Az algoritmus ma megjósolja, kinek passzol a csatár holnap

– Mióta foglalkozol játékos-megfigyeléssel?

– A fő profilom, ami egyben a hobbim is, az adatelemzés, ugyanakkor szerettem volna kipróbálni magam a scouting területén is. Amikor Magyarországon meghirdették a játékosmegfigyelői képzést, jelentkeztem, mert érdekelt, hogy a scoutoknál hogyan zajlik a játékosok értékelése. Ugyan nem dolgoztam a profi foci közegében, de ez nem is volt előfeltétel, így bárki jelentkezhetett. A képzések elvégzése után pályáztam a The Path Sports Management ügynökség egyik nyitott scout pozíciójára, ennek lassan 2,5 éve. Ügynöki munkát nem végzek, az előkészítés és az elemzés a fő feladatom.

– Ez azt jelenti, hogy meccsekre nem is utazol játékosokat megfigyelni?

– A pandémia előtt én is jártam meccsekre, főleg Magyarországon és Szlovákiában, de manapság már inkább a videós megfigyelés dominál. Amikor elkezdtünk együtt dolgozni a Path-ban, mindenkinek megvolt a saját felségterülete, ahol kereste a játékosokat. Én úgy kezdtem, hogy írtam egy programot, amellyel adatbázist lehetett építeni az adott bajnokság összes játékosáról. Rájöttem, hogy ez nem csak nekem jó, hanem mindannyiunknak nagy segítség lehet, ezért az összes bajnokságra kiterjesztettem, ami minket érintett. Ezt követően a magyar utánpótlás-bajnokságok adatbázisát is elkészítettem.

A Transfermarkton 40 liga több mint 20 ezer játékosát figyeljük folyamatosan. Egy-egy játékos scout riportjának elkészítésekor több meccs és több tucatnyi kritérium alapján vizsgáljuk meg, hogy az adott futballista mire lehet képes.

– Azt mondtad, írtál egy programot: informatikát, esetleg közgazdaságtant tanultál korábban?

– Nem, gépészmérnökként végeztem az egyetemen, jelenleg is egy autóipari cégnél dolgozom főállásban. Tanultam programozást, de nem állt hozzám közel. Amikor elhatároztam, hogy sport adatelemzéssel szeretnék foglalkozni, tudtam, hogy ehhez a munkához elkerülhetetlen a programozás elsajátítása.

– Az embernek a Moneyball című film jut eszébe rólad, amikor Brad Pitt egy teljesen más szakmai területről hozza el a baseball-csapathoz a közgazdász srácot, aki egy középszerű klubból statisztikai adatok alapján bombaerős csapatot csinál.

– Eleinte én is az adatok mindenek felettiségében hittem. Ám az ügynökségnél megtanultam, hogy az adat fontos mankó, amikor dönteni kell egy futballista kiértékelésénél. Ugyanakkor a számok azt nem mutatják meg, hogy a játékos hogyan viselkedik a pályán, az öltözőben, hasznosan kommunikál-e a játékostársaival vagy a kispaddal. A scoutingnak és az adatelemzésnek kéz a kézben kell járnia.

Forrás: the path

– Az adatgyűjtéshez a Wyscout és InStat scoutrendszereket használod, esetleg más digitális forrást is?

– Az InStatot, a Wyscoutot és a Transfermarktot a legtöbbször, az összehasonlító elemzésekhez ezek a legmegbízhatóbbak.

– Nézzünk be a kulisszák mögé: a Ferencváros, a Kisvárda vagy a Videoton megkeres benneteket, hogy szüksége van egy védekező középpályásra. Egyáltalán ez a kezdeti lépés?

– Van olyan eset, amikor egy csapat jól meghatározott profillal fordul hozzánk. Például szeretne igazolni egy legalább 185 centis, a fejpárbajokban kifejezetten erős védekező középpályást. De akadnak olyan csapatok is, akik csak azt mondják, hogy védekező középpályás kell nekik és ennyi a leírás. Mi is folyamatosan figyeljük, számon tartjuk, hogy melyik klub melyik posztra keres vagy kereshet futballistát. Fontos, hogy mindig előre dolgozunk, tehát a nyári átigazolási szezonra mi már tavasszal összerakjuk a kluboknak a megfelelő profilú játékosok listáját.

