Az elmúlt tíz évben a Ferencvároson kívül a magyar csapatok nem léptek előre a nemzetközi porondon

A 86 párharc 162 meccset takar (a 2020-as szezonban a járvány miatt egy-egy meccsen döntötték el a győztes kilétét), ezeken 228 gólt szereztek és 221-et kaptak. A tíz idényből összesen öt alkalommal sikerült magyar csapatnak kiharcolnia valamelyik kupában a főtáblára jutást. Ez az öt alkalom úgy oszlik meg, hogy 2013-14 és 2017-18 között egyetlen egyszer sem élték meg csapataink az őszt, míg a 2018-19-es szezon óta minden alkalommal van magyar csapat vagy az Európa-ligában vagy a Bajnokok Ligájában.

Utóbbi eredmények egyértelműen sikerként könyvelhetők el, de összességében nem ennyire egyszerű meghatározni, hogy sikeres volt-e a mögöttünk hagyott tíz selejtezősorozat vagy sem. Erre remek példa a Fehérvár és a Ferencváros esete. Előbbinek tavaly nyáron a nála sokkal erősebb Kölnt kellett volna legyőznie az El-csoportkörbe jutásért, míg utóbbinak a jóval gyengébb Shamrock Roversen keresztül vezetett az útja az őszi folytatásig. Tehát a sikeresség mérlegelésekor érdemes lehet súlyozni az ellenfelek játékerejét. Erre egy messze nem tökéletes, de mégis csak valamiféle irányt mutató megoldás lehet a Transfermarkt. Ismerjük Sztanyiszlav Csercseszov mondását: „Nem a pénz focizik, hanem a focival lehet pénzt keresni.” Alapvetően egyet is értünk vele, de egy futballcsapatnak a maximális teljesítményét leginkább a játékosok minősége határozza meg. A Transfermarkt pedig arra szakosodott, hogy megpróbálja kiszámolni egy-egy játékos aktuális értékét, emiatt az oldalon megtalálható összesített keretértékek általában közelítenek a valósághoz.

(Forrás: fehervarfc.hu)

Ami pedig egy ország csapatainak és az egyes csapatoknak külön-külön a nemzetközi porondon mutatott teljesítményét illeti, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) minden évben frissíti az erősorrendjét, amelyet koefficiens pontok formájában tesz közzé. Ezen a listán nem a csapatok értéke a meghatározó, hanem az előző öt évben mutatott nemzetközi teljesítmény. A koefficiens pontszámok tehát nem a csapat jelenlegi értékét mutatják meg, hanem a korábbi években megszerzett vagy meg nem szerzett nemzetközi kupatapasztalatot. Hogy a későbbiekben használt mérőszámainkat „validáljuk”, meg kell jegyeznünk, hogy a 86-ból 75 párharcban a magasabb keretértékkel rendelkező csapatnak volt több koefficiens pontja is. Ez amiatt lényeges, mert a két teljesen különböző elven kalkulált adat, amelyet hasonló célokra használunk fel, szoros összefüggést mutat az eredmény tekintetében.

Viszont kilenc esetben kevesebbre taksált ellenfél ellen érkezett el a fájdalmas búcsú. A Bajnokok Ligája selejtezőjében még ennél is jobb az arány. Hat alkalommal sikerült nívósabb csapatot kiütni, míg mindösszesen két alkalommal pottyantunk ki kevésbé tehetős ellenlábassal szemben. Az Európa-liga és a Konferencia-liga kvalifikációs párharcai húzzák lejjebb a statisztikát. Ott ugyanis nyolc bravúros továbbjutásra hét csalódást keltő vereség érkezett. De a mérleg összességében így is pozitív.

Ennek okát elsősorban a Ferencváros szereplésében érdemes keresni. Ugyanis, ha a Fradi eredményeit levonjuk a többiekétől, már kevésbé lesz derűs az összkép. Az FTC nélkül 63 párharcot játszottak a magyar csapatok, amelyeknek több, mint felét (33) elbukták. A Ferencvároson kívül csak a Fehérvárnak és a DVTK-nak pozitív az utóbbi 10 évben a nemzetközi eredménysora. De a 2018-as Európa-liga csoportkör óta a Fejér megyei gárda erőteljes lejtmenetben van, míg a miskolci alakulatnak hat összecsapás jutott az európai porondon.

(Forrás: fradi.hu)

Ha a 2013 és 2017 közötti periódust vizsgáljuk, még lesújtóbb a helyzet. Hét BL-selejtezős párharcból öt kieséssel végződött, míg az El-ben harmincegyből tizenhét. Összességében a párharcok majdnem 60 százaléka vereséggel ért véget.

A kilátástalan éveket követően jött a 2018-2019-es szezon, amikor a Fehérvár története során második alkalommal jutott be az Európa Ligába. A negatív mérleg átcsapott pozitívba. A Bajnokok Ligájában a legutolsó 18 párharcból 14-et sikerrel vett az éppen aktuális magyar bajnok. Az Európa-ligában is javuló tendenciát mutatunk, de ott még távol a Bl-ben tapasztalt sikerszéria. Az utolsó 30 párharcból csak 15-ször volt magyar a továbbjutó.

