Az európai topligák legmeglepőbb statisztikai mutatói
A 2021–2022-es idény egy meglehetősen mozgalmas és kifejezetten színes klubszezon volt az európai labdarúgásban, megannyi emlékezetes pillanattal, nem várt fordulattal, feszültebbnél feszültebb találkozókkal. Összeállításunkban a topligák néhány hete véget ért kiírásának legmeghökkentőbb statisztikai adatai és különlegességei szerepelnek, valamint azokat a nem mindennapi teljesítményeket tekintjük át, amelyek bekövetkezésére nem biztos, hogy sokan fogadtak volna az évadot megelőzően.
Évről évre vannak olyan csapatok, amelyek mit sem törődve az xG-modell létezésével, bámulatosan hatékonyan használják ki az adandó lehetőségeket. Az öt topligában (az angol, német, olasz, spanyol élvonal mellé most idesoroljuk a franciát is) szereplő 98 klub közül ebben a kategóriában a legnagyobb király a Borussia Dortmund volt, ugyanis az FBref adatai szerint a sárga-feketét a helyzeteik minősége alapján 62,8-as várható gólértékre 85 találatot szereztek (+22,2), ami egyébként az ötödik legtöbb a teljes mezőnyben. A Bundesliga ezüstérmesénél Erling Haaland 4,4-gyel, Julian Brandt pedig 4,3-mal szárnyalta túl a várható góljainak mennyiségét.
A Serie A-ban vitézkedő Lazio nem sokkal maradt el ebben a tekintetben, hiszen Maurizio Sarri együttese +21,2-es differenciát produkált az xG-t tekintve.
A Paris Saint-Germain (90 gól) után a Ligue 1 második legtermékenyebb klubja a Stade Rennes volt (82 gól), játékosai +19,7-es különbséget szorgoskodtak össze a 38 forduló során. Bruno Génésio legénységéből Martin Terrier és Benjamin Bourigeaud bizonyultak a legkíméletlenebbnek, előbbi 7,4-gyel, utóbbi 5,7-tel többször köszönt be, mint ahányszor egy átlagos topligás támadó tette volna a helyzetek kvalitása alapján.
Az érmének mindig két oldala van, így érdemes áttekinteni azokat a csapatokat is, amelyek eszméletlenül balszerencsések – vagy inkább pancserek – voltak a helyzetek értékesítésében. A Real Sociedad szurkolói bizonyára sokat bosszankodhattak a támadások befejezése miatt, hiszen a fehér-kékek 13,8 góllal teljesítették alul az 53,8-as xG-t. Alexander Isak (-4,9) és Alexander Sörloth (-2,5) sem lehet büszke magára, mindketten rendkívül pazarlóan bántak az adandó helyzeteikkel. A megszerzett hatodik hely mindazonáltal mégis igazságosnak mondható, mivel a +14,1-es xGD pontosan erre predesztinálta őket.
Ami a spanyol együttesnél belefért, az az olasz Genoánál nem maradt megtorlatlanul. Hiába a 37,8-as xG, csupán 27 gólra futotta, így az Il Grifone a következő idényben a másodosztályban szerepel. Ha hasonló mértékben fogja elkótyavetyélni a lehetőségeit, akkor egyáltalán nem lesz zökkenőmentes a Serie A-ba történő esetleges azonnali visszajutás.
A Premier League-ben szereplő Norwich City keretében mindössze két olyan játékost találunk, akiknek legalább a várhatót sikerült hozni: Mathias Norman 0,9-es, Andrew Omobamidele pedig 0,3-as xG-re szerzett egy gólt, rajtuk kívül mindenkiben maradt hiányérzet ebből a szempontból. A Kanárik felettébb impotens támadójátékát kitűnően szemlélteti az a tény, hogy Teemu Pukki 11 találatán túl pusztán Josh Sargent lőtt még egynél több (de ő is csak kettő) gólt, a többiek maximum egyszer zörgették meg a hálót.
Az érme két oldala – kapott gólok
Nem csak a szerzett gólok számát tekintve voltak egészen bizarr eltérések az xG-hez képest, de bizony akadtak olyan együttesek is, ahol a védekezés terén nyújtottak olyat, ami miatt vitán felüli a helyük ezen a listán.
Ha a ténylegesen kapott gólok számából kivonjuk az xGA-t, akkor valamelyest mérhetővé, objektívvé válik a felül-, illetve az alulteljesítés mértéke, kezdjük is az utóbbival. A Greuther Fürth élvonalbeli tagsága nem sokáig tartott, a Kleeblätter (Lóherék) becenévre hallgató csapat igazi pofozógép volt a Bundesligában. Nem elég, hogy a -54-es gólkülönbség messze a legrosszabb volt, de mindezt úgy érte el, hogy 60,3-as xGA-ra 82 gólt nyelt be, ami az öt topliga aggregált mezőnyében első helyet ér, persze hátulról nézve.