– Rengeteg kritériumot kell megnézni egy játékos esetében, kérlek, mondd el a fontosabbakat!

– A játékos-megfigyelés négy alapvető részre bontható. Fizikai jellemzők, mentális jegyek, taktikai érettség és technikai adottságok. Az egyes korosztályoknál és a felnőtt labdarúgóknál ezeket más és más szempontrendszer szerint kell súlyozni.

– Melyik magyar klubnál dolgozik a legtöbb scout? Informális beszélgetések alapján a Ferencvárosra és a Videotonra tippelek.

– Igen, tudomásom szerint a Ferencvárosnál főállásban és részmunkaidőben is dolgoznak megfigyelők itthon, illetve foglalkoztattak scoutot Dél-Amerikában is. A Mol Fehérvárnak is van itthoni csapata, illetve Portugáliában is volt játékos-megfigyelőjük. Az az anyagi helyzettől függ, hogy egy klub kiépít-e, és ha igen, akkor milyen scouting rendszert, vagy inkább egy ügynökséghez fordul.

– Sok magyar élvonalbeli klubnál nincs játékosmegfigyelő. Ennek akkor az az oka, hogy olcsóbb egy ügynökséget megbízni ezzel a munkával, mint saját scout csapatot építeni?

– Nincs rálátásom a klubok pénzügyi működésére, és arra, hogy mire áldoznak szívesebben, így erre nem tudok biztos választ adni. Mi kapunk olyan klubtól is felkérést, amelyik jelzi, hogy hajlandó fizetni átigazolási díjat, míg más klub kiköti, hogy csak lejárt szerződésű vagy ingyen igazolható futballistát keresnek.

– Kik voltak a legnagyobb fogásaitok az NB I-ben az elmúlt években?

– Egy nagyon jó példa erre Hahn János, akinek rajtunk keresztül sikerült Paksról Dunaszerdahelyre szerződnie. Öt-hat csapat is érdeklődött iránta, mindegyik esetében készítettünk egy elemzést a klubról, annak anyagi helyzetéről, és hogy onnan általában hová igazoltak tovább a futballisták. Megvizsgáltuk azt is, hogy a posztján szereplő rivális csatárok milyen statisztikával rendelkeznek. A másik jó példa Pászka Lóránd, aki az NB II-ben kimagasló teljesítményt nyújtott, ezzel felkeltve a Ferencváros érdeklődését, és később át is igazolták. Ő számos statisztikai mutatóban volt ligaelső a posztján. Nem a mi játékosunk voltak, a klub kérésére kerestük például Danko Lazovicsot, Marko Scsepovicsot, illetve az edzők közül Marko Nikolicsot és Fernando Fernándezt.

Forrás: the path

– A munkád java részét az adatelemzés teszi ki. Megfelelő irányban fejlődik szerinted ez a szakma Magyarországon?

– Megfelelő irányba fejlődhetne, ha a hazai klubok valóban meglátnák a benne rejlő potenciált. Volt rá példa, hogy az általunk fejlesztett algoritmus segítségével belga és holland élvonalbeli csapat számára készítettünk összehasonlító elemzést játékosokról.

– „Meglátnák benne a potenciált.” Magyarul, ha minden hazai klub alkalmazna két-három adatelemzőt?

– Ez is egy megoldás lehetne. A Premier League-ben, illetve a top kluboknál ma több tízfős adatelemző csapatok dolgoznak. De akár mehetünk alacsonyabb szintre is. A Brentford és a dán Midtjylland a tökéletes mintapéldája annak, hogy milyen magas szintre lehet fejlődni profi adatelemzéssel. Ők mertek újat húzni.

– Mire gondolsz?

