb embere volt, a megalomániás és kapzsi milliárdos minden területen próbálta megvetni a lábát. De az ingatlanbefektetésekből meggazdagodott Trump még a pénznél is jobban szereti saját magát, ezért amit csak lehetett a nevére vett.
Világszerte megtalálhatók a róla és általa elnevezett fényűző épületek, alighanem ő lesz az egyetlen amerikai elnök, akiről kizárólag a regnálása előtt, vagy attól teljesen függetlenül neveztek el bármit, a minden leköszönő elnöknek kijáró, kötelező könyvtáron kívül. A felhőkarcolókon, luxusszállodákon és kaszinókon túl volt saját légitársasága (Trump Shuttle) is; de a Trump Organization a legkülönbözőbb fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz adott névhasználati jogot: több mint 50 licencszerződés kapcsolódott Trump nevéhez, amelyek legalább 59 millió dollár bevételt termeltek a cégeinek. Magától értetődő módon a sport sem maradhatott ki Trump üzleti kosarából, és bár voltak nyerő húzásai, a leghírhedtebb szerepvállalása egy csúfos kudarc.
A golfklubtól a Wrestlemania sikeréig
Trump kedvenc sportága a golf, amit rendszeresen űz is. 1985-ben vásárolta meg a floridai Palm Beachen található Mar-a-Lago birtokot, melyet 1995-ben magánklubbá alakított át. A ház egyik szárnyát magánrezidenciaként használta, 2019-ben pedig hivatalosan is az elsődleges lakóhelyének nyilvánította (természetesen a második elnöki ciklusa idején a washingtoni Fehér Házban él). 1999-ben további golfpályák építésébe és felvásárlásába kezdett, csak az Egyesült Államokban tucatnyit tulajdonol, de van golfklubja Puerto Ricóban, Írországban, Skóciában, az Egyesült Arab Emírségekben és Indonéziában is.
A küzdősportok univerzumában is otthonosan mozog, boksz- és MMA-mérkőzésekre jár, remek kapcsolatai vannak a promóterekkel. A pankráció népszerűsítésért kifejezetten sokat tett: 1988-ban a New Jersey-i Trump Plaza mellett rendezték a sportág legrangosabb eseményét, a Wrestlemaniat, ami gyakorlatilag a tömegkultúra fősodrába lökte a műfajt – és magát a házigazda Trumpot is.
Kedveli a legnépszerűbb csapatsportágakat is, elnökként és korábban is előszeretettel látogatta a major ligák kiemelt eseményeit. A New York Mets és a Cleveland Indians baseballcsapatokra az 1980-as évek elején vételi ajánlatot is tett, de azok túl alacsonynak bizonyultak az üzlet nyélbeütéséhez és Trump inkább az amerikai futball felé fordult. Bár ne tette volna.
A USFL földbe állítása
1983 őszén az üzletember megvásárolta az abban az évben megalakult USFL-ben (United States Football League) szereplő New Jersey Generals csapatát, és villámgyorsan a liga egyik legbefolyásosabb tulajdonosa lett. Az volt a célja, hogy a USFL-t egy magasabb presztízsű, az NFL-lel egyenrangú bajnoksággá emelje.
Sokkal erőteljesebb pénzköltést szorgalmazott, sztárjátékosok szerződtetését ösztönözte, nagy hatást gyakorolt a liga üzleti stratégiájára. Természetesen a USFL-t semmikép sem lehetett egy napon említeni az NFL-lel, de megvolt benne a potenciál, hogy idővel esetleg riválissá váljon. Az 1920-ban alapított profi liga akkorra már stabil, és hegemón szervezet volt, amely óriási fölényben volt gazdaságilag és infrastrukturálisan is, a nézettségről nem is beszélve. Az USFL viszont egy ígéretes alternatív tavaszi liga lehetett volna, amely képes volt nagy tehetségeket igazolni (Herschel Walker, Jim Kelly, Steve Young) innovatív és bátran kísérletező attitűd jellemezte. Kiváló televíziós szerződéseket kötött (ABC, ESPN), és megvolt a szükséges befektetői háttere is.
