Az észak-koreai tehetség, aki egyszerűen felszívódott
Ázsiában is ritkaságnak számítanak az észak-koreai légiósok, Európában, hát még valamelyik topligában különösen, ám Han Kvang Szongnak sikerült letennie a névjegyét Olaszországban – majd pár év múlva egyszerűen felszívódott.
A phenjani születésű Han furcsa eltűnésének a CNN járt utána, ám a kérdésre továbbra sincs válasz: hová tűnt az észak-koreai játékos? A fiatal futballista karrierje ígéretesen indult, ha ódákat nem is zengtek róla, Olaszországban pozitívan nyilatkoztak a „kis észak-koreairól”. A futballistáról még hazája propagandamédiája is cikkezett, a Szogvang szerint például „ő az az ígéretes játékos, aki felkeltette az európai futballvilág figyelmét.”
majd a szárdok háromszor is kölcsönadták, kétszer Perugiába, egyszer pedig a Juventus U23-as csapatához. 2020 január 2-án 3,5 millió euróért megvette a játékjogát a Cagliaritól a Juventus, majd hat nappal később hétmillióért (!) eladta a katari al-Duhailnak – és nem ez az egyetlen felettébb érdekes momentum Han életében.
Felvetődhet a kérdés, hogyan jutott el a futballista a világ talán leginkább elszigetelt országából Olaszországba? Ehhez menjünk vissza egy kicsit az időben.
Az 1998-as születésű Han a helyi viszonylatban tekintélyes Phenjani Nemzetközi Labdarúgó Iskolában kezdett el futballozni. Az iskolát a sportszeretetéről híres Kim Dzsong Un alapította azzal a nem titkolt céllal, hogy országát feltegye a nemzetközi labdarúgás térképére. Egyébként hasonló okok miatt „egyesült” a két Korea a 2018-as pjongcsangi téli olimpiai játékokon, a női jégkorongban például közös válogatottat indítottak (!), miközben a legfelsőbb politikai szinteken a két ország viszonya hetven éve, az 1950 és 1953 között lezajlott koreai háború óta nincs megnyugtatóan rendezve, bár 1953-ban aláírták a tűszüneti megállapodást, hivatalos kétoldalú békeszerződést azóta sem kötöttek.
(Forrás: YouTube)A topligák meccsei közül néhányat azért az észak-koreai tévé is leadott – felvételről
A labdarúgás a szinte teljesen elszigetelődő országban a legnépszerűbb sportágak közé tartozott és tartozik a mai napig, népszerűsítésében pedig mi, magyarok is kivettük a részünket a hidegháború évei alatt. Az észak-koreai válogatott történelmet is írt, amikor az 1966-os angliai világbajnokságon az olaszokat legyőzve továbbjutott a csoportjából, ázsiai országként először. A volt szövetségi kapitány, Jörn Andersen szerint, bár soha nem adták ezeket élőben, néhány meccset a Bundesligából, a Premier League-ből, a La Ligából vagy a Serie A-ból az állami KCTV-ben is meg lehetett nézni.
Az előbbiekben említett, 2013-ban Kim Dzsong Un alapította labdarúgó-iskola céljai között – meglepő módon – az is szerepelt, hogy segítsék a helyi tehetségek külföldre igazolását, ezzel együtt pedig szakértőket lássanak vendégül a nagyvilágból, akik segítenek felemelni az ország labdarúgásának színvonalát. 2014-ben a FIFA képviselői mellett profi játékosok is érkeztek az országba szerte a világból, hogy ezt a munkát segítsék. Alig pár hónap múlva 14 diákot Spanyolországba, nem sokkal később pedig 15-öt Olaszországba küldött a focisuli: köztük volt Han, illetve egy másik tehetséges fiatal, Cso Szong Hjok is.
Az olaszországi vendégszereplés során Hanra és a barátjára felfigyeltek a perugiai ISM Akadémia vezetői, ám mivel nem töltötték be a 16 éves kort, átigazolni egyik olasz csapat sem tudta őket. Végül Han 2017-ben a Cagliarihoz, Cso pedig a Fiorentinához szerződött, kezdetben az ifjúsági csapatokban futballoztak.
Persze ez az egész egyszerűen hangzik így leírva, ám a folyamat a gyakorlatban egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Nem könnyítette meg Han előrelépését az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2017-es határozata, vagyos jpgy Észak-Korea hatodik nukleáris kísérlete miatt szankciókat vezettek be a kommunista állam ellen. A szankciók arra kötelezték a tagállamokat, hogy hazaküldjék a náluk dolgozó észak-koreai állampolgárokat, mivel fennállt annak a veszélye, hogy egyesek a jövedelmük egy részét átutalják az országot uraló rezsim támogatására, és ezzel tulajdonképpen az európai vállalatok közvetett módon Kim Dzsong Un nukleáris és fegyverkezési programját támogatják. (A pénzügyi támogatás miatt nyomásgyakorlás egészen biztosan van Észak-Korea külföldön élő állampolgárain a politikai vezetés részéről, ezt több nyilvánosságot látott beszámoló is megemlíti, ám hogy ez pontosan milyen szintű az egyes személyekkel kapcsolatban, azt nem lehet megítélni.) Az ENSZ BT határozata 2019. december 22-ét jelölte meg határidőnek a tagországok számára, hogy az észak-koreai állampolgárokat kiutasítsák az országból, ám az ez időközben Ázsiában kirobbant koronavírus-járvány közbeszólt, Észak-Korea lezárta a határait, így sok észak-koreai – mint látjuk később, Han is – külföldön ragadt.
