Az ismeretlenségből előlépő stratéga

Estoril városa egy kedvelt óceánparti üdülőhely, amely nincs messze Lisszabontól. A helyi labdarúgóklubot 1939-ben alapították, a II. világháború után pedig két magyar edző is irányította a csapatot Hertzka Lipót és Biri János személyében. Az előző évtized nagyobbik részét az élvonalban töltötte a GD Estoril, a 2012-es feljutást követően két szezonban még a nemzetközi porondra is sikerült kilépnie, mindkétszer az Európa-liga csoportköréig menetelt. A szép sikereket kisebb megtorpanás követte, de a liga egyik legalacsonyabb költségvetésével ez nem volt meglepetés. A csapat végül 2018-ban esett ki a másodosztályba. Az első két szezon nem alakult rosszul, azonban ez nem volt elegendő a feljutáshoz. A koronavírus alatt azonban a klub egy olyan döntést hozott meg, amely a felemelkedés sikerével kecsegtetett.

Bruno Miguel Nogueira Pinheiro annak idején az SL Benfica és a CF Belenenses utánpótlásában is hosszú ideig dolgozott, majd a félprofi Eléctrico FC-nél kezdte vezetői pályafutását. Katarban először egy edzőtáborozás során járt, de 2015-ben már ott vállalt munkát. Előbb az ASPIRE Academy, majd az ottani utánpótlás-válogatott két csapatát is trenírozta. Több mint három évet töltött a Közel-Keleten. 2019 nyarán az a hír járta, hogy csatlakozik Claude Makélélé stábjához a belga KAS Eupennél, de a korábbi francia világbajnok végül közös megegyezéssel távozott, mire Pinheiro csatlakozhatott volna hozzá.

„Az edzők élete nem könnyű, sok médiavisszhanggal, sok kritikával. Nagyon kicsi gyermekeim vannak, és szeretném, ha nyugodt életük lenne, akárcsak az egész családnak. Ha elmenekülhetnék a portugál karrier elől, elmenekülnék, de nagyon hiányozna a családom, akiket nem vihetek mindenhova magammal, így előbb-utóbb Portugáliában is szeretnék munkát vállalni, ahol abból meríthetnék erőt, hogy mellettem vannak, miközben azt csinálhatom, amit szeretek” – mondta Bruno Pinheiro 2017-ben, mikor éppen hazájában nyaralt.

A SIKERES MUNKAKAPCSOLAT

A portugál szakember egy lisszaboni sportcsatornánál dolgozott szakértőként, mikor kitört a koronavírus-járvány. A leálló futballéletben nagy kérdés volt, hogy mi lesz vele, hiszen a munkájára nem volt szükség mérkőzések hiányában. Ekkor futott be Alexandre Faria elnök és Pedro Alves sportigazgató ajánlata, akik új impulzust szeretett volna adni az Estoril Praia számára, amely nem tudta kiharcolni a feljutást az élvonalba. A páros tudatában volt annak, hogy a klub tartalékcsapata mennyi tehetséges fiatallal van tele, akik megnyerték már korábban a korosztályos bajnokságot is, illetve a negyedik vonalban aranyérmes volt a klub U23-as együttese. Ehhez a garnitúrához egy olyan edzőt kerestek, aki dolgozott már fiatalokkal és ért el sikereket, így került képbe Pinheiro.

„Izgatott vagyok, hogy bejelenthetem Bruno Pinheirót vezetőedzőként. Bruno rendelkezik a szükséges tapasztalattal és tudással a portugál labdarúgásban, ugyanakkor kiemelkedő teljesítményt nyújtott a játékosok fejlesztésében is egy idegen országban. Illeszkedik az Estoril Praia terveihez és szaktudásával kiaknázhatjuk az utánpótlásközpontunk minden lehetőségét” – mondta Alexandre Faria a szakember bemutatásakor.

A szigorú szabályozások közepette igen sok akadály gördült az új edző elé, amiket meg kellett ugrania. A korlátozott létszámú edzések már önmagában nehezítették az új elképzelések megvalósítását, majd a vírus sem volt túl kegyes velük, mert a szezonrajt előtt nem sokkal több játékos is pozitív tesztet produkálva került karanténba. Az idény elindult és ha lassan is, de kezdett minden a megfelelő kerékvágásba kerülni. A jó védekezésre tudott alapozni Pinheiro, mert az már korábban is összeállt, de támadó oldalon az elvárásai eleinte meghaladták a keret tudását. Azonban az elveihez ragaszkodó, de közben nagyon sok minden másban alkalmazkodó edző megtalálta azt a megoldást, amely végül sikerre vezetett.

A másodosztályt végül megnyerte a csapat, még ha nem is hatalmas különbséggel. Mindemelett elődöntőig menetelt a kupában, illetve a legjobb nyolc közé jutott a ligakupában, mindkettőben élvonalbeli együttest is búcsúztatva. A Liga Portugal 2-ben mutatott teljesítményük alapján joggal állítható, hogy ők voltak a legjobb csapat. A második legtöbb lőtt és a második legkevesebb kapott találat, valamint a főbb statisztikai mutatókban való előkelő helyezések alátámasztják ezt a kijelentést. Viszont ezt nem csak a külső szemlélő gondolhatta így, hanem az ellenfelek is nagyon elismerően nyilatkoztak Pinheiro együtteséről és munkájáról.