A Bordeaux bennmaradása végül nem sokon múlt Franciaországban, és az is bizonyos, hogy az 52 szerzett találat egyáltalán nem mutat rosszul. A 91 kapott gól ugyanakkor borzalmasan sok, pláne úgy, hogy mindez 69,6-os xGA-ra érkezett. Benoit Costil, a Girondins 34 éves veterán kapusa 2250 játékperc alatt -13,1-es PSxG-t tud felmutatni, ami toronymagasan a legpocsékabb ráta a francia pontvadászatban (őt egyébként Arthur Desmas, a Clermont Foot kapusa követi, méghozzá -8,1-gyel).
A spanyol Levante UD ugyan „csak” 76-szor kapitulált a LaLigában, de az ellenfeleknek engedett gólszerzési kísérletek minőségéhez (56,1) mérten ez szintén rengeteg. Akárcsak az előbbi két csapat esetében, úgy itt is a kiesés lett a jutalma ennek a performansznak, holott az 51 szerzett találat a hetedik legtöbb volt a spanyol bajnokságban…
Természetesen voltak olyan csapatok is, amelyekkel különösen kegyes volt a sors, legalábbis ami a kapott gólok volumenét illeti az engedett helyzetek minőségéhez viszonyítva. Ebben a kategóriában az abszolút győztes a Wolverhampton Wanderers. A Farkasok teljes mértékben felfoghatatlan tettet hajtottak végre, hiszen úgy kaptak a bajnokságban 43 gólt, hogy 60,3-as xGA-t hagytak az ellenfeleknek. José Sá briliáns debütáló szezonon van túl (https://bunteto.com/media/rovat/de-gea-alisson-jose-sa-melyik-kapus-a-premier-league-2021-22-es-idenyenek-eddigi-legjobbja), +9,2-es PSxG mutatójával a legjobb kapus volt a mezőnyben, nem kevéssel megelőzve David de Geát (+6,7) és Nick Pope-ot (+4,4). 79,3%-os védési hatékonysága szintúgy a legjobb a hálóőrök között, a portugálnak tehát elévülhetetlen érdemei vannak a döbbenetes mértékű felülteljesítésben. A sorban a LaLigát és a Bajnokok Ligáját egyaránt behúzó Real Madrid következik, Carlo Ancelotti csapata 16,1 góllal kapott kevesebbet az xG-modell alapján várttól.
A Liverpool elleni BL döntőben emberfelettit nyújtó Thibaut Courtois +4,9-es PSxG-je bár nem rossz, a spanyol ligában ennél hárman is jobb rátával büszkélkedhetnek, 76,7%-os védési aránya viszont Yassine Bounou (77,6%) mögött a második helyet jelenti.
Bruno Lage és Ancelotti együttesét ilyen aspektusból senkinek nem sikerült megközelíteni, ennek ellenére azért a Villarreal (-9,5), az Arminia Bielefeld (-9,3), az OGC Nice (-9,2), az Elche CF (-9,0), a Sevilla FC (-8,5), a Liverpool FC (-8,3) és az Internazionale (-7,2) sem panaszkodhat, ha a kapott gólok és az xGA különbségéről van szó.
„Minimalista” bajnoki címek
Összeállításunk végén következzenek azok a csapatokat, amelyek kifejezetten kevés egységgel húzták be hazájuk pontvadászatát. A 2012–2013-as kiírás kezdete óta még egyszer sem fordult elő olyan, hogy az öt topligából négyben is aranyérmet lehessen szerezni 2,26-os, vagy ennél alacsonyabb pont/mérkőzés aránnyal, a 2021–2022-es szezonban viszont pontosan ez történt. A Paris Saint-Germain, a Real Madrid, az AC Milan és a Bayern München egyaránt ezzel a rátával lett bajnok, ami egyébként nem számít olyan túlságosan kiugró mutatónak, és akkor nagyon finoman fogalmaztunk.
Az adatok alapján tehát kijelenthető, hogy a LaLiga és a Bundesliga mostani bajnoka a szerzett pontokat tekintve az elmúlt tíz évad leggyengébb teljesítményével ért révbe. Az, hogy az AC Milan számára 69 szerzett gól elegendő volt az első hely megkaparintásához, szintén ritkaságnak számít, lévén, hogy ennél kevesebb találattal csak a Leicester City (68), az Atlético Madrid (2020–21: 67) és a Lille (64) játékosai ünnepelhettek, míg a +38-as gólkülönbségüknél pusztán a Leicester City (+32) és a Juventus (+33) tudott rosszabb mérleggel bajnoki trófeát szerezni.
Kiemelt kép: Stats Perform
Szerző