A liga tehát ígéretesen fejlődött, de Trump agresszív és terjeszkedő stratégiája súlyos feszültségeket keltett a tulajdonosok között. A negatív fordulatot Trump egy meglehetősen eszelős kezdeményezése okozta: azt akarta, hogy a liga mérkőzéseit a tavaszi szezon helyett ősszel rendezzék, vagyis közvetlenül az NFL-lel konkuráljon. Ugyan a tulajdonosok többsége 1984-ben végül megszavazta az őszi átállást (az 1986-os szezontól kezdve), ezzel azonban a liga sírját ásták meg. A tévétársaságok nem akartak az NFL-lel párhuzamosan USFL-meccseket közvetíteni, a szponzorok menekülőre fogták, a költségek emelkedni, a bevételek pedig csökkenni kezdtek.
Trumpék végül trösztellenes pert indítottak az NFL ellen, arra hivatkozva, hogy az monopolisztikusan uralja a futballpiacot, és tisztességtelen gyakorlattal akadályozza a többi liga (persze leginkább a USFL) fejlődését. Azt remélték, hogy egy kedvező ítélet kikényszerítheti az egyesülést, de legalábbis jelentős anyagi tőkét kovácsolhatnak belőle, ami növelheti a USFL versenyképességét. A terv azonban visszafelé sült el. Bár a pert jogilag megnyerték, de csak jelképes 1 dolláros (amit egy trösztellenes jogszabály miatt automatikusan megháromszoroztak, így valójában 3 dollár lett) kártérítést kaptak. A bíróság ugyan kimondta, hogy az NFL túlzott piaci fölénnyel rendelkezik, és ez valóban versenyellenes hatású volt, de a USFL nem tudta bizonyítani, hogy az NFL miatt szenvedett volna jelentős anyagi károkat; a liga pénzügyi és működési problémái nagy részben saját hibái, rossz üzleti döntései és belső konfliktusai miatt alakultak ki.
A legjelentősebb szerepet a USFL bukásában egyértelműen Trump téves stratégiája – döntően az őszi átállás erőltetése, és maga a per – játszotta. A pert követően a televíziós szerződések megszűntek, a klubok szétestek, és a liga 1986-ban, még (az első) őszi szezon rajtja előtt csődbe ment.
Tour de Trump
De a kudarc nem szegte Trump kedvét, hogy újabb sportágakba akarjon betörni. 1989-ben névadó főszponzora lett az újonnan életre hívott Tour de Trump kerékpáros versenynek, amelyet a Tour de France, a Giro d’Italia és a spanyol Vuelta mintájára egy nagy presztízsű amerikai kerékpárversenynek álmodtak meg a közép-atlanti régió államaiban (New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware, Maryland, Virginia, Nyugat-Virginia, Washington D.C.) – de Trump pénzügyi és üzleti okok miatt két év után kiszállt. Ezt követően a DuPont vállalat lett a főtámogató, de 1996-ban ők is visszaléptek, és a Tour DuPont végleg megszűnt. Az utolsó két körversenyt egyébként Lance Armstrong nyerte.
Az elnök és az amerikai sportközélet
Trump elnökként már elsősorban a woke ideológia és a cancel culture különböző megnyilvánulásaival és vadhajtásaival szemben avatkozott be a sportéletbe. 2017 szeptemberében egy alabamai beszédében azt mondta, hogy azokat az NFL-játékosokat (különösen Colin Kaepernicket), akik letérdeltek a himnusz alatt a feketékkel szembeni rendőri brutalitás és túlkapások elleni tiltakozás jeléül, ki kell rúgni. Ez tömeges protestálást váltott ki a két nappal későbbi NFL-mérkőzéseken, és országos politikai vihart kavart. Trump még évekig üzengetett a ligának a Twitteren, és számos további alkalommal szólította fel a NFL-t, hogy tiltsa be a térdelést. Ennek következtében 2017 és 2020 között több NFL- és NBA-klub bojkottálta az elnöknél tett látogatást.
