Előremutatónak szánt, mégis aggasztó nyilatkozatokat tett a Honvéd nemrég kinevezett ügyvezetője

A kispestiek helyzete jól ismert a hazai futballszurkolók között. A patinás egyesület a tulajdonosváltás óta gyengélkedik, az utóbbi két idényben a kiesés elleni küzdelem vált általánossá, így nem meglepő, hogy a nyáron sok változás történt a klubnál. Felforgatták a szakmai stábot, jelentősen átalakították a játékoskeretet, több saját nevelésű vagy a csapathoz régóta kötődő labdarúgót elküldtek, miközben alig találtak edzőpartnereket a felkészülés során.

Nem nézett ki jól az átalakulás folyamata, és nem meglepő módon ez a fejetlenség az eredményekben is megmutatkozott. Látszott, hogy az új skót vezetőedző, Tam Courts először a védelmet próbálja rendbe rakni – oda legalább volt elég embere a balhátvéd posztját leszámítva –, míg a támadások inkább az egyéni megoldásokon múltak, kevés sikerrel. Az egyetlen pozitívum ebből az időszakból, hogy a finanszírozási szabályok miatt több fiatal is bizonyítási lehetőséget kapott, közülük Bocskay Bertalan és Kocsis Dominik vált meghatározóvá, de Szabó Alex és Kerezsi Zalán is egyre több lehetőséghez jutott.

Mikorra azonban stabilizálódhatott volna az együttes, a gyengébb eredmények miatt – reálisan mégis ki várt jobbat egy olyan csapattól, amelyik az előző években a kiesés elől menekült, de még ahhoz képest is gyengült a nyáron? – az edzőváltás mellett döntöttek. Az új szakvezetővel az eredmények cseppet sem javultak, végül a piros-feketék a sereghajtó Vasas előtt egy ponttal a 11. helyen fejezték be az évet. Egy esztendővel korábban ugyanennyi forduló után négy ponttal jobban álltak.

képaláírás

Ha megvizsgáljuk az adatokat, láthatjuk, hogy folyamatos a visszaesés. A bajnoki címmel véget ért szezon kiugró szereplésétől eltekintve is egyértelműen kirajzolódik, hogy az új tulajdonosok időszaka – akiktől a szurkolók az előrelépést várták – egyértelműen elmarad a Hemingway-érától. Úgy látszik nem elég a sikeresség látszatát kelteni, azért a szakmai munka minőségére sem ártana odafigyelni.

A vártnál gyengébb szereplés hatására a szurkolók által többször szidott Kun Gábort az ügyvezetői poszton Kun Gergely váltotta, aki már bemutatkozásként is az utánpótlás fontosságát hangsúlyozta. Első nyilatkozataiban aztán lefestette az olvasók számára, hogy mi várható a klubnál a közeljövőben. Az üzleti életből érkezett vezető legfontosabb gondolatai a következők voltak.

„Az elsődleges célom az utánpótlásképzés fejlesztése, mert szeretnénk elérni, hogy minél több, a Magyar Futball Akadémián nevelkedő, minőséget képviselő fiatal legyen az első csapat tagja. A jövőben csak abban az esetben szerződtetünk külföldi játékost, ha saját nevelésű labdarúgóval nem tudjuk betölteni az adott posztot. A lényeg az, hogy nem csupán az eredményességet nézzük, sokkal inkább azt tartjuk szem előtt, hogy az igazolásorientált modellt felváltsuk a képzésre és annak hatékonyságára fókuszáló modellre”

– Kun Gergely véleménye fiatalokról, képzésről. (Forrás: nso.hu)

Az mindig fontos, amikor egy klub elkezd fenntarthatóbban és gazdaságilag is racionálisabban működni, ugyanakkor nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy átessünk a ló túloldalára. A Magyar Futball Akadémia egy nagyszerű lehetőség mind sportszakmailag, mind üzletileg arra, hogy a Honvéd előrelépjen, de ez csak úgy működhet, ha megvannak hozzá a szükséges alapok. Nem elég, ha egy fiatal labdarúgó tehetséges, szorgalmasnak és képzettnek is kell lennie. Ez utóbbit kellene az Akadémiának hozzátennie. Ha ez megvan, akkor lehet elkezdeni beépíteni az adott labdarúgót az élvonalbeli keretbe. De ebben az esetben sem lehet a fiatalokat ráömleszteni a felnőttcsapatra.

