Csak 11 gólt kapott a történelmi bajnoki címe idényében a Cagliari
A Serie A 1969-1970-es szezonjában a Cagilari története során első és eddig utolsó alkalommal hódította el az olasz bajnoki címet. A szardíniai egyesület számára az első hely sokkal többet jelentett a trófeánál, ezzel a címmel ugyanis gyakorlatilag az egész szigetet elismerték Olaszország részeként. A csapat azóta sem járt hasonló magasságban, a tavalyi kiesés után viszont kiharcolta a visszatérést az első osztályba.
Alapítása ötvenedik évfordulója alkalmából hatalmas meglepetésre a Cagliari Calcio nyerte meg az olasz bajnokság 1969-1970-es szezonját, megelőzve a Serie A tradicionális nagy csapatait.
A bajnokcsapat főszereplői
A szardíniai együttes története legjobb idényében az elképesztően masszív védelmére és kiváló támadójára támaszkodott. Az egész edzői pályafutása során ezt az egy jelentősebb sikert elérő Manlio Scopigno csapata a 30 mérkőzéséből 17-et nyert meg és 11 alkalommal játszott döntetlent mindössze két vereség mellett. Ráadásul a szárdok csupán 11 gólt kaptak az egész szezonban, amely meccsenkénti 0,367-es gólátlagnak felel meg – mindez máig egyedülálló mutató az európai topligák tekintetében.
A lombardiai születésű csatár a Legnanóban kezdte pályafutását, de az első szezonját kivéve 1963-tól 1976-ig a teljes aktív pályafutását a Cagliarinál töltötte. Menet közben 1965-től 1974-ig 42 mérkőzésen szerzett 35 góljával máig rekorder a squadra azzurra történetében, ő szerezte a legtöbb gólt nemzeti mezben. A Cagliariban viselt 11-es mezszámát a klub visszavonultatta.
Riva mellett a Casteddu (Cagliari szárd neve) összesen hat játékost delegált az 1970-ben vb-döntőt játszó olasz válogatottba.
Enrico Albertosi kapus hat éven át védett a csapatban, előtte a Fiorentina, később az AC Milan futballistája volt, az ominózus szezonban mind a 30 meccsen ő őrizte a Cagliari ketrecét. Húsz találkozót kapott gól nélkül hozott le, a másik tíz meccsen, ahogy már említettük, összesen 11-szer jártak túl az eszén. Továbbá fontos szerepet töltött be a klubcsapatban és a válogatottban a hátvéd Comunardo Niccolai és a középpályás Pierluigi Cera, de ugyancsak ott volt a Cagliariból a vb-ezüstérmes csapatban Riva két legfontosabb „szárnysegédje”, az Atalantánál nevelkedő Angelo Domenghini és a később a Juventust is megjáró Sergio Gori. Az 1969-1970-es szezonban Riva után ők lőtték a legtöbb gólt: előbbi nyolc, utóbbi hat alkalommal volt eredményes. A csapat idénybeli 42 góljából 35-öt ez a hármas jegyzett.
Noha az olasz válogatottban sosem szerepelt, Mario Martiradonna egy évtized alatt több mint 300 mérkőzést játszott a piros-kékek színeiben és a bajnoki címmel záruló idényben is alapember volt.
A bajnoki cím jelentősége
A Cagliari az egész szezonban mindössze két 1–0-s verséget szenvedett: decemberben a Palermo, februárban az Internazionale otthonában kapott ki. Egyetlen mérkőzésen, egy Juventus elleni 2–2-es döntetlen alkalmával kapott egynél több találatot.
A mai formájában ismert egységes országos bajnokság 1929 óta íródó történetében a Cagliari 1970-es címe volt az első alkalom, hogy egy Rómától délebbre fekvő együttes bajnok lett. Azóta klasszikus déli csapatként továbbra is csak az SSC Napoli ünnepelhetett bajnoki címet, mégpedig három alkalommal: a 2022-2023-as sikert megelőzően még Diego Maradona idejében kétszer hódították el a scudettót.
A Serie A 1969-1970-es szezonjának végeredménye (Forrás: Wikipedia)„A Cagliari bajnoki címe Szardínia valódi belépését jelentette Olaszországba. Ez volt az az esemény, amely az emberek szemében jóváhagyta, hogy Szardínia is Olaszország része, nem csak egy szomszédos sziget. A Cagliari legyőzte Milánó és Torinó tradicionális csapatait és a labdarúgás térképére helyezte a déli országrészt. A scudetto lehetővé tette a szárdok számára, hogy megszabaduljanak az ősi kisebbségi komplexusoktól, ami mindig érte őket az ország szárazföldi részén élőktől”
– foglalta össze a Cagliari sikerének társadalmi jelentőségét Gianni Brera újságíró.
A Cagliari bajnoki címe egyszeri és megismételhetetlen egyedülálló teljesítmény volt. A csapat címvédőként a következő szezonban csak hetedik lett, majd bár összejött egy negyedik hely, 1976-ban kiesett a Serie A-ból. A kiesés után Riva 31 évesen bejelentette a visszavonulását.
Az elmúlt évtizedekben többnyire az első osztályban szerepelt, de időnként kiesett a másodosztályba. A csapat eddig 42 szezont töltött az élvonalban és 30-at a Serie B-ben, az eddigi legjobb nemzetközi szereplése alkalmával az UEFA-kupa 1993-1994-es kiírásában elődöntős volt és csak a későbbi győztes Inter állította meg. A 2021-2022-es élvonalbeli szezon végeztével nem úszta meg a kiesést, de a másodosztály legutóbbi szezonjában Claudio Ranieri vezetésével kiharcolta a feljutást, miután a rájátszás döntőjében drámai körülmények között múlta felül a Barit.
Jelen állás szerint a Cagliari számára ez lehet a maximum, hogy újra a Serie A-ban szerepelhet, és ott próbálhat meg minél távolabb kerülni a kieső zónától. Napjainkban és a belátható jövőben még az 1970-esnél is nagyobb bravúrnak számítana, ha újra meg tudnák lepni az élcsapatokat.
A szerző az Azzurri nevű közösségi oldal szerkesztője. Amennyiben az olasz labdarúgás aktív magyar nyelvű közösségéhez szeretnél tartozni, alább elérhető a felület közösségi média-profilja:
https://www.facebook.com/azzurri.hu
Kiemelt kép: Wikipedia