Az FC Barcelonát is megjárta a törökök felejthetetlen csodakapusa – Rüstü Recber
A közelmúltban ünnepelte 50. születésnapját a török labdarúgás meghatározó alakja. Rüstü Recber a 2002-es világbajnokságon és a 2008-as Európa-bajnokságon egyaránt bronzérmes félholdas válogatott kapusaként vált világhírűvé. A különc hálóőr ugyan kipróbálhatta magát az FC Barcelonában is, aktív pályafutása jelentős részében hazájában védett, de sosem felejti el a katalánoknak, hogy élete legnehezebb időszakában is támogatták őt.
Törökország egykori emblematikus kapusa, Rüstü Recber 120 alkalommal védte a válogatott kapuját, miközben több világversenyen részt vett, klub szinten pedig a legjobb helyi csapatoknál is megfordult, két isztambuli rivális kapuját is védte.
Két nagyágyú helyett a harmadiknál kötött ki
A török labdarúgás történetének egyik meghatározó alakja, Rüstü Recber 1973. május 10-én született a Törökország déli részén található Korkuteliben. A kapus tizenkét éves korától kezdve a helyi Korkutelispor növendékei között pallérozódott, majd megfordult a Burdurgücüben, mielőtt kikötött volna az országrész legnevesebb együttesében, az Antalyaspornál. Nem sokkal a felnőttek közti bemutatkozása után a helyi edzőfejedelem, Fatih Terim azt nyilatkozta róla, hogy az ország történetének legjobb kapusa lesz belőle.
Rüstüt már fiatalon mindhárom isztambuli óriásklub meg akarta szerezni, azonban 17 évesen visszautasította az általa gyermekkori kedvenc csapatának vallott Galatasaray ajánlatát, mivel csak az utánpótlásnál számítottak volna rá. Később a Besiktashoz való szerződése a sérülése miatt hiúsult meg. Ilyen előjelekkel került 1993-ban a Fenerbahcéhoz, amelynél karrierje jelentős részét töltötte.
A csapatnál töltött első időszakában csaknem 300 mérkőzésen védett. Menet közben 1996-ban és 2001-ben egyaránt bajnoki címet ünnepelhetett a csapatával.
A Barcelonától gyorsan hazatért
Az évek során a válogatottban is első számú kapussá avanzsáló Rüstü 2003 nyarán közel állt ahhoz, hogy az Arsenalhoz igazoljon, azonban az „ágyúsok” legendás francia menedzsere, Arsene Wenger kifogásolta a török kapus fizikai állapotát. Így aztán Rüstü az FC Barcelonához került, ám Frank Rijkaard a saját nevelésű Victor Valdést favorizálta helyette, így jobbára csak a kispadra fért oda. A holland edző azért mellőzte Rüstüt, mert az nem beszélt spanyolul, amit a török nem igazán tudott elfogadni.
„Felfoghatatlan számomra, hogy az én tapasztalatommal csak azért nem védhetek, mert kevésbé beszélem a nyelvet. Úgy gondolom, hogy eleget bizonyítottam már az évek során”
– jegyezte meg Rüstü akkoriban.
A 2003-2004-es szezonban mindössze négy bajnokin és hét tétmeccsen jutott szóhoz a katalánoknál, így kölcsönben visszatért korábbi csapatához előbb csak egy, majd egy újabb idényre. 2006-ban végleg aláírt a Fenerhez, ám az előző két szezon megosztott játéklehetősége után elvesztette az első számú kapus pozíciójáért folytatott csatát a nála csaknem tíz évvel fiatalabb Volkan Demirellel szemben. A 2004-2005-ös bajnoki cím során még jutott számára rendszeres lehetőség, azonban két szezonnal később az újabb bajnoki első hellyel záruló idényben csupán 15 meccsen húzhatott kesztyűt, így nyáron a távozás mellett döntött.
Átalános meglepetésre a rutinos kapus az ősi riválishoz Besiktassal kötött szerződést, melynél a második idényében duplázni tudott a bajnokság és a kupa elhódításával. Két évvel később újabb bajnoki címet nyert, majd a 2011-2012-es szezon végeztével bejelentette a visszavonulását.