Aligha meglepő, hiszen a futball a közérdeklődés homlokterében van – Olaszországban különösen –, hogy Han cagliari profi szerződése kapcsán egészen az olasz parlamentig jutott az a dilemma és vita, hogy vajon a futballista megtartja-e a klubtól a fizetését, vagy annak egy része az észak-koreai rezsimhez vándorol. Eközben Han az ificsapatban olyan jó teljesítményt nyújtott, hogy hamar a felnőttegyüttesben találta magát, alig 20 évesen. Az első góljára sem kellett sokat várni, egy héttel az élvonalbeli bemutatkozást követően, hazai pályán, a Torino ellen talált be.
„Itt, Cagliariban mindenki szeret engem. Úgy érzem, mintha otthon lennék” – mesélte Han folyékony olaszsággal egy 2018-as videóban. A Szardínián mutatott játékára a Juventus is felfigyelt, és előbb kölcsön-, majd végleg megvette Han játékjogát, 2020 januárjában 3,5 millió eurót fizettek érte.
„Hosszú volt az út, de végre elmondhatom, hogy valóra vált az álmom, miután megszereztem az első gólomat a Seria A-ban, és én lettem az első észak-koreai, aki olyan fontos klub mezét húzhatja magára, mint a Juventusé”
– olvasható a mai napig a játékosok menedzselésével foglalkozó ISM Scouting Központ oldalán.
Han egyik edzése a Juventusnál, nem volt sok belőle végül (Forrás: corriere.it)A torinói kaland azonban nem tartott sokáig, a játékjogát még ugyanabban a hónapban, tehát 2020 januárjában – a vételára duplájáért, azaz 7 millió euróért (!) – eladták a katari al-Duhailnak. Tény, hogy a politikai viszonyok alakulása, és maga az a tény, hogy észak-koreai állampolgár, nem kedvezett Hannak. Ám a szerződésének a körülményei a mai napig homályosak, és egyébként illeszkednek is a Juventus körül akkoriban fellelhető furcsa kontraktusok sorába… (Szakmai értelemben ez természetesen visszalépést jelentett, ám az al-Duhail már akkoriban is Katar egyik élcsapatának számított, és mivel olyan játékosai voltak, mint Mehdi Benatia, az ázsiai játékos nem került rossz helyre.)
Han jó teljesítményt nyújtott a katari csapatában is, ám a kérdés továbbra is körbelengte a személyét, utal-e vajon pénzt az észak-koreai rezsimnek. Az ENSZ-dokumentumaiból derül ki, hogy a katari szerződése aláírásakor a futballista ígéretet tett a pénzügyeit kezelő arab banknak, hogy „semmilyen körülmények között sem utal pénzt Észak-Koreába”, illetve az is bizonyos, hogy bár Olaszországban szigorúan vizsgálták az ott élő észak-koreai állampolgárokat, annak nincs kézzelfogható nyoma, hogy valaha is támogatta volna Kim Dzsong Un rendszerét.
Mindezek ellenére a tehetséges fiatal játékos közel-keleti pályafutása is gyorsan véget ért, annak ellenére, hogy 2024-ig szóló szerződést írt alá az al-Duhaillal. Augusztus 21-én bajnoki címet ünnepelt a csapattal, és ez volt az utolsó mérkőzés, amelyen magára húzta a klub mezét. Ősszel nem lépett pályára és a keretbe sem került be, majd – mint ez utóbb kiderült – 2021 elején az al-Duhail felbontotta a szerződését, és el is kellett hagynia az országot.
Ahogy említettük, mivel Észak-Korea a koronavírus-járvány miatt 2019 végén lezárta a határait, így Han nem térhetett haza – helyette 2021. január 26-án a Qatar Airways Dohából Rómába repülő járatával visszautazott Olaszországba. Ez az utolsó kocka, amit biztosan tudunk vele kapcsolatban, ezután teljesen „felszívódott”.
Nagy valószínűséggel az egyik észak-koreai követségen vagy konzulátuson (szinte bizonyosan Olaszországban) várta a határnyitást többedmagával. Észak-Korea augusztus végén, közel négy év után kezdte el enyhíteni a szigorú Covid-politikáját, és elkezdte megnyitni a határait, például újra üzemel már a Peking–Phenjan repülőjárat. Arról azonban nincs tudomásunk, hogy Han hazatért-e időközben.
Mint ahogy azt sem tudjuk pontosan, a most 25 éves futballista futballozott, edzett-e egyáltalán az elmúlt két évben? A CNN megkereste két korábbi olaszországi edzőjét, ám ők sem tudnak semmit a játékosról.
„Innen nagyon nehéz lesz visszajönnie ugyanarra a szintre, ahol volt, de lehetséges. Ha lesz esélye a visszatérésre, az nagy motivációt jelenthet majd a számára. Nagy karrier álhatott volna előtte, ez óriási veszteség” – mondta Max Canzi, aki a Cagliari U19-es csapatánál volt az edzője.
(Forrás: CNN)A norvég Jörn Andersen, aki az észak-koreai válogatottnál dolgozott együtt Hannal, kissé lemondóbb volt.
„Két éve nem futballozott. Úgy gondolom, talán egy kiscsapattal azért tudott tréningezni, de nem vagyok biztos ebben sem. Biztosan sokat kopott a tudása ennyi idő alatt. Nagyon sajnálom, mert kifejezetten tehetséges játékosnak tartom őt.”
Kiemelt fotó: corriere.it