Trump második hivatali idejének megkezdése után (miután a Joe Biden által 2021-ben eltörölt korábbi tiltását visszaállította a katonaságnál), idén februárban hozott egy végrehajtási rendeletet, amely megtiltotta a transzneműeknek a női sportokban való részvételét.
2025 júliusában a Truth Social-platformján követelte, hogy az NFL-ben szereplő Washington Commanders és az MLB-ben játszó Cleveland Guardians baseballcsapat változtassa vissza a nevét, amit korábban az indiánok iránti tiszteletből változtatott meg. A Washington 2020-ban cserélte le a Redskins, míg a Cleveland 2022-ben az Indians nevet.
A Washingtonnal kapcsolatban Trump azzal érvelt, hogy „indiánok tömegei akarják, hogy a csapat visszaváltoztassa a nevét”. Szerinte az „indiánok örökségét és presztízsét szisztematikusan elveszik”, de most más idők járnak, mint három-négy évvel ezelőtt. Pár órával később egy másik posztban azzal fenyegetőzött, ha nem veszik vissza a régi nevet, akkor megakadályozza a klub új stadionjának építését. Mivel azonban Biden egyik utolsó elnöki döntésével Washington város önkormányzatának adta a stadion alatti föld tulajdonjogát, nehéz elképzelni, Trump hogyan tudná megakadályozni az új létesítmény megépítését.
Az elnök követelésére Chris Antonetti, a Cleveland Guardians operatív vezetője azt reagálta, megértik, hogy különböző vélemények fogalmazódnak meg a pár évvel ezelőtti névváltoztatásukkal kapcsolatban, de a döntést ők hozták meg. Az elmúlt négy évben már márkát építettek a Guardians névből, és izgatottan várják a jövőt. Természetesen egyik csapat sem változtatta vissza a nevét.
Az Egyesült Államok egyébként Trump második ciklusában a földkerekség két legnagyobb sporteseményét is megrendezi: jövőre a labdarúgó-világbajnokságot (Kanadával és Mexikóval közösen), míg 2028-ban Los Angeles ad otthont a nyári olimpiai játékoknak, méghozzá az elnökválasztási kampány kellős közepén. Egyben biztosak lehetünk: Donald Trump mindkét csúcseseménynek a középpontjában akar majd lenni.
Borítókép: Charlie Neibergall/AP Photo
A cikk megjelenése a Szerencsejáték Zrt. tématámogatásával valósult meg.
Szerző
Gallwitz Gábor
Gallwitz Gábor
Kapcsolódó cikkek
Trump ellensége és egyben eszköze
Tudása alapján elvileg nagyjából bármelyik NFL-csapatban játszhatna csereirányítóként, néhány helyen valószínűleg kezdőként is, mégsem kér már belőle senki a ligában. Amerika egyik fele szégyenfoltként, másik része nemzeti példaképként tekint rá. Colin Kaepernick a privát és sportéletében is szebb bánásmódra vágyik – sajnos elmondható, hogy a róla készült sorozat is sikerülhetett volna méltóbbra. Furcsa ezt állítani, mert ő volt az egyik kreátor, és ahogy elfuserálta a szériát, napjainkra ugyanúgy fordította visszájára a korábban esetlegesen szimpatikus oldalát is.
Jobb horog: így lettek az UFC gáláiból Trump kampányrendezvényei
Akik nézték az UFC még a nyár elején megrendezett, 302-es sorszámú gáláját, egy érdekes dologra lehettek figyelmesek. Nem csak hogy jelen volt a rendezvényen Donald J. Trump, hanem a korábbi amerikai elnök és jelenlegi elnökjelölt jóval több figyelmet kapott, mint ami egy sportrajongó hírességnek kijárna. Sőt. Azt sem túlzás állítani, hogy Dana White, az UFC elnöke arra használta a sportág által elért nézettséget, hogy jól megtolja Trump kampányát. Mi ennek a finoman szólva sem elegáns húzásnak a háttere, illetve mi jellemzi a sport és a politika viszonyát az Egyesült Államokban?