„Gratulálok Brunónak. Nem ismertem korábban, de egy csodálót szerzett a személyemben. Szerintem kiváló edző. A bajnokság legjobb csapata ellen játszottunk, mert amit ő tett, nemcsak ebben a bajnokságban, hanem a Portugál Kupában és a ligakupában is, ahogy az első osztály csapatai ellen játszott, és soha nem alkudott meg, nem adta fel az elveit. A játékosain látszik a hatalmas szenvedély, hogy tűzbe mennének érte. Gratuláltam nekik, mert biztos vagyok benne, hogy feljutnak, és azért a kiváló munkáért, amit elvégeztek Bruno irányításával” – nyilatkozta Álvaro Pacheco a végül második helyen végző FC Vizela edzője nagyjából egy hónappal az előtt, hogy a két csapat 1-1-es döntetlent játszott volna.

https://twitter.com/SPORTTVPortugal/status/1389335336480874501

A GD Estoril az élvonalban is remek rajtot vett. Augusztusban Pinheirót választották a hónap edzőjének, amit ő a stábjával együtt vett át, s úgy kommentált, hogy nem csak az ő érdeme. Az eredményességük persze részben a sorsolásnak is köszönhető, mert eddig csak egy vereségük van, mikor a Sporting CP látogatott a Estádio António Coimbra da Mota gyepére. Még nem futottak össze a két gigásszal, ahogy a Sporting Braga sem nézett még velük farkasszemet, de azt nem túlzás állítani, hogy egyik csapat sem veheti őket majd félvállról.

SZAKMAI IRÁNYVONALAK

A portugál szakember egyfajta hitvallása, hogy a játékrendszer csak addig fontos, míg a kezdőcsapatot megnevezi, mert játék közben a dinamika, a labda, illetve az ellenfél mozgása úgyis megváltoztatja azt. Ennek megfelelően a Kanárik a kezdeti 4-2-3-1-es hadrendje is csak az alap, mert támadásban ez a két magasra tolódó és szélességet adó szélsővédő miatt akár öt fősarcvonallá is módosulhat, miközben védekezésben a 4–4–2 és az 5–3–2 között váltakozik attól függően, hogy mekkora nyomást helyez rájuk az ellenfél.

Labdakihozataloknál a pálya teljes szélességét kihasználva igyekeznek annyira széthúzni a másik csapat első vonalát, hogy ne tudjanak mindenkit elzárni, ha pedig mégis, akkor a túl magasra felmozgó hátsó sor mögé be lehessen indítani a támadóikat. Ezt az egyik védekezőbb felfogású középpályás visszalépéseivel, illetve rengeteg tolódással érik el, aminek köszönhetően ideiglenesen öt főre nő a védők száma. A széleken való emberfölényes szituációk kialakítása az egyik fegyver, amit előszeretettel alkalmaznak. Ehhez ugyancsak a sok és megfelelő csapatszintű egységes mozgás szükséges. Pinheiro stratégiája arra épül, hogy mindig legyen legalább egy üres játékos, akit meg tud játszani a labdás, azonban, hogy ez a legközelebbi társ, akit egy rövid passzal, vagy a túl oldalon lévő, akit egy keresztlabdával lehet megtalálni, az mindegy számára, de opciót kell nyújtsanak egymásnak a focistái, hogy tudjanak építkezni.

A labdatartás egy fontos része az elképzelésének, de nem meddő fölényt szeretne látni, hanem hogy játékosai az edzésen tanult sémákat elsajátítva lehetőség szerint mindenre felkészültek legyenek a labda mihamarabbi előre juttatása érdekében. Megannyi oldalváltás jellemzi a csapata játékát, hogy ha az egyik szélen megakad a támadás, akkor a magukra vont figyelem okán a másik oldalvonal mellett kell legyen elegendő üres terület, ahol betörhetnek a támadóharmadba.

A védekezésben három vonalban gondolkodik. Az elsőt a két támadó jelenti, akiknek labdavesztés után azonnali visszatámadás vagy épp a két belső védő elzárása a feladata. A semleges harmadban már a középpályások is presszingelni kezdenek, aminek az előnye a magas intenzitásból fakadó hibára késztetés. A másodosztályban a legtöbb labdaszerzést ők regisztrálták, s egyben az ellenfél térfelén is toronymagasan vezették ezt a statisztikai mutatót. A hátsó alakzatba a párharcokban erős játékosokat szerepeltet, akik a levegőben és a földön is eredményesek az egy az egy elleni szituációkban. Az élvonalban már némileg kevésbé alkalmazzák a high blockot, mert a minőségibb ellenfelek kihasználták volna a vonalak közti nagy területeket, így egy biztonságibb mid block jellemzi őket. Ebben a két hatos a területelosztással jól tud radarozni és horizontális mozgásokkal elvenni az ellenfél elől a bejátszható helyeket. A lövések terén sikerül alacsony minőségű kísérletekre kényszeríteni a riválisokat, aminek köszönhetően nem kapnak sok gólt. Azonban a hibákon még van mit dolgozni egyénileg, mert abból azért akad annyi, hogy csaknem meccsenként egy kapott találatot átlagolnak.

KONKLUZIÓ

Bruno Pinheiro nem volt proficsapat edzője, mielőtt elvállalta volna az Estoril Praia által kínált munkát. Nem túlzás azt állítani, hogy az ismeretlenségből jött, de valamivel kevesebb mint másfél év alatt Portugáliában igencsak komoly hírnévre tett szert. A szakmai felkészültsége és a játékosokkal való kapcsolatépítési készsége alapján nem szabad meglepődni, hogy a jövőben magasabb szinten is találkozunk majd a nevével. Ő pontosan az a fajta innovatív szakember, akik miatt igenis van értelme a futball alacsonyabb szintjeit követni, mert olyan különlegességgel tud szolgálni, amiből lehet és kell is tanulni.

Képek forrása: Getty Images