Egy Premier League-rekorder, aki úgy vonult vissza a nemzeti csapattól, hogy nem volt válogatott

Amikor James Milner közeli rekordja miatt átnyálaztam a legtöbb Premier League-mérkőzésen szerepelt futballisták listáját, feltűnt egy név. A legtöbb PL-meccset játszók ranglistájának 20. helyén Sylvain Distin áll. Ahhoz nem volt elég jó labdarúgó, hogy a visszavonulásakor szakmányban készüljenek róla a méltató cikkek, annál viszont biztosan jobb és érdekesebb volt, hogy a Büntetőn ne írjunk róla legalább egy portrét. 469 – ennyi mérkőzést játszott a világ legjobb bajnokságában a francia középső védő. Ennél többet senki sem játszott légiósként a mezőnyjátékosok közül a világ legerősebb ligájában.

Distin édesapja révén guadeloupe-i származású, de ő már Párizsban született. A Paris Saint-Germain utánpótlásában fejlődött, később kisebb francia csapatoknál játszott. Nem számított különösen kiemelkedő képességű játékosnak, ingyen került egyik klubtól a másikhoz. A másodosztályú FC Gueugnonnal 2000-ben megnyerte a nevelőegyesülete ellen a Francia Kupát. Végül a PSG-ben 23 évesen volt egy jó szezonja, és a középcsapatnak számító klub kölcsönadta a Premier League-be.

A Newcastle Unitedben Bobby Robson irányítása alatt futballozott. Annak ellenére, hogy nem igazán volt kedve Angliában játszani, eleinte nem hitt benne, hogy a játéktudása elég lesz az ottani elvárásoknak. Gary Speed, Alan Shearer, Shay Given is a Szarkáknál játszott az idő tájt, a Newcastle az egyik legjobb angol csapatnak számított, a 2001–2002-es szezon végén a negyedik lett. Distin alapember volt, a védelem tengelyében és balhátvédként is játszatta Robson, 2003-ban az év legjobb játékosának választották a klubnál.

Ekkor nézte ki magának a The Championshipből feljutó Manchester City menedzsere, Kevin Keegan. Distin irányította a védelmet, a szezon végén egyetlen mérkőzésen, a Tottenham Hotspur ellen csapatkapitány is volt. Sok francia játékos megküzd az angol nyelvvel, amikor Angliába kerül, Distinre ez nem igaz.

Szinte tökéletesen, alig érezhető franciás kiejtéssel nyilatkozott néhány évvel azután, hogy Angliába igazolt.

Distin Kevin Keegan és Stuart Pearce irányítása alatt is a City legstabilabb pontja volt a védelemben. Alig akadt olyan szezon, amikor valamelyik csapattársa nála több mérkőzésen lépett volna pályára.

A James–Distin tandem

2007-ben követte David Jamest a Portsmouth-hoz – Harry Redknapp hívására. Distin az angol kapussal játszotta a legtöbb profi mérkőzését karrierje során, 181 mérkőzésen léptek pályára közösen. Ebben az idényben játszották a Premier League történetének leggólgazdagabb mérkőzését: a Portsmouth 7–4-re verte a Readinget. Distin kivételesen balhátvédet játszott.

2008-ban a francia légiós felért pályája csúcsára: a Portsmouth, többek között a Manchester United legyőzésével bejutott az FA-kupa döntőjébe, ahol a Cardiff City várt rá. A Wembley-ben egyetlen gól született, Nwankwo Kanu lőtte, így a Portsmouth 58 év után komoly trófeát szerzett. Miután Sol Campbell távozott a klubtól, Distin megkapta a csapatkapitányi karszalagot.

Egy szezon után elhívta David Moyes Evertonja, ahol hat éven át futballozott. A liverpooliak akkor erős középcsapatnak számítottak, Distin első évében, a 2009–2010-es szezonban a nyolcadik helyen végeztek, az Európa-ligában pedig eljutottak a legjobb 32 közé. Distin itt is kiérdemelte az év legjobbjának járó címet (2011–2012). Annak ellenére, hogy az FA-kupa elődöntőben az ő gyenge hátrapassza után egyenlített Luis Suárez.

Ekkoriban kereste őt a guadeloupe-i szövetség, hátha el tudják csábítani a válogatotthoz, de visszautasította a lehetőséget.

Rekorddöntés

Roberto Martínezzel egyre csak javultak az eredmények: a 2013–2014-es idényben ötödik lett a csapat, az Európa-ligában indulhatott a következő szezonban. Distin kirobbanthatatlan volt a védősorból, 30 éves kora fölött is tökéletes állóképessége volt.

Ebben az évben döntötte meg a rekordot: a mezőnyjátékosok sorában ő lett a legtöbb PL-mérkőzésen pályára lépett külföldi játékos. Ezt a csúcsot a mai napig tartja.

A stílusát a szakértői igényeket félretéve egy mondatban össze lehetne foglalni: a falon is átment. A pontrúgásoknál maximálisan kihasználta testi erejét, nagyszerű volt az emelkedése. Amikor csapata védekezésből támadásra váltott, időnként felzárkózott a gyors ellentámadásokhoz, és volt, hogy védő létére maga zárta le góllal a kontrát. Nem mellesleg a meccsek utáni nyilatkozatai alapján kiderült róla, hogy őszinte, intelligens ember.

Mutatja a francia nemzeti csapat erejét, hogy akkor sem hívták be a keretbe, amikor az év játékosának választották a Manchester Cityben és az Evertonnál. Utóbb viccet is csinált abból, hogy soha nem kapott meghívót. 2014-ben bejelentette, hogy visszavonul: „Visszavonulok a francia válogatottból. Fantasztikus tapasztalatokkal gazdagodtam, a nulla számú válogatott meghívó után azonban itt az ideje, hogy elbúcsúzzak, és mostantól a klubomra összpontosítsak.”

Az Everton abban a szezonban (2014–2015) indult el lefelé, amikor Distin is a cserepadra került – persze a két eseményt felesleges volna összekötni. 37 évesen így is lejátszott 13 meccset a Premier League-ben, összesen 210 mérkőzést játszott Everton-mezben. „Ennek a klubnak különleges atmoszférája van, nem mindenhol találni ilyet” – mondta talán utolsó liverpooli interjújában. A klub konyháján dolgozó hölgyektől az újságírókon át mindenkinek megköszönte az Evertonnál töltött hat évet.

38 éves volt, amikor utolsó csapatától, a PL-be frissen feljutó Bournemouth-ból visszavonult. Övé a 11. legtöbb játékperc a Premier League történetében, és a 20 legtöbb PL-meccsen szerepelt futballista közül az egyetlen, aki nem húzhatta magára hazája válogatott mezét. Talán ő maga sem sajnálja már, így volt teljes a karrierje.

Borítókép: westminsterpimliconews.co.uk