Azonnal bajnoki címet nyert az abszolút újonc kiscsapat

A ligakupaszerű lebonyolítású bolíviai Apertura végeztével az első osztályban először szereplő San Antonio Bulo Bulo ünnepelhetett bajnoki címet, így újabb, a klub történetében soha nem látott mérföldkövet érhetnek el jövőre az első számú dél-amerikai nemzetközi kupasorozatban való részvétellel.

A történelmi siker felé vezető út

Az egyesületet 1962-ben alapították az ország keleti részén, síkságon található Entre Ríos városában. A csapat leginkább különböző területi amatőrbajnokságokban szerepelt, a „szentek” soraiban jobbára helyi kötődésű labdarúgók játszottak. Az együttes első nagy sikerére egészen 2021-ig kellett várni, amikor a San Antonio megnyerte a cochabambai regionális bajnokságot, és megmérethette magát a Copa Simón Bolívarban, ahol a negyeddöntőig jutott. Két évvel később ismét részt vett a sorozatban, és csak tizenegyesrúgásokkal vesztette el a finálét a Gualberto Villarroel Deportivo San José ellen, azonban az élvonalba jutásért zajló osztályozón legyőzte a Libertad Gran Mamorét, így a San Antonio először jutott fel a legmagasabb osztályba.

A csapat címere erősen hasonlít a brazil válogatott jelvényére, az élvonalbeli szereplés előtt szóba került ennek megváltoztatása, de egyelőre elvetették az ötletet. A címerben a fehér, a zöld és a világoskék uralkodik, valamint megtalálható rajta a Cochabamba régióban őshonos pálmafa és a karbamid növény.

A bolíviai Aperturában az élvonal 16 csapata négyes csoportokban szerepelt az alapszakaszban, majd a legjobb nyolc együttes vehetett részt a rájátszás küzdelmeiben. A San Antonio újonc létére nem vallott szégyent, és a tizenhatszoros bajnok The Strongest mögött második helyen végzett a csoportjában. Az igazán nagy meglepetés ezután következett, ugyanis a „szentek” a negyeddöntőben kiejtették a 30 elsőségévével országos rekordbajnoknak számító Bolívart, miután az 1–0-s hazai siker után 1–1-es döntetlent harcoltak ki La Pazban. Amíg az ország egyes területein sok csapat félelmetes magaslaton játssza hazai mérkőzéseit, addig a San Antonio nem élvezi ezt az előnyt, hiszen a stadionja nagyjából 240 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik – szemben például a La Paz-i 3600 méteres magassággal. Az elődöntőben az első bajnoki címét 2021-ben ünneplő Independiente Petrolero következett, amely ellen a San Antonio 6–1-re megnyerte az első mérkőzést, a visszavágón pedig a 3–1-es vereség sem veszélyeztette a továbbjutást. Meglepetésre a másik ágon a hasonlóan szerény múlttal rendelkező Universitario de Vinto 3–2-es összesítéssel legyőzte a The Strongestet, így a döntőt a két kiscsapat vívta egymással fennállása első bajnoki címéért.

A finálé első meccsén a San Antonio 2–1-re diadalmaskodott idegenben, miután az Universitario kétgólos hátrányban az első félidő végén tíz emberre fogyatkozott, majd a szépítő gólját megelőzően egy tizenegyest is kihagyott. A visszavágón már egy 1–1-es döntetlen is elég volt az Entre Ríos-i csapat számára a végső győzelemhez.

Argentin és brazil segítség

A bajnoki címben elévülhetetlen érdemeket szerzett a 23 éves argentin támadó, Felipe Pasadore, aki a döntő mindkét felvonásán eredményes volt, összeségében pedig 12 góllal bizonyult a csapat legeredményesebb játékosának. Őt követte a nála négy évvel idősebb brazil Daniel Passira, aki tíz találatig jutott a sorozatban. A San Antonio idénybeli 27 góljának jelentős részét tehát ők ketten jegyezték.

Rajtuk kívül a hazájában csak alacsonyabb osztályokban szereplő argentin Mateo Bustos, valamint a kolumbiai Carlos Preciado található légiósként a csapat keretében. A névsor többi tagja hazai, többségében a környékből származó labdarúgókból áll.

A San Antoniót tavaly óta brazil edző irányítja Thiago Leitao személyében. A 45 éves tréner aktív játékosként odahaza nem szerepelt a legjobbak közt, kipróbálta magát a portugál másodosztályban is, de pályafutása nagy részét Bolíviában töltötte. Leitao több élvonalbeli csapatnál is szerepelt, a Libertadores-kupában is pályára léphetett. Edzőként 2017 óta szintén az országban tevékenykedik, azonban valamennyi állásából néhány hónap után távozni kényszerült, a San Antonio már a hatodik állomáshelye, melynél viszont nemcsak a klub, hanem a saját edzői pályafutása eddigi legnagyobb eredményét érte el.

Szerény költségvetés

A helyiek körében Copa Pacenának hívott versenysorozat megnyerésével a San Antonio kvalifikálta magát a Libertadores-kupa 2025-ös kiírásának főtáblájára – természetesen először vehet részt rangos nemzetközi megméretésen.

Továbbá a győzelemmel 3 millió dolláros pénzdíjat nyert, ami a szerény körülmények között működő klub számára biztosan jól jött, hiszen Juan Tardio klubelnök tájékoztatása szerint az egyesület havi költségvetése alig 70 ezer dollár (nagyjából 25 millió forint) körül mozog. Mindez az egyik legalacsonyabb összeg a bolíviai első osztályban.

Talán a San Antoniónak idővel lesz lehetősége erősítésekre, de így is nagy meglepetés lenne, ha mostantól ott lennének az ország legjobbjai között. Bármi is történjen azonban a hamarosan kezdődő Clausurában, a csapat jövő tavasztól a Libertadores-kupában próbálhatja ki magát, ahol biztosan lejátszhat legalább hat, a klub játékosai és szimpatizánsai számára felejthetetlennek ígérkező mérkőzést.

A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője. További érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:

https://futballtango.blog.hu/

Kiemelt kép: CD San Antonio Bulo Bulo Facebook