Kerezsi Zalán a gólja után Kocsis Dominikkal ünnepel (Forrás: honvedfc.hu)

Hogy egy példán is bemutassam: a néhány éve BL-elődöntős Ajaxnál Matthijs de Ligt és Frenkie de Jong nem egy csikócsapatban teljesedett ki, ott voltak mellettük az öregek is. Daley Blind, Lasse Schöne vagy Dusan Tadics adta meg azt a stabilitást az amszterdamiaknak, akik mellé ezeket az egyébként tehetséges fiatalokat be lehetett illeszteni.

Ez most nincs meg a Honvédnál. Jelenleg úgy tűnik, hogy inkább a financiális gondok és a sajátos hazai szabályozás az oka annak, hogy az utánpótlás felé fordultak. Ez azonban azzal a veszéllyel járhat, hogy túl korán túl nagy felelősséget kell Kocsiséknak a nyakukba venni, s ha ezt nem fogják elbírni, az nemcsak a klubra lesz rossz hatással, hanem a játékosokat is negatívan befolyásolhatja. Nemcsak a klub, hanem a magyar futball is veszít ezzel.

„Egy futballcéget majdhogynem ugyanúgy kell üzemeltetni, mint más vállalatokat”

– mondta Kun Gergely a klub működéséről. (Forrás: nso.hu)

Az ügyvezető véleménye gyakori hiba szokott lenni a kívülről érkezők részéről. Korábban a Magyar Labdarúgó Szövetség „kívülállókból” összerakott elnöksége is hozott olyan döntéseket, amelyek messze voltak a realitásoktól, emlékezzünk csak az évről évre növekvő látogatottságot vagy egyre több nemzetközi csoportkörben szereplő együttest vizionáló elképzelésekre.

Az előbbi esetben nem hagyhatták volna figyelmen kívül, hogy nem mindegy, hogy kisvárosok és falvak csapatai alkotják az élvonal mezőnyét vagy megyeszékhelyek tradicionális gárdái, míg a nemzetközi mezőnyben egy szerencsésebb vagy szerencsétlenebb sorsolás – nem ugyanaz, hogy a tavalyi vagy az idei Sheriff Tiraspol jön szembe – nagyban befolyásolhatja a végkimenetelt. Persze fontos, hogy az üzleti élet résztvevői megosszák tapasztalataikat és tudásukat, hiszen a klub, mint egy sportvállalkozás az ő elveik szerint működik, mégis az eredményesség nagyrészt a pályán dől el.

Az új ügyvezető a bemutatkozófotózásán (Forrás: honvedfc.hu)

A labdarúgás ugyanis egy olyan sport, ahol a kevés gól miatt a szerencsefaktor nagyobb szerepet kap. Nincs olyan termék, amit, ha jobb minőségben és olcsóbban előállítunk, akkor a vevők minket választanak. Hányszor láttunk már olyat, hogy egy csapat fölényben játszik, sorjáznak a helyzetek, mégis az ellenfél győz egy talált góllal. A vezetőknek így fel kell tudni ismerni, hogy az esetlegesen elmaradó eredményeket a rossz szakmai elképzelések, az edző hibás döntései, esetleg a játékosok képességbeli hiányosságai okozzák, vagy egyszerűen egy szerencsétlen időszakba került a gárda, amiből egy pici siker is a helyes útra állítaná. Példának okáért Luis Enriquét akkor is el kellett volna bocsátania a spanyol szövetségnek a válogatottól, ha Marokkót kiejtették volna, ugyanis az ő hibás, passzív labdatartást erőltető elképzelése volt a bukás fő kiváltó oka, ami a későbbiekben úgyis kijött volna. Ugyanígy Vicente del Bosquét is el kellett volna küldeni a 2012-es Európa-bajnokságot követően, a válogatott rendkívül passzív játékát látva a torna megnyerése ellenére is. Ezzel megelőzhették volna 2014-es vb-kudarcukat.