A török válogatott rekordere
Bár rendszerint remek teljesítményre volt képes a török klubcsapatainál, Rüstü a válogatott kapusaként tett szert széles körű ismertségre a különböző világversenyeken mutatott karakteres játékával.
A 120 meccséből 58 találkozón nem kapott gólt címeres mezben, mellyel nem csak tartja a rekordot, de elképzelhetetlennek tűnik, hogy egyhamar bárki megdöntse. Törökország történetének legjobb, egyben eddigi utolsó vb-szereplése alkalmával 2002-ben bronzéremig jutott, Rüstüt pedig Oliver Kahn mellett a másik kapusként beválasztották a világbajnokság 16 játékost számláló álomcsapatába. A Japánban és a Koreai Köztársaságban megrendezett seregszemlén hét meccs alatt hat gólt kapott, miközben az egyenes kieséses szakaszban a Japán elleni nyolcaddöntőt és a Szenegál elleni negyeddöntőt is lehozta kapott gól nélkül. Rüstü volt az akkori török csapat legjobb játékosa Hakan Sükür, Hasan Sas vagy éppen Ilhan Mansiz mellett, hozzáállásával és bravúros védéseivel oroszlánrészt vállalt a törökök bravúros harmadik helyéből.
A 2008-as Eb-n már Volkan volt a török válogatott első számú kapusa, eltiltása miatt azonban Rüstü védett a Horvátország elleni, túlórába torkolló negyeddöntőben. A csapatkapitányi karszalagot is viselő portás a 119. percben egy rossz kifutást követően kapott gólt, mellyel a törökök kiesésre álltak, azonban Rüstü hosszú előre ívelése után sikerült betuszkolni az egyenlítést érő találatot a hosszabbítás ráadásában. A tizenegyes-párbajban Modric és Rakitic is hibázott ellene, mindketten a kapu mellé lőttek, majd Petric lövését hárítva továbbjuttatta csapatát.
Rüstü híressé vált a fanatikus hozzáállásáról, védjegyévé vált a hosszú haja és a szemei alatt használt fekete arcfestése, mellyel bárki számára villámgyorsan felismerhető volt. Rendszerint szenvedélyes, a játékkal maximálisan együtt élő kapus volt, aki a gólvonalon, valamint a kifutásoknál egyaránt erős volt és csapata támadásépítéseit is markánsan támogatta. 2007-ben született fia a Galatasaray akadémiáját erősíti.
A koronavírus-járvány első hullámában Rüstü szervezetét annyira legyengítette a betegség, hogy hosszabb időre kórházi ellátásra szorult és aggasztó hírek jelentek meg akkoriban az állapotáról.
„Borzasztóan nehéz időszak volt, hosszú kezeléseken estem át. A szeretteim támogatása nélkülözhetetlen volt számomra ebben az időszakban. Mindannyian velem voltak és így képesek voltunk megnyerni ezt a csatát. Óriási támogatást jelentett számomra, hogy a Barcelona vezetőségétől kaptam jókívánságokat. Ezekben a nehéz pillanatokban az ilyen kis apróságok is jól tudnak esni. Soha nem fogom elfelejteni, mit tettem értem a Barcelona, amikor a halálomon voltam. Valósággal életet adtak nekem”
– emlékezett vissza a három évvel ezelőtti betegségére.
Szerencsére azóta már jobban van, de jelenleg nem dolgozik napi szinten a labdarúgásban. Az elmúlt években a török labdarúgó-szövetség akadémiáján tűnt fel, és egyáltalán nem biztos, hogy vissza fog még térni a sportág közelébe.
Bárhogyan is alakuljon a jövője, a 2002-es világbajnokságon menetelő török válogatottról mindig az elsők közt fog eszünkbe jutni a neve és jellegzetes megjelenése.
A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője, további érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:
Kiemelt kép: goal.com
Szerző