– Az adatelemzés tradicionálisan jelen van az amerikai sportokban, mint például a baseballban, a kosárlabdában és az amerikai futballban, ahol már évtizedek óta használják a profi klubok. Ebben a szakmában ezeknél a sportágaknál már nem nagyon lehet új szintre lépni. Az európai fociban viszont nagyon is lehet. Az elmúlt hat-nyolc évben robbanásszerű fejlődést látni a sportágban.

Ma már akár azt is előre lehet jelezni, hogy egy játékos milyen teljesítményt fog nyújtani a közeljövőben, de előre jelezhető a potenciális sérülésveszély is. Az adatgyűjtés mennyisége és minősége ezzel párhuzamosan rohamosan javul.

– Nemrégiben Gazdag Dániel mesélt arról a Büntetőnek, hogy az amerikai bajnokságban játszó csapatánál, a Philadelphiánál is alkalmaznak bedobásedzőt, hiszen ezekből a szituációkból is gólhelyzeteket lehet kialakítani. A szabadrúgásokra, bedobásokra specializálódó edzők mintájára mi a játékos-megfigyelés, illetve a labdarúgáshoz kötődő elemzés közeljövője? Milyen újszerű trendeket látni?

– Az elmúlt félévben megfigyelhető, hogy az adatelemzés elindult a játékosok és az őket rögzítő videók koordinátáinak még alaposabb használata felé. Pontos GPS-adatokkal általában csak a saját játékosairól rendelkezik egy klub. Bizonyos cégek viszont ráálltak arra, hogy minden pályára lépő futballista minden egyes mozgását rögzítik, és adathalmazokat készítenek belőlük. Mesterséges intelligencia és algoritmusok segítségével az adathalmazból meg lehet jósolni, hogy egy játékos előre meghatározott mozgások, szögek és koordináták alapján milyen valószínűséggel passzol majd valamelyik játékostársának. A Statsbomb 360 nevű projektben például ehhez hasonló, egészen elképesztő fejlesztések zajlanak, amit aztán eladnak szolgáltatásként. A legnagyobb csapatok ellenben csak az adatokat vásárolják meg, és a saját adatelemző csoportjukkal, a saját módszereikkel értékelik azt.

forrás: the path

– Az adatok alapján látsz trendszerű átalakulást az NB I-ben? Akár abban, hogy mennyivel vonzóbb a magyar liga, akár abban, hogy bizonyos országok játékosai más ország futballistáihoz képest előtérbe kerültek-e az utóbbi két-három évben?

– A külföldről érkező játékosok számára vonzerővel bír, hogy a magyar bajnokságból egyre sűrűbben kerülnek nemzetközi kupák csoportkörébe magyar klubok. A trendekről messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, inkább hullámok vannak: voltak időszakok, amikor szerbek, másik évben horvátok jöttek többen, de volt olyan időszak is, amikor spanyol és portugál futballisták igazoltak hozzánk. Voltak köztük kiemelkedő játékosok, akik elégedettek voltak az infrastruktúrával, a közeggel és a bajnokság színvonalával, akkor ők vitték az NB I jó hírét, és a honfitársak követték őket ide.

– Sportközgazdászok időnként nyilatkoznak róla, hogy a magyar bajnokság számára az lehetne a reális középtávú fejlődési cél, hogy transzferligává váljon. Vagyis a klubok jelentős része jobb bajnokságokba adná el a fiatal játékosait, és ez stabil gazdasági alapot jelentene. Haladunk efelé?

– Azért nem lehet erről beszélni, mert bizonyos klubok most is olyan modellben működnek, hogy lejárt szerződésű vagy klub nélküli játékosokat keresnek. De vannak olyan csapatok, akik azért abba az irányba haladnak, hogy a játékoseladás a költségvetésük egy bizonyos részét képezi, amivel számolnak is évről évre. A Ferencváros sokat költ transzferdíjakra, ugyanakkor sokat is keres a játékoseladásokból. Viszont az utóbbi időben például a Paks is jelentős bevételre tett szert a játékosai eladásából.