„Az idegenbeli mérkőzések alapján összeállított tabellán hatodikak vagyunk, ugyanakkor a mi hazai mérlegünk a legrosszabb. Ennek mentális okai vannak. Az edzői stáb feladata, hogy ezt rendbe tegye. Kispesten mindig is lényeges volt az identitás, a szurkolók is jobban tudnak azonosulni egy olyan csapattal, amelynek magját az itt nevelkedett futballisták alkotják, nem a légiósok. Olyan Honvédot szeretnék látni, amely letámadja az ellenfelét, amely rengeteget fut, fizikálisan topon van és attraktív támadófocit játszik. Más szóval: legyen végre a csapatnak felismerhető és a közönségszórakoztató stílusa. Azt már a szakmai stábra bízom, hogyan éri ezt el”

– nyilatkozta Kun Gergely a szakmai feladatokról. (Forrás: nso.hu)

Az ügyvezető a nyilatkozataiban többször is említi, hogy a szakmai munkát a sportigazgatóra és a vezetőedzőre hagyja, mégis olyan elvárásokat is megfogalmaz, amibe nem kellene beleszólnia. Bár lehet, hogy valóban mentális okok vezetnek a gyengébb hazai mérleghez, de az is egy valószínű válasz lehet, hogy az építkezni nem tudó Honvédnak előnyösebb idegenben a hazai csapat kinyílására várnia, mint otthon feltörni egy betömörülő ellenfelet. Másrészt kissé megtévesztő is ez a különbségtétel, hiszen otthon hét, idegenben kilenc pontot gyűjtöttek, ami aligha mondható jelentős eltérésnek. A letámadásra építő támadófoci pártolása pedig inkább a szurkolók felé tett gesztus, ahhoz ugyanis olyan játékosokra lenne szükség, akik ezt meg is tudják valósítani, Nikola Mitrovics vagy Nenad Lukics futógyorsasága alapján kevésbé tűnik alkalmasnak erre a feladatra.

„Egy-két posztra szeretnénk igazolni, de annyi bizonyos, hogy több lesz a távozó, mint az érkező. Akik máshol folytatják, azokat nagyrészt házon belül próbáljuk pótolni, többek közt azokkal a játékosokkal, akik eddig kölcsönben szerepeltek. A felnőtt fociban edződve, megerősödve térnek vissza Kispestre, eséllyel pályáznak arra, hogy kezdőként bizonyíthassanak”

– Kun Gergely véleménye az átigazolásokról. (Forrás: nso.hu)

Dean Klafuric megfelelő edző az új ügyvezető szerint. (Forrás: honvedfc.hu)

Az átigazolásokkal kapcsolatban elmondottak azt vetítik előre, hogy nincs pénz, akiért jön ajánlat, az mehet, a pótlást meg főleg a kölcsönből visszaérkezőkkel tervezik megoldani. Ez egyenes út a másodosztályba.

Hiába tehetséges ugyanis például Benczenleitner Barna, nem lehet tőle elvárni, hogy 21 másodosztályú bajnokival a lábában majd a Honvéd alapembere lesz, és megmenti nevelőklubját a kieséstől. Régi bölcsesség a pályák körül, hogy aki rendre alacsonyabb osztályból erősít, az előbb-utóbb ott köt ki. Ha a kispestiek a megszellőztetett neveket elengedik, és csak az NB II-es és NB III-as fiatalokkal pótolják őket, akkor annak a legvalószínűbb forgatókönyve nem egy tündérmese lesz.

„A jelenlegi edzőnk, Dean a zágrábi akadémiáról jött pontosan egy hónappal előttem, október végén, nagyon komoly szakember. Végigvitte a szakmai vonalat az U9-től az U17-ig. A Legiával lengyel bajnokságot nyert, szóval, azt hiszem, most megtaláltuk azt az edzőt, akivel hosszú távon boldogulni fogunk. Dean egy nevelő típusú edző, és nekünk pont egy ilyen szakember kellett, mert sok fiatalt igyekszünk beépíteni a Honvédba az akadémiánkról”

– Kun magyarázata Klafuric kiválasztására. (Forrás: index.hu)

Dean Klafuric munkáját nehéz az itt eltöltött időszak alapján megítélni, így utána néztem, hol szerepelt korábban. A Transfermarkt szerint legutóbbi vezetőedzői munkája két hónapig tartott a Slaven Beluponál, előtte tíz hónapig volt a ciprusi Ethnikosz Ahnasz, korábban 25 napig a Hrvatski Dragovoljac valamint két és fél hónapig a HNK Gorica edzője. Az említett lengyelországi munkája vezetőedzőként három és fél hónapig tartott – még nyári szünet is volt benne –, de ha az asszisztensi idejét is hozzászámítjuk, akkor sem érjük el az egy évet. Egyelőre optimista elgondolásnak tűnik, hogy hosszú távon is ő lesz a Honvéd szakmai munkájának felelőse, pedig a fiatalok beépítéséhez erre lenne szükség.

Kiemelt kép: honvedfc.hu