Mélypontok

Ferencváros–Partizani Tirana (2016-2017)

A Bajnokok Ligájában 2013 óta egy olyan kiesés volt, amely során jóval gyengébb(nek vélt) együttes ellenében búcsúzott magyar csapat. Ez az a bizonyos Partizani Tirana elleni párharc a második selejtezőkörben, amely a Groupama Arénában Alban Hoxha panenkás tizenegyesével ért véget. Az összecsapásokat megelőzően egyértelmű esélyesnek számított a Ferencváros, de ez volt az az eset, amikor „nem a pénz focizott”. Hiába volt 10 millió euróval értékesebb a ferencvárosi keret, a 2–2-t követő tizenegy-párbajban az albánok győztek.

Az Európa-ligában több ilyen kellemetlen meglepetés ért minket, a Fehérvár két alkalommal is csalódást keltően esett ki.

Fehérvár–Vaduz (2019-2020)

Marko Nikolics vezetőedzői időszakának a válságát a Vaduz elleni kiesés alapozta meg. Ahogy az FTC fent említett búcsúja során, úgy itt is az volt a képlet, hogy a Vidi kiesése elképzelhetetlen. A Fehérvár 20 milliós keretével szemben a liechtensteini bajnok mindössze 5,4 millió eurós keretet tudott felvonultatni. Koefficiens pontokból is dupla annyi volt a magyar csapatnak, de végül egy hosszabbításos tragikomédiában Nikolics legénysége húzta a rövidebbet.

Fehérvár–Ararat Jereván (2021-2022)

A Fehérvár lejtmenete itt nem állt meg, 2021 nyarán a Vaduznál is gyengébb Ararat Jereván ellen estek ki. Az örmény csapat 1,5 koefficiens ponttal rendelkezett, tehát nemzetközi tapasztalatuk alig volt, ezzel szemben a piros-kék magyar együttes 11,5 ponttal és 26 millió euróra duzzasztott kerettel várta a nála majdnem hatszor kevesebbet érő ellenfele elleni csatát.

Magaslatok

Fehérvár–Bordeaux (2017-2018)

A mélységek mellett magaslatokat is megélhettünk természetesen. Közel öt szűk esztendőt követően a Fehérvár Dávidként győzte le Góliátot. Döbbenetes különbség mutatkozott papíron a két csapat játékosállománya között. A francia egyesület kerete a tízszeresét érte a székesfehérvári csapatnak, de a kiemelkedő védekezésnek köszönhetően Kovácsik Ádám kapuja érintetlen maradt, míg az idén nyáron távozó Stopira egy bombafejessel megpecsételte a franciák sorsát.

Ferencváros–Celtic (2020-2021)

Szintén a „védekezz és kontrázz” játékfelfogás diadala volt ez a meccs (a koronavírus-járvány miatt ekkor egy találkozón dőlt el a továbbjutás), amely Szerhij Rebrov egyik, ha nem a legnagyobb győzelme a Ferencváros kispadján. Glasgow-ban megverni a 80 millió euróval értékesebb Celticet egészen bravúros teljesítmény. Tokmac sprintjére és mértani pontosságú befejezésére pedig ki ne emlékezne…

Ferencváros–Dinamo Zagreb (2020-2021)

Ha a Celtic legyőzésénél volt nagyobb tett, akkor az a Dinamo Zagreb kiejtése. Egy évvel korábban még 5–1-es összesítéssel a horvátok mentek tovább, de 2020-ban fordult a kocka.

Összegzés

Láthatjuk, emlékezhetünk, a nyári kupaselejtezők során az elmúlt tíz évben voltak nagyon mély pontok és voltak szívderítő sikerek is. A mérleg összességében pozitív, ám ez nem jelenti azt, hogy a magyar csapatok – a Ferencváros kivételével – előrébb léptek volna a nemzetközi kupákban.

Egyedül a zöld-fehérek tudtak szintet lépni. Ezt jól mutatja, hogy az előző négy idényben mindig elérték a főtáblás szereplés jogát valamelyik sorozatban, és ebben az időszakban a 16 párharcukból 13-at megnyertek. (A három vesztes párharc a BL-kvalifikáció előrehaladott szakaszában történt, sorrendben: a már említett harmadik selejtezőkörös 5–1-es összesítésű vereség a Dinamótól; 4–2-es búcsú a BL play-off-körében a Young Boystól; legutóbb pedig szintén 2–4 a harmadik selejtezőkörben az azeri Qarabag ellenében).

Az idei nyár új lehetőségeket tartogat a magyar csapatok számára. A Ferencváros bajnokként természetesen ismét a BL-ben indul, és az első selejtezőkörben kezd a feröeri KÍ ellenében, és az első mérkőzést már július 11-én, kedd este lejátssza idegenben. A Kecskemét, a Debrecen és a Zalaegerszeg pedig egyaránt a Konferencia-liga második kvalifikációs körében kapcsolódik be a sorozatba, mindhárom csapat majd július 27-én játssza le az első találkozóját. (A bajnoki ezüstérmes KTE a lett Riga és az izlandi Víkingur Reykjavík párharcának továbbjutójával, a bronzérmes DVSC az örmény Alaskert és a montenegrói Arszenal Tivat vetélkedésének győztesével, míg a kupagyőztes ZTE a horvátországi Osijekkel mérkőzik meg.)

Kiemelt fotó: Hungary Today