Djokovics: A legnagyobb vereségeket nem az ellenféltől kapjuk a pályán

„Kovács Sarolta egyéni világbajnok öttusázó térdműtét után trombózist kapott, egy idő után a lábáért küzdöttek. Iszonyú mélyről kellett kezdeni vele a mentális felkészítést, majd el kellett dönteni, mehet-e a tokiói olimpiára és hogyan mehet. Barta Nóra műugró hat csavarral a derekában azt mondta London előtt: márpedig olimpián fog versenyezni. A környezete úgy látta: örüljön, hogy újra talpra áll. A budapesti Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett, ki is jutott a 2012-es játékokra. Mentálisan korábban is tökéletesen felkészült sportoló volt, de a műtétekkel megváltozott a teste stabilitása, ezért mentálisan is újra kellett kezdeni vele mindent.”

E két közelmúltbeli látványos példával kezdte előadását Lénárt Ágota, a magyar olimpiai küldöttség sportpszichológiai csapatának vezetője a Magyar Sporttudományi Társaság „Eltérő élethelyzetek a sportpályafutás során” című konferenciáján. Aztán Novak Djokovicsot idézte, aki szerint a sportban a legnagyobb és legfájdalmasabb vereségeket nem az ellenféltől, hanem a sérülésektől szenvedi el az ember.

A krízis

„A sérülés, baleset, betegség mentális vonatkozásai, visszatérés a sportba” című előadásában a szakember érzékeltette, mit érezhet a sportoló, amikor a kérdésére így felel a sebész: egy év kell a visszatéréshez. Fokozatosan érdemes ilyenkor a lépcsőket felvázolni, mikor milyen mozgásokat végezhet már, gyakran viszont az a nagy kérdés: folytatható-e a sportpályafutás? Éppen ezért már az aktív sport, élsport évei, évtizedei alatt fontos készülni a civil pályafutásra is, amire az EU alapelveket fogalmazott meg. Más területeken is fejlessze magát az identitása alapjaihoz, különben az egész személyisége omlik össze, ha abba kell hagynia az élsportot. Tovább nehezíti a helyzetet, ha valaki „megélhetési sportot” űz.

Lénárt Ágota előadást tart (Forrás: mindsetpszichologia.hu)

Szorongás, félelem

„Ha vissza tud kerülni a versenysportba a sportoló, akkor is aggályok fogalmazódnak meg benne – folytatta a Testnevelési Egyetem tanszékvezetője. – Mehet a vb-re, Eb-re? Az esetleges újrasérülések egyre rosszabb jövőképet adnak. Dr. Berkes István elmondása szerint az elszakadt keresztszalagok negyven százaléka újrasérül, mert nem jól terhelik gyógyultan sem, hiszen megváltozik a mozgásszerkezet.”

Mint a Magyar Sport Házában kiderült: a brit sportolók 50 százaléka nem tartja be a gyógytornász javaslatát, túl hamar visszatér. Őket gyakran szorongás, félelem kíséri az újrasérüléstől, ami aztán önbeteljesítő jóslattá válhat. Ráadásul a gyógytornából fakadó túledzés is jelenthet problémát.

Dühöngje ki magát!

A lelki folyamatok pedig még összetettebbek. A sérülések pszichés jellemzői az energiahiány, a szexuális és az étkezési, alvási zavarok, mentális szövődményt jelenthet az identitás elvesztése, a csökkent önbizalom. A sportoló rossz döntéseket hozhat, ezért is sérülhet meg újra.

Lénárt Ágota felhívta rá a figyelmet, az edzők ne söpörjék le a sportolói érzéseket, amelyek gyakran a gyászhoz hasonlítanak. „Miért pont velem történik ez?” – jön a cirkuláris kérdés a versenyzőtől, játékostól.

„Személyre szabottan érdemes kezelni mindenkit. Sírja, dühöngje ki magát, ez csak felgyorsítja a folyamatot – folytatta a sportlövő-edzőként is ismert szakember, aki mellékszálként hozzátett egy fontos jó tanácsot: – A pályán sem érdemes tiltani a dühöngést. De azt szoktam mondani: egy másodperced van rá, a következőben már a feladatra koncentrálj!”

(Mindez a videón 48:30-tól)

„Akkor is jó sportoló vagyok!”

Az edző feladata, hogy tudatosítsa a tanítványában: „akkor is jó sportoló vagyok, ha most megsérültem.” A magány és a szeparáció további probléma lehet, hiszen miután bekövetkezik a baj, idővel gyérülnek a telefonhívások, izolálódik a sérült a többiektől. Az ellenszer: „Legyen ott a csapatmegbeszéléseken, lássa a meccseket, adjuk meg neki a társas támaszt. Ha pedig rendelkezik megküzdési mintával, egész másképp jön ki belőle.”

A mentalitás, a mentális tréning és a hibajavítás

A sportolói hozzáállás, mint minden betegségnél és sérülésnél, döntő jelentőségű. Labdarúgók combizom-szakadásánál látványos eredményeket hozott a mentális tréning a rehabilitáció során, Több célja is lehet: a hibajavítás vagy a szorongás csökkentése, de a pozitív önbeszéd is segít: „Le tudom győzni, bármit megteszek.”

„Ha egy gondolatot hazaviszünk, az a mentális hibajavítás legyen – hangsúlyozta a pszichoterapeuta. – Az agyunkban keletkezik egy kép, ezt ki kell javítani, hogy ne a sérülés képe ugorjon be. Nem mindegy, hogy villogó nagy neonposzterként jelenik meg újra vagy egy összegyűrt kis fecniként. Látni, hallani, érezni kell a kijavított mozdulatot, különben megmarad az aggály, a félelem az újrasérüléstől.”

Kiemelt kép: mindsetpszichologia.hu